B A R A N T A

H a g y o m á n y o s M a g y a r H a r c m ű v é s z e t e k S z ö v e t s é g e

V u k i c s F e r e n c
J o h á c z i J ó z s e f

Edzésvezetési segédlet

a Baranta
hagyományos magyar harcművészeti stílus
oktatásához

EDZÉSVEZETÉSI SEGÉDLET

A BARANTA VÁLASZTOTT KÖZÖS NÉPDALA ----------------------------------------------------------------- 3 -

KÖSZÖNTŐ
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 3 -

BEVEZETŐ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 4 -

MIT MONDHATUNK .NEM MAGYAR NYELVEN. A BARANTÁRÓL ---------------------------------------------------10 -

A BARANTA FOGALMA ---------------------------------------------------------------------------------------------- 10 -

A BARANTA MA ----------------------------------------------------------------------------------------------------------12 -
A BARANTA TÖRTÉNETI TARTALMA-----------------------------------------------------------------------------------15 -

A magyar harcművészet újjáélesztésére több kísérlet is történt.----------------------------------------------- 17-

A BARANTA SZÓ JELENTÉSE --------------------------------------------------------------------------------------------18 -
A BARANTA HAGYOMÁNYOS MAGYAR HARCMŰVÉSZETI STÍLUS AZ ALÁBBI VERSENY-SZAKÁGAKRA ÉS
HAGYOMÁNYŐRZŐ FORMÁKRA OSZLIK -------------------------------------------------------------------------------19 -
A BARANTA JÖVŐJE -----------------------------------------------------------------------------------------------------20 -
A BARANTA MOZGÁSANYAGA AZ ALÁBBI KUTATÁSI TERÜLETEKRŐL KERÜLT ÖSSZEGYŰJTÉSRE -------------21 -
PROBLÉMÁK A CSALÁDBAN A BARANTA MIATT ---------------------------------------------------------------------22 -
A BARANTA TARTALMAINAK GYŰJTÉSE ------------------------------------------------------------------------------22 -

HAGYOMÁNYOS ÉLETFILOZÓFIA ÉS NEVELÉS ----------------------------------------------------------- 23 -

A FELKÉSZÍTÉS FOLYAMATÁRÓL---------------------------------------------------------------------------------------23 -
A FELKÉSZÍTÉS SAJÁTOSSÁGAI -----------------------------------------------------------------------------------------26 -
A FELKÉSZÍTÉS RENDSZERE---------------------------------------------------------------------------------------------27

1. Az edzések --------------------------------------------------------------------------------------------------------- 27 -

Az edzések javasolt szerkezete------------------------------------------------------------------------------------------------ 28 -
Az edzés előkészítése------------------------------------------------------------------------------------------------------- 28 -
Az edzés tartalma ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 28

2. Önálló Gyakorlások ---------------------------------------------------------------------------------------------- 32

3. Előadások---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 32

4. Önálló ismeretszerzés -------------------------------------------------------------------------------------------- 32

5. Edzőtáborok ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 33

6. Összevont szemináriumok --------------------------------------------------------------------------------------- 33

7. Versenyek ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 34

8. Vizsgák ------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 35

9. Közösségi rendezvények, ünnepek ------------------------------------------------------------------------------ 35

10. Közös munkavégzések ------------------------------------------------------------------------------------------ 35

11. Csoportos erőpróbák ------------------------------------------------------------------------------------------- 35

12. Hadijátékok, seregszemlék ------------------------------------------------------------------------------------- 35

13. Bemutatók -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 36 -

BARANTA OKTATÁSA NEM BARANTÁSOKNAK------------------------------------------------------------------------36 -

MÁS KÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ EDZŐK BEVONÁSA A BARANTA KÉPZÉSBE ---------------------------------37 -

IKRESEDÉS AZ EDZÉSVEZETÉSBEN IS ----------------------------------------------------------------------------------38 -

EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS HARCMŰVÉSZETEKKEL----------------------------------------------------------------------39 -

AZ EDZŐKÉPZÉS PROGRAMJA:------------------------------------------------------------------------------------------40 -
Péntek---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 40 -
Szombat -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 40 -
Vasárnap-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 40 -

BARANTA EDZÉS . FOGLALKOZÁSI VÁZLAT --------------------------------------------------------------- 42 -

Az edzés előkészítése: ----------------------------------------------------------------------------------------------- 42 -
Az edzés tartalma: --------------------------------------------------------------------------------------------------- 42 -

I. Köszöntés---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 42 R
észtvevők------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 42 -

II. Általános Baranta elmélet -------------------------------------------------------------------------------------------------- 43 -

III. Történet A ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 44 -

III. Történet B ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 46

- 85 -

IIII. Koordinációs képességet fejlesztő bemelegítő gyakorlatok hagyományos pásztor bemelegítési-, nyújtási- és
szalagerősítő
gyakorlatokkal -------------------------------------------------------------------------------------------------- 47 -

V. Állóképességet és koordinációs készséget fejlesztő gyakorlatok ---------------------------------------------------- 48 -

VI. Birkózási fogásokat előkészítő speciális izületvédő és rávezető gyakorlatok-------------------------------------- 49 -
Tradicionális magyar övbirkózás /Kajar/ ( alap-fogásgyakorlatok )------------------------------------------------ 49 -

VII. Kard iskolagyakorlatok 1-20, ismétlés és kiegészítés ---------------------------------------------------------------- 54 Egykezes/
másfélkezes kard /But/ ( alap-iskolagyakorlatok )--------------------------------------------------------- 54 -

VIII. Kard védekező gyakorlat ------------------------------------------------------------------------------------------------ 65 -
VIIII. Lándzsa-bot iskolagyakorlatok 1-25, ismétlés és kiegészítés ----------------------------------------------------- 66 V
ívólándzsa-Hosszú bot /But/ (alap-iskolagyakorlatok ) ------------------------------------------------------------- 66 -

X. Páros vívómozzanat összeállítása ----------------------------------------------------------------------------------------- 72 -

XI. Levezető gyakorlatok ------------------------------------------------------------------------------------------------------ 72 -

XII. Edzés vége------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 72 -

A BARANTA VERSENYSZÁMAI ------------------------------------------------------------------------------------ 73 -

A meghirdetett versenyszámok követik a harci történések egymásutániságát :------------------------------ 73 -
Az íjász mesterlövészet (jel) versenyszám------------------------------------------------------------------------- 73 -

A célok:----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 73 -

Az íjász párbaj versenyszám---------------------------------------------------------------------------------------- 74 -

A szabályokról röviden: ---------------------------------------------------------------------------------------------------- 74 -
Az értékelés: ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 74 -

A hajítófegyver párbaj versenyszám------------------------------------------------------------------------------- 74 -
Lovas pálya- vagy Lovas birkózás--------------------------------------------------------------------------------- 75 -
A futár -és harci képességi pálya versenyszám kezdete (777 öl)----------------------------------------------- 75 -
A fegyveres táncgyakorlat (tánc- és szoborgyakorlat) --------------------------------------------------------- 75 -
A vívás bemutató kezdete ------------------------------------------------------------------------------------------- 76 -
A szabad vívás gyakorló (fa) fegyverrel versenyszám kezdete ------------------------------------------------ 76 -

A szabályokról röviden: ---------------------------------------------------------------------------------------------------- 76 -

A tradicionális magyar övbirkózás (kajar) versenyszám ------------------------------------------------------- 77 -

A szabályokról röviden: ---------------------------------------------------------------------------------------------------- 77 -
Az értékelés: ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 77 -

Böllön versenyszám:------------------------------------------------------------------------------------------------- 78 -

Az értékelés: ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 78 -

Gyermekek számára megrendezett Baranta versenyek --------------------------------------------------------- 78 -

A BARANTA FOKOZATAI-------------------------------------------------------------------------------------------- 79 -

A fokozatok megszerzésének ideje és módjai --------------------------------------------------------------------- 80 -
A barantázó az alábbi módon juthat fokozatokhoz ------------------------------------------------------------- 81 -
A vizsgák jogosultsága ---------------------------------------------------------------------------------------------- 82 -
A vizsgák lefolyása -------------------------------------------------------------------------------------------------- 82 -

Az 1-5 fokozat esetében: --------------------------------------------------------------------------------------------------- 82 -
A 6-10 fokozat esetében:--------------------------------------------------------------------------------------------------- 82 -

A vizsgák végrehajtásának általános rendje --------------------------------------------------------------------- 82 -

Az 1-5 fokozat esetében: --------------------------------------------------------------------------------------------------- 82 -
Az 6-10 fokozat esetében: ------------------------------------------------------------------------------------------------- 83 -

A vizsga öltözete ----------------------------------------------------------------------------------------------------- 83 -

A vizsga öltözete lehet:----------------------------------------------------------------------------------------------------- 83

I. rész
Baranta oktatása a kezdetektől
2006. Szentendre

- 1 -

- 2 -

A Baranta választott közös népdala

/Szurdokpüspöki változat/

Isten áldja meg a magyart, tartson neve míg a
Föld tart,
Paradicsom hazájában, éljen örök boldogságban,
Éljen örök boldogságban.

Töltse békével napjait, egyezve lássa fiait
Tatár, török más ellenség, minket meg ne
Rendíthessék /rendítessék/
Minket meg ne rendíthessék.

Isten áldja meg a magyart, tartson neve, míg a
Föld tart,
Isten áldjon meg bennünket, minden igaz magyar
embert,
Minden igaz magyar embert.

Köszöntő

Sok születésnapokat, vígan megélhess
Napjaidat számlálni ne légyen terhes
Az ég harmatja szívedet újítsa
Áldások árja házad beborítsa.

Tenéked minden öröm holtig adassék
S amellett a búbánat ne barátkozzék
Légyen éltednek virága mind kinyílt
Szíved ne szenvedjen semmi sebes nyílt.

Míglen az egek várát nyilván szemlélhesd,
S a te földi éltedet jobbra cserélhesd
Az úr a boldog életből részt adjon
S a szentek serege közé béfogadjon

- 3 -

Bevezető

"...az, hogy "magyar", nem faj, nem vér, hanem lélek dolga.
Nem a vér alakította ki a magyar lelket s hozta létre így a
magyar fajt, hanem ellenkezőleg, a magyar lélek hatott a vérre
s most és minden időben az a magyar faj, amit a magyar lélek

áthatott.

Mindenki olyan mértékben magyar, amekkora mértékben
magyar lélek ereje él és hat rajta keresztül..."

