Sportoktatói képzés
Baranta Sportoktatói Vizsga
Önálló munka: /1-5 pontig értékelve/
- Baranta gyűjtőmunka - Kutatási adatlap beadás /harci képesség, küzdelmi játék, fegyver és eszközkészítés, szokásjog stb./
- A választott kérdéskörnek megfelelően egy 20 gépelt oldalt meghaladó tanulmány beadása
Elméleti vizsga: /1-5 pontig értékelve/
- A Baranta története
- A Baranta ma
- A Baranta versenyeztetési rendszere /versenyszámok, versenyek/
- Versenybírói tevékenység és versenyszabályok
- A Baranta fokozatai és a fokozatszerzés rendje
- A Baranta kutatása
- A Baranta edzés, foglalkozás felépítése
- A magyarság rendeltetése, alapvető működési formája
Gyakorlati vizsga: /1-5 pontig értékelve/
- 1-25 rövid bot iskolagyakorlatok ismerete és oktatása
- 1-25 hosszú bot iskolagyakorlatok ismerete és oktatása
- iskolagyakorlatok karddal történő bemutatása
- 1-8 ostorgyakorlat ismerete és oktatása
- 1-8 botforgató elem ismerete és oktatása
- vívás bemutató önállóan választott fegyverrel
- íjászat képességfelmérés /20 méterről emberalakra/
- gyorstöltés /1 gyorstöltő technika ismerete és oktatása/
- íjász alakzatok ismerete és oktatása
- harci íjászat alapelemeinek ismerete /testhelyzetek, mozgások, gördülések/
- Reflexfejlesztő gyakorlatok ismerete és oktatása /alapkörök, mozgó körök/
- Szabad vívást előkészítő gyakorlatok ismerete és oktatása
- 1-12 övbirkózó elem ismerete és oktatása
- Baranta küzdelmi versenyszámok teljesítése
- serény magyaros, kedves útja, öves, somogyi kanásztánc ismerete, 1 tánc oktatása
- hagyományos állóképességi gyakorlatok ismerete, oktatása
- kendős, csürközés, csatározás játékok ismerete és oktatása
- edzésvezetés
- bírói munka
- sajtótájékoztató
A Baranta sportoktatói vizsga akkor érvényes, ha a három vizsgaelem mindegyikét legalább 2-es érdemjeggyel minősítették.
Kutató munka
Ha érdemleges dologgal találkoztok, akkor ha mód van rá ott a helyszínen sajátítsátok el, hogy a többieknek már a személyes tapasztalással megnövelt értéket közvetítsétek. Gyűjtsetek mozgást, szokást, anekdotát, mesét, tárgyakat! Leginkább azonban emberi érzéseket, sorsokat, tapasztalásokat gyűjtsetek! Kezdjétek odahaza nagyapáitoknál, nagyanyáitoknál és folytassátok addig, amíg a szorgalmatok hagyja. A barantázó a magyar embert értelmezi, számára ez a legnagyobb érték. Legyen a Baranta közössége az, aki legjobban ismeri országát, népét, s annak erejét. Kutatásaitokat adjátok közre: filmen, könyvben, személyes tanítással.
Vukics Ferenc: Röviden a Baranta tartalmainak gyűjtéséről
A Baranta gyűjtése nem állt le. Még ma is találkozhatunk, pásztoroknál, táncosoknál, idős embereknél olyan tartalmakkal, amit érdemes rögzíteni, beilleszteni a már meglévő rendszerbe. Minél több Baranta közösség van az országban, annál kiterjedtebb, alaposabb és egységesebb a gyűjtés folyamata. A helyi közösségek sokkal alaposabban és körültekintőbben tudják értelmezni a tájat melyben élnek és lényegesen könnyebben tudnak kapcsolatot teremteni a nekünk olyannyira fontos személyekkel, mint az intézményesített kutatások résztvevői.