"...Semmi sem könnyebb, mint azonnal felismerhetni, ki a
magyar és kicsoda nem az. De nem fontos megállapítani, ki az és
ki nem az, mert a dolog természete szerint nem érdemes itt nem
magyarnak lenni. Annak, ami nem-magyar, nálunk mindig
csak jelenje lehetséges, jövője nincs..."

Karácsony Sándor

Az elmúlt években a Baranta egy nagyon népszerű és
dinamikusan fejlődő harcművészeti irányzattá vált. Az 1997ben
/hat éves gyűjtő és előkészítő munka után/ 12 fővel indított
kezdeményezés az önálló stílusként való elismertség után
/2001-ben három egyesületben mintegy 80 fővel/ majd minden
évben képes volt megduplázni létszámát. Ma a fejlődésnek
köszönhetően a barantázók /barantálók/ rövidesen átlépik a
kétezer fős határt. Az egyik legnagyobb problémává éppen a
sikeresség vált. Az egyesületek, szakosztályok, csoportok
egyre bővülő létszáma folyamatosan több és több felkészült

foglalkozásvezetőt és edzőt igényel. Erre nem készültünk fel
igazán. Az egyik pillanatról a másikra 150-200 szakembert mindenféle anyagi támogatás
nélkül felkészíteni nem egyszerű /embert próbáló/ feladat. Ráadásul most már nem csak a már
meglévő közösségekkel, hanem a közeljövőben megalakuló kezdeményezésekkel is számolni
kell a szakembergárda felkészítése során. Sokkal hatékonyabb működést kell felmutatni. Még
mindig túl sok kezdeményezés .fullad. be. A jelenlegi alacsony létszámú oktatói körrel már

elértük a személyes teljesítőképesség határát.

Ezzel az egyszerűen összeállított anyaggal az a célunk,
hogy támpontként szolgáljon azon edzésvezetők, felkészítők,
foglalkozásvezetők számára, akik a Baranta oktatását vállat
kötelességként az eddigi tapasztalatok feldolgozása mellett
szeretnék művelni. A magyar ember sólyom, nehezen bírja a
ketrecet. Iránymutatást elfogad. Mindez szárnyalását nem
akadályozza, de az élettelen tájakat kikerülteti vele. A segédlet
anyaga ajánlott és nem kötelező menetrendet tartalmaz. Az adott táj, a foglalkozásokra,
közösségi együttlétekre járó személyek életkora, képességei, együttműködési kultúrájuk,

.barantás vállalásuk. nagy mértékben befolyásolhatja a tudás és tapasztalatátadás sebességét,
- 4 -

lehetőségeit. A sólyom fegyelmezettségét nem kívülről ráerőltetett keretek, hanem saját
képességeinek valós ismerete adja csak meg.

A Baranta életmódot követel. Tudásanyaga nem különíthető el a szerves magyar
kultúra más területeitől. Mindazokat a képességeket, készségeket és jártasságokat, amelyet
összefoglalva a történelmi magyar harci testkultúra fejlődésének termékeként .Baranta
tudásnak. neveznek, nem választhatjuk szét élesen a kultúra egyéb elemeitől. Hatékonyságát,
alkalmazhatóságát, életszerűségét ezen kapcsolatok sokrétűsége és együttes hatása adja. Ezek
nélkül életképtelenné válik. A mindenkoron magyarul élő, cselekvő és gondolkodó ember
sajátos .mélykultúrát. hagyott az utókorra, amelyben az együttes közösségi és kulturális
határon kívül eső .magyar tudás. megsemmisül, elvész vagy mag állapotba kerül. Ez azt
jelenti, hogy magyar módon összeállított és működtetett tudásanyagot csak röviddel a

kikerülés után lehet egy ideig eredményesen használni, mivel
alapvető lényege sérül a .magyar hatásrendszer.-től való
eltávolodással és a valamikori élő, szerves, valóságos értékeket
képviselő tudás egyre élettelenebbé és rövid úton halottá válik.

A mag állapotba való kényszerítés után pedig csak azokban
tud megtermékenyülni, akik képesek magyarul gondolkodni, élni
és cselekedni. Minél inkább magyarabb módon működtetünk egy
közösséget, s az minél nyitottabb a tudás felé, annál sikeresebbé és
összetartóbbá válik. Az emberi lélek sokszor megreked. A mai

magyar világot ebben a megrekedt formájában tudják jól kihasználni az ellentétes érdekek
mentén tevékenykedő erők. Ha valami nem tudásra és teremtő erőre épül, akkor az ember
lényegi sorsát sem érinti. Az ilyen élet nem tekinthető a sorsát beteljesítő emberi életnek. A
tudás lehet egy emberé, de a bölcselethez csak közösségi úton, a valóságos és szabad tudás
mindennapi fejlesztése során lehet eljutni.

.Ez a harc éppen ellenkezője a militarizmusnak: nem öl, teremt. Ez a harc azt
jelenti, hogy a magyarság nem engedi magát elsodortatni magasabb álláspontjáról. Ez a
harc azt ígéri, hogy a magyar faj nem engedi magát belesodortatni a gyűlölködésbe, az
alávalóságba, a sötétségbe.. Móricz Zsigmond
Ez a sajátos önvédelmi képességet jelentő tudás
esetében hatványozottan így jelenik meg. A tapasztalat ezt már
be is bizonyította. A korábban a Baranta közösségekben
valamilyen szintű tudást szerzett személyek a magyar módon
együtt élő, egymás mellé rendelt szellemiséget megfogalmazó,
együttműködő közegből kikerülve az ott meglévő tudást csak
visszafejleszteni, vagy megtagadni tudták, élővé, fejlődővé
tenni nem. A közösség szellemi és lelki .magyarabbá válása.
pedig újabb lökést adott a testi jellegű képességek
fejlődésének, amely során az egyre nagyobb tudást összegyűjtő

csoportok, már jóval eredményesebben tudtak foglalkozni az
újonnan érkezőkkel, mint a korábbiakkal. Ha a korábban érkezettek valamilyen oknál fogva
/tanulás, munka stb./ időlegesen kívül rekedtek ezen a fejlődési folyamaton, akkor az is
előfordulhatott, hogy az .újak. mélyebb és megalapozottabb tudásra tehettek szert ezen idő
/akár 1 év/ alatt, mint a .régi. 4-5 év során.

Csapatvezetők, edzőjelöltek! Az elzárkózó, egymással szembe forduló, alapelveiben
egymást nem értő, a másikat nem harcostársnak tartó közösségek építésének nincs .magyar

- 5 -

értelme. és nincs .magyar jövője sem.. Ma sok szövetséget úgy kötnek meg, hogy a

.létszám. érdekében egymásnak szögesen ellentmondó elvű emberek próbálnak
látszatközösségeket alkotni. A magyar ember a tettből ért és ez alapján vizsgálja kapcsolatait.
Az alapelveiben nem egységes közösség valóságosan nem működtethető, nem mozgósítható.
Az ilyen közösség soha nem látja meg a fontos pillanatokat, amikor cselekednie kell és ez
ilyen közösség soha nem vállalja magára a mindennapi magyar cselekvés nehéz keresztjét.
Ha valóságosan a magyar tudásanyag
köré rendezitek a közösség életét, ha
rítusaitokban, szokásaitokban, működésetekben
magyar folytonosságot mutattok, akkor képesek
lesztek saját /vezetői/ hibáitokat kijavítani egy
közösség támogatásával és képessé váltok
társaitokkal arra, hogy .útkereső. honfitársaink
számára hiteles és egyértelmű képviselői
legyetek a magyar értékrendnek. Bátran
határozzátok meg magatokban, hogy mit tudtok
és mi az ismeretlen a számotokra. Ez az igazi

kezdőpont ahhoz, hogy tovább tudjatok lépni. A beismerés és a felismerés elsődleges
fontosságú. A harcos és az ember számára mindenfajta túléléshez saját határainak ismeretére
van szüksége. Ez az igazi nagy lépés, amit meg kell tenni a jó Barantához. Ekkor tudom
meghatározni azt az ütemet, amivel .elmaradásaimat. pótolni tudom. A .fél-érzések., az
értelmetlen .kivagyiságok., a fejlődést folyton megakasztó, a közösségeket szétverő
mindennapi jelenségek kora lejárt. A magyar kultúra valóságos műveltség. Művelt magyar
emberekké kell válni. A jó működés a tudás, a műveltség és az önismeret fokmérője is.

Egy vagyok a sorban. A legfontosabb feladatom, hogy az utánam következőknek
emberibb, élhetőbb és magyarabb életet teremtsek. Úgy tekintsetek minden gyermekre, mint a
jövő letéteményesére. Minél ifjabbal kezdtek el foglalkozni, annál messzebb hatsz majd az
elkövetkező időkre. Úgy kell velük foglalkozni, hogy a mindenkori magyar közösség által
birtokolt legmagasabb szintű tudás irányába kell őket elindítani. Úgy kell velük foglalkozni,
mintha mindegyiket királyunknak szánnánk, és arra akarnánk érdemessé tenni, hogy a fejére
akarjuk rakjuk azt a bizonyos Koronát. Egy jó barantásnak nem az a dolga, hogy az .időből
kifutó., évtizedeken át megtévesztett, elzárkózó embertársát győzködje hiába, hanem, hogy
otthont és értéket adó közösséget biztosítson minél több visszataláló embernek és
gyermekeiknek.

"Valóban olyan életforma ez, melyben a közösség az első és a legfőbb személy, s lelkében
változatlan, csupán az atyák és a fiak cserélik egymást."

Tamási Áron

A közösségek tagjai jönnek, mennek. Van, aki
megtalálja a helyét, van aki más útra lép. Nem mindenki fogja
bevállalni ezt a munkát. Az emberek szeretnek a könnyebb
ellenállás irányába mozdulni. Egyetlen vezetőt se zavarjon ez
az .áramlás.. Lesztek hol többen, hol kevesebben. Az a
lényeg, hogy ti mindannyian a valóságos magyar értékrendet
és ezen belül a Barantát képviseljétek. Cselekedeteitekből és
mondanivalótokból derüljön ki minden közösségi tag számára,
hogy mi a mi szellemi alapvetésünk. Ha ő azért lép ki, mert

- 6 -

ezzel nem tud azonosulni, akkor ugyanolyan jól végezted a munkádat, mint amikor
megtalálod azokat, akik ugyanerre hajlandóak. Rosszul akkor végzed a dolgod, amikor nem
derül ki, hogy mi is a cél és a működés alapelve és hogy mi is az a Baranta.

A korai időszakokban a közösség tapasztalatszerzése elsősorban a vezetőt támogatja
majd. Ahogy múlnak az évek egyre jobban fogod a Barantát és a magyar életet művelni. A
tapasztalat a kitartókban gyűlik össze. Ők tudják majd helyesen működtetni ezt a rendszert.
Senki sem tévedhetetlen. Hibáink egyre növekvő és kiteljesedő magyar életünk során is el
fognak bennünket kísérni. Az a kérdés, hogy a nemzedékek sora által biztosított módszereket
felismerve tudunk-e tanulni ezekből a hibákból! Tudunk-e testvéri magyar közösséget építeni
és működtetni! Meglátjuk-e a magyar emberben a természetes szövetségest!

.Amelyik nép nem engedi feltárni bajait és betegségeit, az nem fog meggyógyulni, az
el fog veszni. De amelyik nép elfordul a lelkében és életében felderülő jelenségektől és
örömöktől, az soha nem fog nagyra lelkesülni, mert megszűnik önbizalma.. Móricz
Zsigmond
Baranta a magyar módon élő
közösségben marad csak életképes, ráadásul
ezen közösségeknek nemcsak egymás mellet,
hanem egymással is .élni. kell.
Kapcsolattartásuk, tudás és tapasztalatcseréjük a
legfontosabb jellemzőjük. A barantás
legfontosabb feladata a másik .emelése.,
tanítása. Így mindenki tanít mindenkit. Itt az
tanít, aki tud. Tanítani is tud. Mi néha azt
halljuk, hogy erre a nem könnyű feladatra nem
alkalmas mindenki. Ez az állítás azért élettelen,

mert akkor a természet csak azoknak adott volna utódokat, szánt volna szülői feladatot, akik
alkalmasak erre.

.Magyar énelőttem az, aki nem bírja a homályt, sem a börtönben, sem a
gondolatban. Magyar az, aki az értelmet szereti, aki szenvedélyét csak akkor engedi
szabadon, midőn a szó már nem használ az igazság elfogadtatására. Minden nép közösség.
Jó magyar az, aki emberi, jó tagja a magyar közösségnek.. Illyés Gyula
A mai modern társadalom olyan közegeket működtet, amely nem az életet, az élet
védelmét tekinti szellemi alapvetésének. Ezekben a közegekben a tanítás, oktatás egyre
inkább ellehetetlenül, elszakad hiteles tartalmaitól. Még ott is, ahol magát a közeget ezért
hozták létre /iskola/. A hagyományos magyar kultúrában a tudásátadásra alkalmas közeget a
szervesen élő közösség biztosította. Az emberek egymás közötti kapcsolatai, a közösség
működési alapelvei olyan közeget adtak, ahol az élet miden időpillanatában lehetett tanulni. A
Baranta közösségek legfontosabb feladata ennek a közegnek az újrateremtése, a szervesen
működő tudásátadás szervezeti formáinak megalkotása.

.Kétségtelen, hogy népünknél, még maig majd minden a régi kerékvágásban
maradt; ha a századok vájtak is ebbe, vagy abba egy új vonást, szokásai, öltözete, eledele,
gondolkozása, természeti világnézete még nagyobbára legalább a régi, ha bár vallását itt-ott
kétszer is, urát, lakát, stb. Külső körülményeit számtalanszor változtatá; de ismétlem:
- 7 -

sajátos ősi fogalmaiban alapuló világnézete maig a régi, az mint volt századok előtt.. Ipolyi
Arnold

A Baranta elsősorban nem a harcról, önvédelemről, hanem a világ megismeréséről
szól. A valamikori magyar ember jól tudta, hogy a világot egészében kell értelmezni ahhoz,
hogy ismeretünk legyen róla. Társadalmi formáiban a közösségek együttesen láttak el
szakrális, gazdasági és önvédelmi feladatokat. A
szerves kultúrában élő ember számára a családi
és közösségi élet, a munka, a kikapcsolódás, a
harc, az önvédelem ugyanazon alapelveket
hordozta magában, élesen nem különült el
egymástól. Míg korábban magam is azon az úton
indulva kezdtem el az anyagokat összegyűjteni,
hogy a valamikori harci rendek megmaradt
tudásanyagát összegezzem, rá kellett jönnöm,
hogy sokkal összetettebb kérdésről van szó, mint
néhány perifériális társadalmi csoport lefosztott
tudásáról. A magyar ember természetszerűleg

alkotó, teremtő és harcos lény egyszerre. Amint csupán egy . egy területével kezd foglalkozni
az életnek /lehet ez a harc is/ elveszti mindazt az integráló képességet, ami a harc-, élet-,
teremtés átláthatóságát, megérthetőségét adná. Emberi otthon és emberi közösség nélkül nem
lehet jó és példamutató harcost kinevelni.

A szervesen élő és gondolkodó ember számára nincs külön néptánc, népzene, Baranta,
népi játék, gyógyítás, oktatás, gazdálkodás stb., hanem .élhető élet. van. Minden ismeretnek
ezt kell támogatnia és minden tudás erről szó. Ezért vagyunk itt, ezen a helyen.

.Ezer év alatt minden században átmentünk olyan válságon, amely nagyobb fajtákat
kiírthatott volna, s mégis itt vagyunk.Ez a magyar kultúra keleti, ezeréves ősi népkultúra,
ősibb és erősebb, mint a vér.. Móricz Zsigmond
A Baranta a magyar hagyomány elidegeníthetetlen része. A hagyomány a szervesen
gondolkodó ember számára az emberiség azon tudása /tudománya/, amely kiállta az idő
próbáját, amelynek rendszere képes önálló fejlődésre, értékteremtésre, a világ új kihívásainak
való válaszadásra. A hagyomány az az emberi tudás, amelyet a társadalom minden tagjának el
kell sajátítania ahhoz, hogy értékrendje, életvezetése, párválasztása, gyermekvállalása,
munkája valódi értékek mentén haladjon. A hagyomány az a tudás, amit a jelen generációinak
gazdagítani kell, hogy a sorban utánunk következők többet kaphassanak. A hagyomány
megtagadása egyben az emberi tudás fejlődésének tagadása is.

..nálunk ellenben a gondtalanság mellett a gőgös tudatlanság, s a tetszelgő álműveltség
fanyar mosolyával nézik le az emlékeket.melyekhez hasonlót a mai czifraságaink ál- és
pótdíszítményeivel nem vagyunk képesek alkotni.valahányszor azonban ez a népek
történelmében beáll, mindenkor a nemzetek hanyatlását jelzi, melyek a mint nem képesek
többé az ősök nagy alkotmányait fenntartani, tisztelni, és megérteni, azonnal megszűnnek
képesek lenni azok folytatására, újak alkotására.. Ipolyi Arnold
Tisztelt barátaim! Barantát oktatni nem lesz könnyű. Nap, mint nap rengeteg
problémával találjátok majd magatokat szemben. Bármilyen akadály gördül is elétek arra
gondoljatok, hogy nem az a kérdés , hogy ki /esetleg melyik nép/ mit mikor és hogyan csinál,

- 8 -

milyen értékrendet érvényesít a világban, hanem az, hogy a magyar emberek miért nem
csinálják a maguk dolgát, miért nem képviselik a saját értékeiket. Ezeknek az értékeknek
azonban nem csak .elméletben. kell létezniük, hanem a gyakorlatban is. Nap mint nap meg
kell őket mutatni, ezen értékeken keresztül tapasztalásokat kell gyűjteni. A magyar ember
tudáshordozó. Ez a vállalása, a .vallása.. A Baranta abban nyújt nagy segítséget, hogy a
szerves élet felé forduló ember láthassa az .elméletnek. gyakorlati megvalósulását is. Őseink
tudásának teremtő erővé kell fordulni mindannyiunkban. Csak így futhatjuk be a teremtett
világ által részünkre kiszabott időt eredményesen. Éljen és ébredjen ez a teremtő erő,
bennetek és minden tanítványotokban!

Budapest, 2006 Vukics Ferenc

- 9 -

Mit mondhatunk .nem magyar nyelven. a Barantáról

Külső szemlélők számára nagyon fontosak a megfogalmazások. A szakértők egy része

.elmagyartalanított. nyelven fogalmaz a világ dolgairól. Nekik és a velük való társalgásnak
egyfajta segítséget adhat az elkövetkező néhány sor. A külső .ál-tudományos.
megnyilatkozások során szükség lehet ilyen irányú tapasztalásra és nyelvezetiségre is.
Teljesen kivetkőznöm nem sikerült, de próbálkoztam.
A Baranta fogalma

A történelmi /hagyományos/ magyar harci testkultúra, a népi testkultúra, a
hagyományos magyar gondolkodásmód, életszemlélet és nevelés, filozófiai struktúra valamint
a magyar kultúra egyéb területeire épülő, fejlődő, a fellelt kutatási anyagokat folyamatosan
magába építő, azokat sajátos, hagyományos alapelvek szerint értelmező, egyedi technikai és
módszertani eljárásokat magába foglaló, a harc törvényszerűségeire és alapelveire épülő,
valós harci képességeket kifejező, a magyarság jellemző jegyeit magán viselő önálló
harcművészeti stílus.

elsajátíttatásán keresztül valósul meg.
A magyar kultúrába
kívülről betekintő ember számára
a Baranta ismereteivel, értékeivel
és funkciójával sajátosan
összetett műveltségi terület,
egyenrangú, együttműködő más
műveltségi és
kultúraterületekkel. A
testkultúrára vonatkozó
képességek és készségek
fejlesztése a hagyományokon
alapuló, közösségi alapon
értelmezett általános és speciális
mozgáskultúra megismerésén és

Értékei, szellemi-, lelki-, erkölcsi háttere, a magyar gondolkodásmód kialakításában
és a szellemi-, testi nevelésben betöltött funkciója indokolja, hogy kiemelten foglalkozzunk
vele. A pszichomotoros készségek és képességek tervszerű fejlesztése a mozgásműveltség s
egyben az érték- és életmódszemlélet alakítását is jelenti.

A tudásanyag kiválasztása és átadásának pedagógiailag javasolt módja a tanulói
személyiség egészének fejlesztését célozza - a teljes pszicho-motoros egységet -, és nem csak
a motorium képzésének, illetve az egyoldalú terhelés oldásának eszköze. A tananyagelrendez
és más szerves műveltségen alapuló képzési területekkel, tantárgyakkal egymást
erősítő, tudományközi /interdiszciplináris/ alapon működő kapcsolatokra, a közös közösségi
szerkezeten tanítás lehetőségének biztosítására törekszik. Célja egy sajátos - egész életen át

- 10 -

tartó, a hagyományos magyar gondolatiság által elfogadott, a nemiségnek megfelelő -,
életmódba beépülő testkulturális tevékenységi rend kialakítása és a kreativitásnak teret
biztosító, pszichomotoros cselekvőképes tudás megalapozása.