A néprajzi kutatások sok mindent megörökítettek, de talán azért is mert nem vallották a Baranta alapgondolatát néhány dolgot rosszul értelmeztek, illetve "kívülről szemléltek". A Barantázó azzal tanulja a magyar kultúrát, hogy megéli annak tartalmait. Nem elég felvételt készíteni egy karádi táncról, hanem meg is kell tanulni azt /ott az adatközlőtől/. A megélés során kerülünk a hagyománykészlettel közvetlen és személyes kapcsolatba, így lehet róla valódi véleményünk és tudásunk.
A néprajzi gyűjtések többsége arról szólt, hogy az urbánus emberek, mint egy érdekes "egzotikumot" vizsgálgatták saját népüket. A túl tudományoskodó magatartásukkal pedig a lehető legtávolabb kerültek annak minden tartalmától. Ennek köszönhetőek a "bicegős táncok", a lépésekből összeállított koreográfiák vagy az élettelen, tájból elrabolt halott monstre skanzenek. Az épületeknél nem érezték meg, hogy a táj, az elhelyezkedés, az épület együtt adja a hagyományt, a táncnál pedig, hogy nem lépésekről és zenei megoldásokról szól az előttük kibontakozó emberi alkotás, hanem rítusról, szertartásról, tapasztalásról, a magyar kultúra egységéről. Mi is élünk a tudományos módszerekkel, de az emberi kapcsolat nem maradhat ki belőle és akkor talán egy barantázó számára egyértelmű lesz, hogy János bácsi nem azért táncol így, mert ezt a táncot mindenki így csinálta gyerekkorától fogva, hanem, mert sérült a térde.
Így talán az is eszébe jut a gyűjtőnek, hogy megkérdezze idősebb embertársát arról, hogy kitől és mikor is tanulta ezeket a tartalmakat. Gyűjtsetek és ismerkedjetek! Idősebb társaink érezzék, hogy ti nem "lófingotta pesti tudósnépek", hanem egyenes folytatásaik vagytok. Ha érdemleges dologgal találkoztok, akkor ha mód van rá ott a helyszínen sajátítsátok el, hogy a többieknek már a személyes tapasztalással megnövelt értéket közvetítsétek.
Gyűjtsetek mozgást, szokást, anekdotát, mesét, tárgyakat! Leginkább azonban emberi érzéseket, sorsokat, tapasztalásokat gyűjtsetek! Kezdjétek odahaza nagyapáitoknál, nagyanyáitoknál és folytassátok addig, amíg a szorgalmatok hagyja. A barantázó a magyar embert értelmezi, számára ez a legnagyobb érték. Legyen a Baranta közössége az, aki legjobban ismeri országát, népét, s annak erejét. Kutatásaitokat adjátok közre: filmen, könyvben, személyes tanítással.
Aki edzőképzésen vesz részt, annak tanulmányai végén be kell adnia egy ezzel kapcsolatos rövid tanulmányt.
Egy rövid tanács: ha embereket kérdezel valami felől, akkor először kezd a "valakivel" /vagyis a kérdezett sorsával, gondjával, örömével/, később térj rá a "valamire".
Ajánlott tanulmánycímek jegyzéke a Baranta sportoktatói képzéshez
A Baranta szokásjog jelenléte mai és egykori közép-ázsiai népek életében
A Baranta újkori története
Bulcsú és a Baranta had
Magyar harci készségek korabeli írott történelmi forrásokban
A magyar nép rendeltetése és küldetése
Betyárság és a Baranta szokásjog kapcsolata
Az évkör magyar ünnepei, gyakorlati és szakrális jelentésük
A magyar kultúra egysége
A magyar testkultúra példaképe - Szent László
A magyarság ősi jelképei
A mellérendelés jelentősége a magyar kultúrában
A magyar társaslélektan újjáéledése
A magyar észjárás lényegi elemei a harci képességek tanulásában
Kölpények a magyar hadi szervezetben
A nyőgér alakulatok létrehozása és szerepe
Viadorok a korai jogalkotásban
Hajdú had, város és életmód
Csatárok, csiszárok, kovácsok a magyar fegyverkészítés története
A székelység hadi és társadalmi szervezete