A Baranta felkészít . összegző és fejlesztő hatásaival - az élet- és
munkanehézségek elviselésére, a kapcsolatteremtő képesség fejlesztésére,
a szolidaritás, a tolerancia és a .másik emelésének. hagyományos magyar
szellemi alapfelfogásunk megismertetésére is.

Az ember bio-, pszichikai természetéről ismereteket,
meggyőződéseket, értékítéleteket alakít ki. Képessé tesz a környezetben
végbemenő változások egészségügyi jelentőségének értékelésére, egyben
összhangot teremt az egyéni tevékenység és életmód között. Életmódbeli

szokások alakításával a hagyományos népi egészségfejlesztési eljárások, módszerek
megismertetésével szükségleteket fejleszt az egészség megőrzése és fenntartása érdekében. A
Baranta, mint a történelmi magyar testkultúra /harci testkultúra/ a köznapi viselkedés
társadalmilag szerves módon kialakult és hasznos mozgáskészletének elsajátítását, az alapvető
viselkedési formák alkalmazását segíti elő.

Igényt kelt a természetes testarányok felépítésére, a biomechanikailag helyes testtartás
kialakítása és fenntartása. Célja a játék-, sport- és harci testkultúrában, életvezetésben,
egészségmegőrzésben való tájékozódás, önálló testedzésre, sportolásra, mozgásos

önkifejezésre való készség alakítása.

A Baranta aktívabb szerepvállalásra nevel, sajátos eszközein
keresztül önmegvalósításra ad lehetőséget. Speciális kognitív,
affektív-emocionális és motoros tudást biztosít. Mindezek
következtében a Baranta hatásai jelentősen meghaladják a tananyag
elsajátíttatásának és számonkérésének a szintjét. A közösségek és a
résztvevők teljesítményének megítélésekor saját korábbi
teljesítményükhöz mérhető fejlődésüket ajánlatos figyelembe venni.

A hagyományos magyar harci tudásanyag oktatásának
eredménye nemcsak a tananyag valamilyen szintű elsajátítását,
hanem az egészséges életmód és a testkultúra fejlesztését is jelenti.
Ennek keretében a mozgáskultúra kialakításán túl a szervezet fizikai,

szellemi edzettségi szintjének emelése, alakítása is folyik.

A Baranta műveltségi területen a fejlesztési feladatok végrehajtásának minősége
erősen kötődik a magyar gondolatiságra és értékszemléletre épülő oktatás szervezési és
nevelési kérdéseihez, a helyi hagyományokhoz. A fenntartható és hosszú távú pszichomotoros
fejlesztés megvalósítása, az egyéni- és csoportos önvédelmi készség elsajátítása, a szerves
műveltség ismeretelméleti és módszertani törvényszerűségeinek érvényesülése, alkalmazása
nem korlátozódik csupán a hagyományos edzési keretidőben végrehajtott tevékenységekre.
A Baranta céljaiban elsődleges

•
az egészségfejlesztő, egyben az egészség stabilitási tartományát növelő, a biológiai
érést, a gyermekek egészséges testi fejlődését támogató,
•
az edzettséget, a testi és lelki alkalmazkodást, a fizikai és lelki kondíciót fejlesztő,
•
a mozgáskultúrával összefüggő ismereteket átadó, számonkérő,
•
szórakozást, örömkeltést, a versenyzési vágy kiélését biztosító funkció.
- 11 -

A műveltségterület képesség- és készségfejlesztő hatásainak megvalósulásához
további tantervileg kezelendő célok megvalósítására van szükség.

•
Az edzéstartalom kiválasztásában és elhelyezésében az életkori fogékonyság, a
tanulási hatékonyság törvényszerűségeinek megfelelés.
•
A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló
gyakorlatanyag alkalmazása minden évfolyamon, a hatékonyság érdekében pontos
végrehajtással, a pontos végrehajtás megőrzése mellett a korosztálynak és a tanórán
alkalmazott egyéb mozgásanyagnak megfelelően kiegészítve, változatossá téve.
Légzőtorna.
•
A gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása a testnevelés tananyag egészében.
•
Az egész életen át tartó tanulás fizikai és szellemi megalapozása, a munkaerő
képesség-összetevőinek megfelelő szintű kialakítása az oktatási-nevelési folyamatban,
az általánosan meghatározott kulcskompetenciák és a műveltségi területen jellemző
sajátos kompetenciák mozgásos formákon keresztül történő fejlesztése.
•
Az oktatási környezetben jelentkező egyenlőtlenségek mérséklése a
harcművészetekben jelen lévő szocializációs folyamatok és tényezők alkalmazásával,
felhasználásával.
•
Életmódba beépülő testkulturális tevékenységprofil, kreativitásnak teret biztosító,
pszicho-motoros cselekvőképes tudás megalapozása.
•
Erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítása a harcművészetek eszközrendszerével.
•
A z egyén felelősségének kialakítása saját testi fejlődése érdekében.
•
Verbális és nem verbális kommunikációs képzés biztosítása a testkultúra sajátos
színterén.
•
Az egész életen át tartó tanítási-tanulási és nevelési folyamathoz motivációs bázis
biztosítása a területhez kötődő oktatás és nevelés révén.
•
A megtanult testkulturális tevékenységek kontrollált és részben kontrollált, változó
közegű versenyhelyzetekben való alkalmazása, a helyi, más területi vagy országos
bajnoki rendszerekben való részvétel.
A Baranta ma

A Baranta hazánk leggyorsabban fejlődő harcművészeti irányzata. Jelenleg 50
helyszínen kb. 2000 fő gyakorolja a régi magyar történelmi harci testkultúrából táplálkozó
technikákat.

Egyre több településen indítanak Baranta egyesületeket, amelyek a helyi ifjúság
mellett az ott élő korosztályok mindegyikével foglalkoznak. A Baranta egyik fontos ismérve,
hogy gyakorlása nem képzelhető el Baranta közössége nélkül.

A majd 1500 év magyar történelméből is táplálkozó önálló tradicionális magyar
harcművészeti irányzatnak a legfontosabb belső tartalma a közösségek magyar modell szerinti
megalkotása. Csak ilyen környezet alkalmas arra, hogy a hagyományok megélése,
továbbfejlesztése, a magyar kultúra egyéb elemeinek megtanulása, az oktatás hagyományos
módszereinek alkalmazása mellett szervesen működő tartalmakat birtokló személyiségek
alakulhassanak ki. Míg a legtöbb harcművészeti irányzat legfontosabb tartalmai egyénileg is
gyakorolhatók, barantázni /barantálni/ csak közösségben lehet. A Baranta esetében valóságos
kulturális társulásként működnek a magyar hagyománykészlet egyes elemei.

- 12 -

Az alkalmazott felkészítési rendszer, az állandó megmérettetés elve az ún. egymásért
küzdés filozófiájának érvényre juttatását célozza meg. Nem a másik legyőzése a legfőbb cél.
Az ellenfelek a lehető legnagyobb tudásukkal küzdve az ellenfelet és önmagukat minden
küzdelem után egy magasabb tudásszintre emelik. A legfontosabb, hogy az aktuális
képességeink legjavát adjuk, s a velünk együtt küzdő embert emeljük.

Az önálló magyar harcművészeti irányzat a magyar harci
testkultúra megmaradt és megőrzött elemeinek rendszerbe
foglalását és továbbfejlesztését tűzte ki célul. Az anyag gyűjtése,
rendszerezése, a kiképzésbe való beillesztése jelenleg is folyik.
Jelenleg közel ezer tradicionális technikai megoldás alkotja a
Baranta alapvázát.

A különböző fogások, eljárások mintegy 60 %-a más
harcművészetekben nem fordul elő, vagy feledésbe merült. A
Barantát ezen elemek léte, sokrétűsége, a történeti magyar
gondolkodásmódból származtatott életfilozófiája teszi igazán
izgalmas, egyedülálló szellemi és fizikai alkotássá. A Baranta
nem egy, vagy több .mester. alkotása, hanem a magyar nép,
mint kultúrkör összegzett tudásanyagának /életmód,

közösségépítés, taktikai modell, technikai alapbázis, személyiségfejlesztési elv, filozófia/
tükröződése egy sajátos harci testkultúrában. Az ország különböző területén működő csapatok
egyik fontos feladata a helytörténet és a néprajz pontos megismerése, ezen belül pedig a
magyar testkultúra még rejtett elemeinek összegyűjtése. Az elsajátított ismeretekkel a
barantázók újból megismertetik a tágabb környezetüket. A harc, a tánc, a zene, a népszokások
/regölés, balázsolás, kiszehordás stb./, a népi játékok, az alapvető népi gyógyászat, a magyar
nép mindenkori természetismerete újra mozgásba kerül ezeken a vidékeken.

A Baranta fontos jellemvonása, hogy a stílus teljes harci tudás összegzésére törekszik.
A küzdelmi oktatásnak részét képezi a lovak és a kutyák felkészítésének alapelvei. A lovával
együttműködő lovas harcos, az állatai az emberi és állati dúvadaktól védő pásztor és
segítőtársának harci együttműködése éppúgy harci örökségünk, mint az övbirkózás vagy a
böllön.

Azon stílusok közé tartozik, ahol nemcsak az egyéni felkészítéssel, de csoportos,
vezetett harccal, harci vezetői technikák oktatásával, csoportos taktikával, stratégiával,
harcalakzatokkal, családi-és közösségi vezetői feladatokra történő felkészítéssel is
foglalkoznak.

Egy barantázó magyarul él, gondolkodik,
harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a
lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye
azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket
kifejlesztette. Egy barantázó nem valami ellen, hanem
valamiért harcol. A magyar észjárás megismerése
biztosítja az értékek mentén történő haladást és a
megfelelő önvizsgálatot. A Baranta csak a magyar
kultúra együttes hatásainak érvényre juttatásával
együtt működik teljes egészként. A Baranta egy
kulturális együttélés része. A testkultúrális elemeken
kívül álló részek nélkül nem alkot egy egységes

- 13 -

tartalmat, nem képes hatékonyan működni. Működése hasonló a /teremtett világ rendjéből
fakadóan/ gyógynövényekhez, amelyek sajátságos növénytársulásaikból kiragadva, művi
módon .termesztve. elvesztik gyógyító hatásuk jelentős részét vagy egészét.

A Baranta hozzásegíti a tájban élő embert ahhoz, hogy közvetlen környezetével, annak
teremtett értékeivel kölcsönösen kielégítő kapcsolatot létesítsen, felismerje és teremtő módon
hasznosítsa annak minden lehetőségét, s ezáltal .otthonában. otthonra lelhessen, s ne kelljen
kényszerűségből elhagynia azt. A hagyományos magyar harcművészet elsajátításához térre
van szükség. A Baranta gyakorlása által az emberek számára újrafogalmazódik az a
természetes térigény, amelyben emberi, cselekvő és teremtő életet lehet élni, ahol az életet

.érezni. és tapasztalni lehet.
A Baranta harcművészet. Harcművészetekkel csak az foglalkozik eredményesen, aki
életmódszerűen éli meg annak minden tartalmát. A Baranta segít cselekvő módon
életmódszerűen magyarul élni. Egyik legfontosabb feladata a hagyományos magyar értékek
közvetítése az országon kívül és belül egyaránt.

Középtávú tervei között szerepel, hogy az elkövetkező 10 évben legalább 3-400
magyar településen elérhető legyen és kialakításra kerüljenek azok a regionális oktatási
centrumok, ahol az edzők, felkészítők képzése, az egyes csapatok edzőtáborai szervezett
keretek között folyhatnak, illetve, hogy az arra alkalmas személyek számára biztosítsák a napi
6-8 óra elméleti és gyakorlati felkészülés lehetőségét. A gyakorlások elkezdéséhez nincs
szükség különösebb anyagi ráfordításra /elegendő három különböző hosszúságú bot/, így
minden magyar gyermek és fiatal számára elérhető. A jelenleg mutatkozó igény szerint
mintegy 120-150 szakemberre volna szükség a Baranta eredményeinek minél dinamikusabb
továbbadására.

Későbbiekben a Baranta terjedése kapcsán a magyar nyelv és életszemlélet
terjesztésével a világ .magyarabbá. tétele a cél. A szerves magyar kultúra megalkotott
értékek magas szintre emelésével, megmutatásával jelentős részt kíván vállalni a magyar
nemzet megerősítésében, elismertségében, szellemi eredményeinek nemzetközi
felhasználásában.

. A magyar kultúra él, s amikor a magyar kultúra védi életét, ezzel előharcosa az
emberiség új kultúrkorának.. Móricz Zsigmond
Magyarország mellett a Székelyföldön, Kalotaszegen és a Felvidéken találkozhatunk
Baranta csapatokkal. A magyar stílus képviselői jó kapcsolatokat ápolnak a bokh barildah
/bökö-Mongólia/ képviselőivel, a magyarországi ZBK kempo és Shaolin egyesületekkel,
amely egymás versenyein és rendezvényein való közös részvételben jelenik meg.

Szűkebb értelemben a Baranta a IX. század és a XX. század között élt magyarság harci
kiképzési formáira épülő fegyveres- és pusztakezes harcművészeti irányzat. Jelentős szerep
jut a Kárpát-medencei mozgásanyag mellett a feltételezett vándorlási területeken alkalmazott
harci eljárások, a hasonló életmódközösségeket felépített népek (szkítáknak, hunoknak,
avaroknak nevezett elődeink, türkök, jászok, kunok, ujgurok, onogurok, kazakok) harci és
kiképzési kultúrájának is.

- 14 -

A Baranta történeti tartalma

A hagyományos magyar harcművészet tartalmai évszázadokon keresztül sikerrel
biztosították a magyarság és a velük életközösségben élő népek önvédelmét. A nép, szakrális
vezető, magyar gondolkodás egységének szétválasztása komoly változásokat okozott ezen
képesség minőségében.

A Baranta (Böllön) mozgásanyagának visszafejlesztésében nagy szerepet játszottak az
idegen (elsősorban Habsburg) uralkodók (birkózást, ökölharcot, vívást, íjászatot, lovaglást)
tiltó vagy korlátozó törvényei, a hagyományos közösségi működéseket, hagyományos
értékviszonyokat, nevelési modelleket megszüntető magatartása. A mozgáskultúra egy része
így csupán harci táncokban, felkészítő jellegű küzdelmi gyermekjátékokban, a pásztor
életmódban, katonai szabályzatokban, vívókönyvekben és művészeti ábrázolásokon maradt
meg.

A Baranta a magyar
történelem kezdeti időszakaiban élő
azon szabad jogállású tagjaitól
származik (fejérek- az akkori
magyar társadalom több mint 90%a),
akiknek kiváltsága és egyben
kötelezettsége volt a hadakozás. A
hadi hivatást a mindennapi élet
szerves részeként megélő, mesteri
módon elsajátító, sajátos kiképzési
rendszert és taktikai elveket
alkalmazó .harcos-ember. az
előzménye a magyar történelemben
évszázadokig fennmaradó harcoló
/nemesi/ rendeknek, csoportoknak.

A hadi csoportosulások felkészítői és vezetői rendeletekben szabályozták az egyének
és a csoportok hadi felkészítésének rendjét. A kölpények, kaplonyok, talmácsok, tíznagyok,
száznagyok,a civilis-ek, várjobbágyok (iobagio castri), a keltjobbágyfiúk (iobagiones exemti),
a hivatásos viadorok (pugilok), a gyepüvédők, őrök (speculator), a nemesek (nobilis),a
Magyarországra telepedett hadi kötelezettségük folytán kiváltságokat birtokló népek,
besenyők, böszörmények (muszlimok), kunok, jászok, a hagyományosan fegyverforgatással
foglalkozó magyar nyelvű népcsoportok (székelyek, őrségiek, hajdúk) a speciális feladatokra
létrehozott vegyes összetételű harci csoportok (nyőgérek, lövők, királyi vadászok, oroszok)
/testőrzők-ajtonállók/, végvári vitézlő rend, huszárok) azt mutatják, hogy a magyar
történelemben a valamikori szerves működés teljességéből való fokozatos kiesés után is
jelentős nagyságú közegekben működött ezen képességek tudás-átadása. Így legalább
másfélezer évet ölel fel a mindenkori magyar ember harci professzionalizmusának jelenléte,
befolyása a politikai életre és a kultúrára. Ez a hadi professzionalitás a nyugati kultúrától
eltérően nem partikuláris, hanem egyetemes jellegű, a mindennapi egyéni és közösségi élettel
és a .nemzet-nép. életével szoros párhuzamban működő tartalom. Ez azt is jelenti, hogy a
hadi cselekmények során nem a nyugati hagyománykészlet által megszokott katonai
szempontok, hanem a nemzetfejlődés és megmaradás egyetemes elve határozta meg a
döntések keretét.

- 15 -

Hadi kultúra a magyarság társadalomszervező formáira is rányomta a bélyegét. A had
szó nem csak .sereget. alkotó katonákat jelenti a magyar nyelvben, hanem az együtt élő és
dolgozó önvédelmi és gazdasági egységet is. A valamikori magyar ember számára
nyilvánvaló volt, hogy minden tagja a harcos .magyar. útján jár. A földművelővé, ártéri
gazdálkodóvá váló, a pásztorkodásban megmaradó, vadászó életmóddal foglalkozó nép
minden tagja évszázadokon át tisztában volt ezen értékek jelentőségével, személyiségformáló,
közösségépítő tartalmaival és az egészségre, értelmi képességekre gyakorolt általános
hatásával.

Mindez azt jelenti, hogy a japán,
a lengyel, a török és az orosz állami
berendezkedéshez hasonlóan a
magyaroknak is jelentős nagyságú
csoportjai vállalták évszázadokon
keresztül az életmódszerűen a harci
szolgálatot, a kiképzést, a harci
tudásanyag szellemi és fizikai
fejlesztését, továbbadását. Magyar
sajátosság, hogy hazánkban ezen
személyiségfejlesztő programban szinte
a lakosság teljes egésze részt vett / a
leányok és a nők is- csupán más tartalmi
jellegekkel/ és a mindennapi életnek a harc, az arra való felkészülés legalább annyira a részét
képezték, mint a gazdasági tevékenységek. A magyar társadalmi szerkezetben a gazdasági, a
hadi és a szakrális vonatkozású szervezetek teljes tevékenységi egységet képeztek.
Ugyanannak a társadalmi egységnek mindhárom vonatkozásban, ugyanazon elvek és
törvényszerűségek mentén voltak megszabva mindennapi feladatai.

- 16 -

A Baranta elsősorban ezen
struktúrában élő elődeinek tudásanyagára
és az évszázadok alatt kialakult
életfilozófiájára épül. Ők a Baranta
jogelődei. A szervezetten működő magyar
harci kultúra a XVII. századot megelőzően
élte virágkorát. A Barantában négy
kiemelkedő időszakot különböztetünk
meg: 1. A vándorló állam és azt megelőző
időszak, 2. Az Árpádok időszaka, 3. A
végváriak időszaka, 4 A folytonos népi
kultúra időszaka.

A XVI. század elejétől megindul a
magyar kultúra kettéválása. Ettől az
időszaktól fogva a népi kultúra őrzi csak
tovább a magyar sajátosságokat. A nemesi
kultúra (a harci kultúrát, mozgásos kultúrát
is beleértve) mindjobban nyugati jelleget
ölt. Az ezt követő időszakokban már egyre
inkább a társadalom perifériájára sodródik
a harci jellegű tudásanyag.

A magyar harcművészet újjáélesztésére több kísérlet is történt.

A két világháború alatt magyar katonatisztek állították össze az első komoly anyagot,
amellyel a legénység harci képzettségét és nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodását
akarták előmozdítani. A kutatások eredményeinek néhány eleme a korabeli harci
szabályzatokban is megjelent.

Az 1960-as években szintén több próbálkozás történt az egységes mozgásanyag és
harci szemlélet kialakítására, de a távol-keleti irányzatok előretörésével és népszerűségével ez
a törekvés nem tudta felvenni a harcot. A 80-as években egyes műhelyekben komoly
kutatómunka alakult ki a szerves magyar kultúra kutatását illetően. Ennek hatására kezdte el
1991-ben az első anyagokat összegyűjteni Vukics Ferenc, akit gyermekkori élményei
motiváltak /kisgyermekként Somogyi József /Pat-Fazekasdencs/ csordástól botforgató,
botvívó gyakorlatokat és néhány pásztor pusztakezes eljárást sajátított el/. 1993-1997 között
az akkori Kossuth Lajos Katonai Főiskolán lefektették a harcművészeti stílus gyalogos
alkalmazásainak alapjait. Kelemen Zsolt hasonló módon kezdte meg a lovas harci
alkalmazások, a lovasharc elméleti és gyakorlati kérdéseinek kutatását. A két kutatási oldal
Szentendrén találkozott és kezdte meg közös működését.