Ősi magyar életmód és településszerkezet
A pásztortársadalom rétegződése
A "Fokos Népe" - Egy ősi fegyver alkalmazása és fejlődése
A fokosjáték
Hajítófegyverek a magyar vadászkultúrában
Az íj használata lóról
Kopjafajták és használatuk
Kelevézek, csillagok, hajítófák, kések, libucütők- hajítóeszközök a magyar kultúrában
A csürközés, mint a harci taktikai készségek fejlesztésének eszköze
Íjász alakzatok a harcban
Harci íjászatot előkészítő erőnléti- és koordinációs gyakorlatok
Gyorstöltés technikák és oktatásuk
Harci íjászat oktatása mozgó célokra
Íjász készségeket fejlesztő iskola lőgyakorlatok
Védőeszközök és gyakorló fegyverek lehetőségei a harci íjászat oktatása során
Védőeszközök és gyakorló fegyverek lehetőségei a szabad vívás oktatása során
Edzési segédeszközök alkalmazása a harci íjászat oktatása során
Az egyéni gyalogos íjász párbaj Felkészülés, versenyzés, tapasztalatösszegzés
Csoportos íjász párbaj rendszerek és a modern harc kapcsolata
A "hun párbaj" - Lovas íjász párbaj rendszerek
Magyar íjásztechnika oktatása különböző korosztályú fiataloknak
Rúgástechnikák és izületi szabadságot fejlesztő elemek a magyar táncokban
A magyar bottechnikák fogáskészletének befolyása a harci lehetőségekre
A szerszámfogás előnyei a harc megvívása során
A Baranta történelmi és népi fegyverkészlete
Fegyveres- és eszközös táncaik és a harc kapcsolata
Botpárolgás -botolás- botnevelés
A Baranta ló kiválasztása
A ló harci felkészítése
A harc megvívása kistermetű lovakról
Lovas harci játékok a Baranta kiképzése során
Lovasoktatás , lótartás, lóápolás magyarul
A lovasbirkózás oktatása
A magyar lovas harcos felszerelése
Lándzsa, kopja lovas alkalmazásának oktatása
A pányva használata lóról
Vadászeljárások lóról a magyar kultúrában
Lovasok és gyalogosok közös harci eljárásainak gyakorlása
Történelmi huszárgyakorlatok és szabályzatok felhasználása a Baranta oktatásában
Karikásostor használata harc- és vadászat közben lóról
Harci mozgáskoordináció fejlesztése magyar táncokkal
A "táncpárbaj" újjáélesztésének lehetőségei
Az iskolagyakorlatok szerepe a harc felkészítésében
Védekező gyakorlatok rendszere a vívás oktatása során
Páros vívógyakorlatok szerkesztése és oktatása
A "négypálcás rendszer" használata a fegyveres küzdelem elsajátítására
A tánc, mint harci rítus
A Tisza menti botolók harci tartalma
A magyar szablyatípusok felépítése és harci alkalmazásuk
Somogyi kanásztánc - Harc, rítus és kikapcsolódás
Az ostor - a harc, a szakralitás és a gazdálkodás egysége
Az ostorhasználat történeti forrásai
A hagyományos magyar család belső szerkezete
Kunok harcos hagyományai
A böllön versenyszerű felkészítésének lehetőségei
Kulcsok, zárások, fojtások, lefogások, feszítések felkészítése a böllön oktatása során
A hagyományos magyar övbirkózás oktatása gyermekeknek
A fegyveres földharc fejlesztésének lehetőségei a Barantában
A magyar népi birkózás és a nevelés kapcsolata
Birkózó hagyományaink és mondáink kapcsolata
Kötelek, csomók alkalmazása a magyar harci kultúrában
A kés önvédelmi alkalmazása a magyar népi kultúrában
Pajzstechnikák alkalmazása különböző fegyvereknél
Vízi küzdelmi játékok a népi kultúrában
A pünkösdi király választás ősi elemeinek jelentősége
A férfivá avatás jelentősége a szerves kultúrában
Pálosok- harcos, pap és vezető egyben
A népi jellegű küzdelmi játékok személyiségfejlesztő és közösségformáló hatása a magyar kultúrkörben
Magyar népdalok, munkadalok és zenés játékok kapcsolata a mozgástanulással