1997-ben létrejött a Baranta Szövetség (jelképe a rakamazi Turulmadár), 1998-ban

rendezték az első nyílt magyar bajnokságot, amelyen akkor jóval több induló képviselt más
harcművészeti irányzatot, mint a Barantát. A
sportág fejlődésében fontos szerepet játszottak
azok a mongol, kazak tanulmányutak, amelyet a
sportág kutatói és segítői tettek meg az elmúlt
évtizedben, valamint azok a mongol és török
oktatók, aki a Közép-ázsiai fogáskészletekkel
bővítették a Baranta tárházát. A régi pusztai
tízes rendszerek mintájára 1999-ben alkották
meg az első Fokozat- és vizsgaszabályzatot.

A barantázók ősi magyar állatneveket
(az állat ereje szerint) kapnak a teljesített
vizsgák alkalmával (Borsuk/borz, Burk/farkas,

Bars/párduc, Kaplony/tigris). A Baranta az összetett képességű harcos lehetőségeit vizsgálja,
ezért ugyanakkora hangsúlyt fektet a távra ható-, a vívó fegyverekre, mint a közelharcra és a
pusztakezes megoldások alkalmazására. Egy oktatói vizsga (Bars-oktur, 5. fokozat)
megszerzéséhez 34 különféle vizsgaelemből kell teljesíteni a megszabott minimum szinteket a
vizsgázónak.

- 17 -

A Baranta szó jelentése

A Baranta szó elsősorban az
ország olyan nyugati és déli
peremvidékein maradt fenn, ahol a
lakosság összetétele a kezdetektől
fogva magyar volt (Somogy,
Ormánság, Göcsej, Őrség). A
szépirodalomban a legtöbb alkalommal
Kodolányi János műveiben
találkozhatunk vele.

A szó jelentése: fegyveres
vetélkedés, szövetséget kötött férfiak
közössége, megmérettetés, harcra,
hadjáratra való felkészülés,
törvényesen alkalmazható erőszak, ill.
az erőszak alkalmazása.

A kunoknál zsákmányszerző utat jelent. A Baranta egyes népeknél véráldozat nélküli
jogos zsákmányszerzést is takarhat (törvénysértés, személy megsértése). A környező szláv
nyelvű országokban pejoratív értelemben állatok elhajtását, zsákmányolást jelenthet. A
kirgizeknél gyorsan közlekedő lovas csapatot, a kazakoknál az erőszak jogos alkalmazását,
egyes kaukázusi népeknél a fegyveres gyakorlatok helyszínét, a legkorábbi írott források
szerint pedig a Nap harcosait, illetve a Nappal, Mennyei Fénnyel szövetséget kötött férfiak
közösségét jelenti.

A Somogyvár környékén fennmaradt monda
szerint a barantázók a régi törzsszövetség valamikori
bírájának, a régi törvények oltalmazójának /Horka/
voltak a felesküdött, különlegesen kiképzett segítői.
Olyan harcosokat takart, akik a fegyverforgatásban
való kiválóságuk mellett a legmagasabb erkölcsi,
morális követelményeknek is megfeleltek. Ahol a
hagyományokat és a törvényeket sérelem érte, ott
kötelesek voltak fellépni az évszázados értékek
védelmében. A Baranta had tagjai, nem egyetlen
törzs harcosaiból kerültek ki. A törzsszövetség

minden társadalmi csoportja képviseltette magát. A Baranta had így közös fellépése esetén
biztosította, hogy a nemzeten belüli konfliktusok a lehető legtöbb esetben .vér nélkül.
kerüljenek rendezésre. Nagy részt vállaltak a következő generáció nevelésében, harci
felkészítésében.

A Baranta, bahranta, barymta, barmta, barana szokásjog szerteágazó ázsiai jelenléte
azt mutatja, hogy az idők folyamán kialakult kisebb értelmezési különbségek ellenére egy
olyan hagyománnyal van dolgunk, amely a szóban forgó népek történetének nagyon korai
időszakából származik és nagyon ősi tartalommal bír.

A hagyományos /tradicionális/ magyar harcművészetet Barantának hívjuk, amíg
csupán versengésről, felkészülésről, békeidőszakon belüli gyakorlatozásról szól.

- 18 -

Az ellenség megsemmisítésére való törekvés esetén Böllönnek nevezzük. A felkészítés
során a Böllön jellegű elemeket elsősorban hivatásos katonák, rendőrök és oktató szintet elért
barantázók sajátíthatják el.

A Baranta hagyományos magyar harcművészeti stílus az alábbi versenyszak
ágakra és hagyományőrző formákra oszlik

I. Thug-Baranta .Gyalogos Harc (gyalogos szakág)
II. Ráró-Baranta .Lovas Harc (lovas szakág)
III.
Oslu Baranta ( a lovas vagy a gyalogos szakág versenyeztetési rendszerének egyegy
versenyszámának önállóan való megrendezése)
-Oslu egyéni
-Oslu Tömén / Szállás (csapat)
IV.
Baranta harci játékok (a barantához kapcsolható .a harci képességeket fejlesztő-
olyan csoportos és egyéni játékok, amelyek a magyar kultúrkincsben fellelhetőek)
Mivel a Baranta az összetett képességű és
képzettségű harcos fensőbbségét vallja a fegyver-és
eljárás-specialistákkal szemben ezért a Ráró és Thug
szakágak bajnokai lehetnek magyar bajnokok, az
Oslu versenyeken nem. Az Oslu versenyeken
általában csak olyan versenyzők indulhatnak, akik az
összetett versenyeken is indulnak.

Csak olyan személyek jelenthetnek kivételt,
akik egy adott sportágban képviselt kiemelkedő
tudásukkal hozzájárulnak az adott versenyszám
gyorsabb fejlődéséhez (pl. övbirkózó versengés
esetén meghívott birkózó, cselgáncs, szambó
világbajnokok).

Az Oslu Tömén versenyeken 3-6-10 fős
csapatok küzdenek meg egymással (pl. egy
övbirkózó versenyen 6- 6 fő. Az első párosok
küzdelme után a győztes bent maradhat vagy cserére
kerülhet, illetve a verseny közben lecserélhető. A

legfontosabb szabály, hogy a csapat minden tagja csak egy alkalommal kerülhet be a
küzdelembe. Ez azt is jelentheti, hogy az egyik csapatban lévő jól felkészült versenyző a
másik csapat mind a hat tagját legyőzheti egyhuzamban.)

Ezek a versenyek az együttműködés és a szervezési képességek fejlesztését segítik elő.
Az Oslu versenyek elsősorban az egyes versenyszámok minél jobb elsajátítását, a harci
tapasztalatok gyűjtését segítik elő a felkészülési időszakokban.

A Baranta harci játékok közül a Köbbörő (Buszkasi) pályajátékban rendezhetnek
magyar bajnokságot 3-6 fős csapatokkal. A többi harci játék elsősorban a fiatalabb
korosztályok játékos felkészülését szolgálja.

- 19 -

A Baranta jövője

A legfontosabb dolog, amit egy ember tehet, hogy valódi és szervesen működő
értékek mentén határozza meg önmagát. Az értékek vonzzák az embereket. A legtöbbször az
a baj, hogy egy értékrendszert senki sem jelenít meg, s így nem ad lehetőséget a világban
tájékozódó embereknek arra, hogy a hagyományok által meghatározott irányba is
elindulhassanak.

A barantázók egyik legfontosabb célja, hogy a
hagyományos magyar harci kultúra elemeinek
megismertetésével, a Baranta önálló harci rendszerének minél
eredményesebbé tételével megismertesse és világszerte
népszerűsítse a magyar kultúrát, a természetet és az embert
tisztelő magyar énképet valamint, hogy az általuk űzött stílust
az egyik legnépszerűbb harcművészeti irányzattá tegyék

hazánkban és később a világon is.

A terjeszkedés elsődleges irányát Erdély, a Felvidék, a Vajdaság, Kárpátalja és a
Közép.ázsiai területeken élő testvérnépek szállásterületei jelentik. Tíz év alatt a Baranta
megszázszorozta a létszámát. Az elkövetkező tíz év legfontosabb célja, hogy Magyarországon
mindenki számára elérhetővé váljon, hogy tagja legyen a hagyományos magyar harci
testkultúra nevelő és közösségformáló ereje. Több száz egyesület, csoport alakításával a
szervesen működő közösségek erejével, alkotókészségével, tetterejével kívánjuk a magyar
társadalmat megerősíteni.

Országszerte olyan nagyobb
földterülettel rendelkező kiképzési
központok felállítását kezdtük meg,
amelyek alkalmasak a barantázók, a
magyar harci testkultúra iránt
érdeklődők képzésére, oktatására.
Jelentős szerepet vállalunk a
közeljövőben kialakítandó /a
hagyományos értékrendre épülő/
magyar iskolahálózat kiépítésében,
a pedagógusok képzésében, a vidék
kulturális arculatának tevékeny
alakításában.

Kiemelt kötelességünk a Székelyföld, Erdély, a Felvidék, a Vajdaság, Kárpátalja ill. a
szórványmagyarság közösségi megerősítése és támogatása, a magyar nyelv, gondolkodásmód
és életközösségi forma terjesztése, elfogadtatása.

- 20 -

"A nyelvének pengése még
korántsem dobogása a
szívnek,
s a magyarul legékesebben
szóló is még korántsem
magyar."
Gróf Széchenyi István / 1842/

A Baranta teszi a dolgát.

.Egy nemzet sem követelhet
magának a népek sorában
több szabadságot, mint
amennyit ő ad külön-külön
minden fiának.. Illyés Gyula
A Baranta mozgásanyaga az alábbi kutatási területekről került
összegyűjtésre:

-A mai /a közelmúlt/ magyar hagyományokban fellelhető harci mozgások (ma is
űzött pusztakezes- és fegyveres (eszközös) pásztorhagyományok).

-A történeti források harci kiképzéssel foglalkozó leírásai.

-A történeti források harci közösségek jogaival, felépítésével, tevékenységével
foglalkozó leírásai.

-A hasonló életmódkultúrával, Magyarországon letelepedett néprészekkel
rendelkező nomád-, félnomád népek testkultúrájának ma is élő hagyományai
(kunok, jászok, besenyők, kálizok stb.).

-Régi szabályleírások.

-Fegyveres táncaink mozgásanyaga.

-Eszközös táncaink mozgásanyaga.

-A magyar táncok lépés és ritmusvizsgálata.

-Egyéb magyar táncok egyensúly- és végtaghelyzet vizsgálata.

-Régi vívókönyvek magyar vonatkozású elemzései.

-Régi magyar vívóiskolák képanyaga.

-A korai kutatások régi katonai szabályzatokba beépített elemei.

-A néphagyományok, a néprajz rejtett elemeinek kutatása (népi legendák, mesék,
szólások, elbeszélések, mondák, a paraszti eszközhasználat emlékei, népi
versengések).

-Ősi jellegű gyermekjátékaink kutatása.

-A gyakorlati régészet eredményei, következtetései.

-A korabeli-, rekonstruált fegyverek, harci segédeszközök, kiegészítők
alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai.

-A magyar katonai közelharc küzdelemközpontú megfogalmazásainak a korabeli
fegyverekre és védőeszközökre kivetített elvei.

-A képzőművészet harci mozgásokat megelevenítő alkotásainak elemzése (freskók,
ötvösmunkák, szőttesek, karcolatok).

- 21 -

-A jellegzetes nemzeti pszichikum, életmód és hagyományos nevelés kutatásának
eredményei.
-A magyar néprajz egyéb kapcsolható kutatási területei /eszközkészítés,

állatgondozás stb./
-A ló felkészítésének, kezelésének és harci alkalmazásainak rekonstruált elvei.
-A küzdelemközpontú versenyek tapasztalatai.

Problémák a családban a Baranta miatt

Fontos kérdés. Tisztelt édesapák, édesanyák, pedagógusok, edzők, felkészítők! Ha
csak a család egyik tagja .műveli. magát, akkor előbb utóbb óriási szakadék támadhat
emberek között. Ahhoz, hogy ez ne jöhessen létre, a család minden tagjának együtt kell
elmélyülni ebben a kultúrában és műveltségben. A közösségekben van hely mindenhez; a
gyerekek játékához, párok táncához, bármihez. Vigyük és emeljük családtagjainkat is.

A Baranta tartalmainak gyűjtése

A Baranta gyűjtése nem állt le. Még ma is találkozhatunk, pásztoroknál, táncosoknál,
idős embereknél olyan tartalmakkal, amit érdemes rögzíteni, beilleszteni a már meglévő
rendszerbe.

- 22 -

Hagyományos életfilozófia és nevelés

A Baranta a hagyományos magyar
életfelfogást fogadja el harci filozófiájának. Az ún.

.szeres. gondolkodásmód a mellérendelt jellegű
társadalmi kapcsolatok fontosságára és
elsődlegességére épít. A hagyományos életelvek
szerint élő ember először önmaga megismerésére és
meghatározására törekszik, s ezt rendeli a fennálló
világ rendje mellé. (Ma egy jelképesen működő Világ
rendje alá rendelve építik fel az ember személyiségét,
így sosem válhat önmagává, ezáltal nem rendelkezik
egyedi személyiséggel. E nélkül felnőtt embernek és
harcosnak is alkalmatlan.) A barantázókat nem fegyveres specialistáknak, hanem komplex
képességekkel rendelkező harcosoknak nevelik. Ez azt jelenti, hogy a távolra és közelre ható
fegyverek, a pusztakezes elemek, a lovas harci alkalmazások mellett a magyar kultúra egyéb
évezredes eredményeivel is fel kívánja ruházni a hagyományok útjára lépő jelöltet. A
különböző jellegű és formájú tartalmak egymást emelik és erősítik, gyorsabb, ember-közelibb
és tartalmasabb tanulási folyamatot biztosít. A magyar fegyveres-, eszközös táncok, a
népzene, a népi orvoslás, a népi költészet munkái /dalok, mondák, regék/, az eszköz- és
fegyverkészítés rejtelmei, a gyakorlati régészet, a történettudomány eredményei mellett a
hagyományos magyar életvezetést is elsajátítják.
Az egyéni kezdeményezőkészséget tisztelő, a kreativitást fejlesztő és elősegítő
rendszere gyorsabb tanulási eredményekhez vezet. Ez igaz mind a mozgásos folyamatokra,
mind a személyiség fejlesztésének lehetőségeire.

A felkészítés folyamatáról

A felkészítés és a versenyek során olyan hagyományos
kiképzési elemeket használnak, amelyek a lehető legjobban
megközelítik a valós harci helyzeteket. A kiképzési
alapelemeket /iskolagyakorlatok, formagyakorlatok, védekező
gyakorlatok, szabad küzdelem/ úgy állítják össze, hogy abban
mindig szerepeljen az ellenfél, valamint olyan biztonsági
elemek, amelyek a minimálisra csökkentik a sérülés veszélyét.
A Baranta gyalogos (thug- a régi nemzetségfők gyalogos
feladatokat is ellátó testőrzőinek lófarkas zászlaja) és lovas
(ráró lovas harci alapalakulat) szakágak képességeiből áll.

Alapvető jellemzője a valódi harcot játékos jelleggel
modellező felkészítési és versenyzési rendszer. Versenyeztetési formája bizonyos keretek
között mozogva egy állandóan változó, fejlődő követelményrendszerre épül. A pusztakezes
alkalmazások során arra törekszik, hogy a barantázó rövid időn belül kerüljön az ellenfél
közvetlen közelébe, ahol erőteljes fájdalmakat okozó vagy fojtó, gerincfeszítő fogásokkal
megfékezze (harcképtelenné tegye) ellenfelét.

A fegyveres vívó mozgásokban halasztó jelleggel, a követő-, kiegészítő mozgások
széles skáláját alkalmazva (nem csupán a fegyverre összpontosítva) törekszik az ellenfél

- 23 -

leküzdésére. A Baranta fegyveres alkalmazásai nem 2 .vívó., hanem .harc.-szemléletűek.
Különös hangsúlyt helyeznek a helyzetek taktikai, logikai elemzésére.
A felkészítés során hagyományos ügyesség- és koordinációs képesség fejlesztő
elemeket alkalmaznak. A felkészítés folyamatára jó példa a kard oktatásának folyamata.

Az adott fegyverek oktatását (pl. kard) mozgáskoordinációt, eszközös ügyességet,
memóriát, egyensúlyi képességet és állóképességet fejlesztő gyakorlatok előznek meg. Az
iskolagyakorlatok során 1-25 elem a fegyver forgatási készségéről és lépéstechnika
megtanulásáról szól. Ezek nagy része ún. táncvívási elem. Azokat a gyakorlatokat
alkalmazzák, amelyekkel évszázadokon keresztül előkészítették a legénykéket, hogy
felkészüljenek a kardvívás elsajátítására. A sok biztonsági elem megakadályozza a korai
időszakokban a súlyos sérüléseket és előkészíti a következő mozgásos fázist. A 26-50 elemek
során a test és a fegyver kombinációs alkalmazását készítik elő. A 51-75 során a harcban
bármikor alkalmazható elemeket tanulják, a 76-100 iskolagyakorlatok során pedig a Baranta
speciális vívási taktikai elemeit (belső körös vívás) sajátítják el. Az iskolagyakorlatokkal
párhuzamosan folyik a Barantában oly fontos stabil védekezési struktúra kialakítása, amelyet
a védekező gyakorlatok fejlesztenek készség szintre. A támadási technikák valós harcban való
alkalmazása pedig a szabad vívó gyakorlatok /súlyra hozott imitációs fegyverrel/ során kerül
számonkérésre. Itt törekednek, hogy mindenki a lehető legtöbb ellenfél ellen gyakorolhasson,
valamint, hogy más vívási stílusok képviselői ellen is a lehető legtöbb tapasztalatot szerezzék
meg. Némely fegyver esetében /Pl. fokos, szablya/ csak az .előzmény fegyverek. elsajátítása
után tanítható meg /kard, bot/ eredményesen.

A Barantában az íj mindig a dinamikai fegyver szerepét tölti be. Ez azt jelenti, hogy
statikus körülmények között nem használják. Az oktatás kezdeti pillanatait kivéve a harcszerű
alkalmazáson van a hangsúly.

A párbajszerű, mozgásos gyakorlatok elősegítik a gyors töltést, az ösztönös célzási

képesség kialakulását és a helyes taktikai értékelés képességét. A Baranta esetében ez azt
jelenti, hogy többet ér egy 20 cmes
szórással mozgásból lövő
harcos, aki ezt a legtöbb
körülmény esetében tudja
produkálni, mint a 3cm-es
szórásképpel rendelkező társa, aki
csupán kimért pályákon,
belövések után képes statikus
helyzetből statikus célokra lőni.

A lovasíjászat során is
hasonló az elképzelés. Az, hogy
valaki egy vonalon mozogva
megtanul előre oldalra és hátra
lőni nyeregből, az csupán az első

fázis. Ezt követően különböző távolságban és magasságban elhelyezett célokra gyakorolnak.

Később a ló .másik oldalán. elhelyezett célokra is lőni kell. A következő fázisban
ezek a célok mozognak /dobott korong, mozgó pajzsos segítők/. Az ötödik fázisban a mozgó
célok lovas harcos elleni harci feladatokat imitálva haladnak. A hatodik fázis pedig arról szól,
hogy az adott célterületre kiérkezve, a lovat testsúllyal és hangokkal úgy kell a célokra
vezetni, hogy a célokat veszélyességük szerint osztályozva, taktikai elemek alkalmazásával
küzdjük le /pl.az ellenünk tevékenykedőket olyan szögekből közelítjük meg, hogy egymást

- 24 -

akadályozzák fegyverhasználatukban/. Az utolsó fázisban a lovasok egységbe kovácsolását és
közös tevékenységét feladatok gyakorlására kerül sor.

Valaki tökéletesen hajthat végre íjász lőfeladatokat lóról, de ha a ló irányításában és
taktikai elgondolásokban nem fejlődik, akkor egy nála rosszabb lőkészségű lovas a harc során
fölébe kerekedhet. Ezeket szintén párhuzamosan kell
fejleszteni. A Baranta ebben az esetben is jó példa arra,
hogy a harc sokkal összetettebb, mint a sport. Külön
hangsúlyt kapnak a csoportos alkalmazások.

A versenyek és az edzések során az íj, az ostor,
szablya, a kard, a fokos, a kopja, a lándzsa, a
csatakereszt, a különböző hosszúságú botok, a kés, a
pányva, a pajzs és a bárd használatáról adnak számot a
stílus képviselői. Különösen kiemelt szerep jut a lónak,
amelynek ismerete még a gyalogos szakág képviselői számára is kötelező.

Erről talán az mond a legtöbbet, hogy a barantázók nem .idomítják. a lovat, hanem
megtanulnak vele együtt élni és dolgozni. A ló megismerése közelebb visz a természet valódi
természetének megértéséhez. A Barantában nincsenek valóságos súly- és korcsoportok, mint
ahogy erre a valódi harc sem ad lehetőséget.