A kondicionális- és koordinációs képességek fejlesztése a magyar népi kultúrában
A mozgásfejlődés vizsgálata a különböző életkori szakaszokban a szerves magyar kultúrkör tartalmaiban
A Baranta hatása a kisgyermekek személyiségére és mozgásműveltségére
A magyar népmesék, mondák szerepe a személyiség fejlődésében
A magyar nyelv és a szerves testi műveltség kapcsolata
Közösségalkotás és ikerkapcsolat a Baranta közösségekben
Történelmi magyar példaképeink érték közvetítő szerepe a nevelésben
A nyári edzőtáborok lehetőségei a Baranta közösségek belső fejlődésében és a Baranta terjesztésben
A Baranta szemináriumok rendszere
Futóállóképesség és harci szükségszerűség a Barantában
Pásztor erősítő gyakorlatok rendszere
Ló, ember és kutya közös munkavégzése és önvédelme
A Baranta edzések évköri rendhez alakított terhelési rendszere
Baranta szerepe a helyi néphagyományok továbbélésében
A Baranta és a munkaközösségek lehetőségei a magyar társadalom újjászervezésében
Baranta képességek a családi nevelésben
A nők szerepe a Baranta közösségekben
A több nemzedék részvételével zajló Baranta foglalkozások problémaköre
A nemzeti mozgáskincs alapjainak beillesztése az állami rendszerű oktatásba
A család és a Baranta közösség együttműködése a gyermekek nevelésének eredményessége érdekében
Az egészséges életmód kialakítása a Baranta közösségekben
Megelőzés és egészségvédelem magyar módra - alapvető népgyógyászat és csontkovács technikák
A Baranta oktató, a Baranta közösség társadalmi elfogadottsága, helye a szerves műveltség oktatásának rendszerében
A Baranta szerepe a beszédművelésben
Konfliktusok kezelése a Baranta közösségekben
Magyar ünnepek szervezése és rendezése
A népi játékok szerepe a beszédfejlődésben
A Baranta népszerűsítésének stratégiái
Magyar értékesítő rendszerek működtetése a Baranta közösségekben
A Baranta közösségek szerepe a tehetségkutatásban és a tehetséggondozásban
Kreativitás és játékosság a Baranta foglalkozások vezetése során
A versenyek szerepe a Baranta rendszerében
Baranta versenyek szervezésének háttere
A Baranta oktató, mint új közösségi vezető
A fokozatvizsgák helye, szerepe a Baranta rendszerében
Gyermekvédelmi feladatok a Baranta oktatói munka gyakorlatában
A Baranta edzések belső szerkezet
Baranta bemutatók és előadások
Baranta közösség az asztalnál
Magyar népi hangszeres zene oktatása a Baranta közösségekben
A nép túlélését elősegítő szervezeti formák kialakítása
A TANULMÁNYOK FORMAI ÉS TARTALMI ELVÁRÁSAI
A tanulmány terjedelme: lehetőleg ne haladja meg a 40 oldalt
Ha csak néhány oldal, az is jó. Feleslegesen ne szaporítsátok a szót!
Szövegszerkesztő programmal készített pályamunka esetén az alábbi beállításokat célszerű alkalmazni: egy oldal: 30-32 sor, egy sor: 60-62 karakter. A margó mindkét oldalon, alul és felül 2,5 cm. Normál szöveg 12-es betűnagysággal. A címek tagolása: Főcím 16-as betűnagyság, Times New Roman betűtípus.
A tanulmány célszerű felépítése
Bevezető rész
ˇ a témaválasztás indoklása
ˇ a téma helye, szerepe, kapcsolódásai, jelentősége, aktualitása;
ˇ a célkitűzések megfogalmazása
ˇ a dolgozat gyakorlati alkalmazása.
Fő rész (fejezetenként):
ˇ problémafelvetés;
ˇ elemző, vizsgáló munka;
ˇ következtetések levonása;
Befejező rész
ˇ a téma rövid összegzése, a lényeg kiemelése;
ˇ utalás a kidolgozó témával kapcsolatos jövőbeni szándékaira
Mellékletek
Felhasznált irodalom
Tartalomjegyzék
Jó felkészülést kívánunk!