A versenyek során a 17 év alatti fiúk (Kesék-szakálltalanok), a 17 év feletti férfiak
(Öskük-javakorabeliek), és a 13 évnél idősebb lányok és hölgyek (Menyétek) küzdenek meg
bontott csoportokban. Az ősi időkben a lányoknál a kb.13 éves korban bekövetkező biológiai
érés, a fiúknál 17 éves korban lezajló avatási ünnep (iniciáció) jelképezik a korcsoportok
határait. A Barantában fontos szerepet játszanak az edzések, versenyek és vizsgák mellett a
bemutatók. Az egyesületek, szakosztályok évente 50-300 hagyományőrző bemutatót is
tartanak belföldön és külföldön. Ezek egy része hagyományőrző bemutató, egy része
harcművészeti program. Jelenleg kb. 100-120 fő versenyképes és ebből 22-24 fő kiemelkedő
színvonalon képes a Barantát képviselni akár más harcművészeti irányzatok kiemelkedő
képviselőivel szemben is. Külön öröm, hogy az utóbbi években már sikerült olyan tehetséges
fiatalokat felkészíteni, akik a gyalogos és a lovas szakágakban is kiemelkedő szerepet
foglalnak el. Egy lovas harcosnak meg kell tapasztalnia, hogy egy gyalogos milyen
képességeket fejleszthet ki, hogy eredményesen és körültekintően tudjon ellene harcolni és ez
fordítottan is igaz.

Új oktatási központok alakultak ki Székesfehérváron, Felcsúton, Cegléden, Miskolcon,
Karcagon, Hódmezővásárhelyen, Dunaszerdahelyen, a Csíki-medencében, amelyek a
terjeszkedés alappilléreiként működnek.

Az 1929-41, 1967-78, 1992-2006 közötti újraalkotási folyamat egyik legnagyobb
próbatétele az edzőképzés megvalósítása. 2002-ben a Baranta bekerült a Nemzeti
Alaptantervbe (katolikus középiskolák), 2004-től a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen
választható tantárgy volt. A Baranta részét képezi a magyar kultúrára épülő új, ún.

.Életiskola. pedagógiai programnak, amely 2008-ban Aba községben indítja első
középiskoláját. A képzés két központi egyesülete a Szentendrén működő Lovasíjász
Hagyományőrző Sport Egyesület és a Zrínyi Baranta HHSE Budapesten /. Dinamikusan
fejlődő új központok alakultak a határokon belül és kívül./ Egyre gyakoribbak a 30-120 fő
körüli létszámmal rendelkező csapatok. Jelenleg versenyeinkre Szlovákiából (Felvidék),
Ukrajnából (Kárpátalja), Romániából (Erdély és Moldva) és Mongóliából érkeznek
résztvevők.
- 25 -

A felkészítés sajátosságai

-a személyiség a közösség együttes hatásán keresztül formálja önmagát

-a megtanítani tanulni elv

-a kreatív gondolkodás és megoldásszemlélet kikényszerítése

-a rálátás- és átlátás elve, a komplex módon gondolkodó harcos kialakítása

-a folyamatos fejlesztés, edzéshatás jelentősége

-a természet és az ember összhangjának keresése

-tévedhetetlenség kizárása /emberek esetében/

-folyamatos törekvés a harcszerűség felé

-a megmérettetés értékének magas szintre emelése és elismertsége

-nincs mesterszemlélet / a nép a mester/

-a felkészítés az egész életpályát felöleli /a csecsemőkori öljátéktól az öregkori
egészségmegőrzésig/

-a generációk /nemzedékek/ együttélésére alapoz /ha nem a családban, akkor edzésen/

-mozgássérültek számára is programot biztosít

-a felkészítés rendszerében a nemi sajátosságok kialakításra kerülnek

-nagyobb térigénnyel lép fel- a felhasznált tér a teljes környezetet magába foglalja

- 26 -

A felkészítés rendszere

A felkészítés egy összetett hatásmechanizmusra épül. Építőelemeiben a közösségi
formák mellett szerepet kapnak egyéni feladatok is. Elemei a következők:

-edzések

-önálló gyakorlások

-előadások

-önálló ismeretszerzés

-edzőtáborok

-összevont szemináriumok

-versenyek

-vizsgák

-közösségi rendezvények, ünnepek

-közös munkavégzések

-csoportos erőpróbák

-hadijátékok

-bemutatók

1. Az edzések
Az edzés /a test feledzése/, vagy közösségi küzdelmi gyakorlás a jelenlegi viszonyok
és lehetőségek között a felkészítés egyik legfontosabb formája. Helyszínének megválasztása
során törekedni kell a megfelelő mérető tér biztosítására, valamint városi körülmények között
is helyet kell adni a természeti környezetben való mozgásos gyakorlásokra. Az edzésekre
fordított egységnyi idő nagyban meghatározza a képzettség szintjét. Nem az eltöltött .évek.
számítanak, hanem az .eltöltött órák.. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy heti 2x2
óra alatt nem lehet Baranta képességeket felépíteni. A heti edzési idő növelésével ez a
folyamat felgyorsítható. Minél sűrűbben követik az egyes edzések egymást, annál hamarabb
rögzülnek a technikai ismeretek és annál gyorsabban fejlődnek ki a képességek és készségek.
Alacsonyabb intenzitás esetén a folyamatos .újratanulási. folyamat miatt nincs mód építkező
jellegű előrehaladásra. Miután a Baranta esetében jóval több alkalmazásról van szó, így ez
hatványozottan jelentkezik.

Ugyanazon fegyverrel történő gyakorlások közti idő a folyton lemaradó egyén vagy
alacsony intenzitással működő közösség esetében oly mértékben megnő, hogy a képzési
folyamatban már nem lehet szó egymásra épített elemekről. Általánosságban azt mondhatjuk,
hogy nincs annyi idő a világon, amennyi a Barantára, edzésre elegendő lenne, de a tapasztalat
szerint a leghatékonyabban a 3-3,5 órás edzések során lehet az ismereteket magyar jelleggel
átadni. Ez edzés tartalma során törekedni kell a sokszínű, több irányú terhelést és
képességfejlesztést biztosító belső szerkezetre. A tevékenység végig vezetett, programmal
töltött legyen. A gyakorlások során ne adjunk lehetőséget a gyakorlóknak az alacsony
intenzitású időfelhasználásra. A felkészítő, ha kell személyesen lépjen be a gyakorló közegbe
és diktálja a feladat végrehajtásának ütemét.

A közösséget szervezzük tizedekbe, alakítsuk ki az .ikresedést., a küzdő párok
rendszerét, valamint ezen párok közé kerüljön be az a 3. személy, akit kezdő állapotából a
lehető leggyorsabban .emelünk., hogy ő is gyakorló pár mellé kerülhessen. Törekedni kell
arra, hogy az időjárási és a fényviszonyok függvényében egyre több edzés a szabadban
kerüljön lebonyolításra. A tíznagyok, tizedparancsnokok folyamatosan ellenőrizzék és

- 27 -

segítsék a végrehajtást. Gyakorló párjukkal együtt a saját gyakorlásuk mellett a beosztott tized
minden párosába, ill. hármas kiscsoportjába .lépjenek be. hibajavító, gyakorló, mozgást
gyorsító ellenfélként. Az edzések során az adott képesség legjobbjait is el kell juttatni önnön
tudásának határaira. A legjobbaknak is .meg kell veretődniük.. Ilyenkor a kevésbé felkészült
barantázó és a haladó is hatékonyan képes együtt, egymást kiegészítve edzeni /példa:
övbirkózás 10..-es küzdelem-körrendszer, szabad vívás körrendszer, íjászat párbaj
körrendszer/.

Az edzések jó alkalmat nyújtanak a különböző életkorú barantázók
együttműködésének, általános nevelési feladatainak kiteljesítésére és gyakorlására. A 20
évesnek meg kell tanulnia, hogy kötelességei és felelősségei van egy fiatalabb társával
szemben. A fiatalok, gyengébb képességűek oktatása nem nyűg, hanem óriási lehetőség arra,
hogy jobban elmélyüljön az adott tudás és nagyobb felelősséggel tanuljuk a rákövetkező
tartalmakat.

Az edzéseket szakrális keretbe kell foglalni. Ez a .rítussor. tükrözze az adott tájjelleg
hagyományait, a közösséget alkotó egyéniségek szándékait, vállalásait és a magyarság közös
jellemzőit. Az edzések során testi-, szellemi- és a lelki nevelés lehetőségeit együttesen
gyakoroljuk. Lehetőség szerint az edzések kezdeténél biztosítsunk időt a magyarság
ismeretének mélyebb elsajátítására, aktuális kérdések magyar értelmezésére.

Az edzések javasolt szerkezete

Természetesen nem kell minden elemet egyszerre gyakoroltatni. Feladatcsoportokat

/legalább nyolc elem/célszerű összeállítani a rendelkezésre álló idő és az eszközállomány

lehetőségeinek függvényében. Szemináriumok alkalmával a z egyéni képzettséghez

igazodva összeállítható 7-10 órás teljes anyag is.

Az edzés előkészítése

A megelőző edzésen megnevezésre kerül a következő edzés időpontja, tartalma,
alkalmazott eszközei. Kijelölésre kerülnek azok a személyek, akik rész-foglalkozásvezetőként
közreműködnek , valamint egyesületi edzésanyagok és eszközök előkészítői. Fel kell hívni a
figyelmet arra, hogy lehetőség szerint pontosan érkezzen mindenki, hogy ..-kor már meg
lehessen kezdeni a munkát.

Az edzés tartalma

I. Köszöntés
Létszám ellenőrzése Újoncok bemutatkozása
Az edzésen résztvevők nyilvántartása A foglalkozás anyagának ismertetése
Az edzés területének ellenőrzése Alkalmazott fegyverek eszközök balesetvédelmi
vizsgálata

II. Általános Baranta elmélet, szerves kultúra elmélet
A szerves magyar kultúra alapkérdéseivel, illetve a Baranta elméleti alapkérdéseiről szóló 510
perces előadások, beszélgetések.

- 28 -

III. Történet
Magyar mese, történelmi- ill. személyes anekdota ismertetése, a történések elemzése 5-10., a
magyar sajátosságok kiemelése.

IIII. Kezdő közösségi tánc

A csoportos, kör jellegű haditáncokból választott előkészítő és ébresztő táncmozzanat.Pl.
Héjsza típusok, Kedves útja ,5-8‘

V. Koordinációs képességet fejlesztő bemelegítő, átmozgató gyakorlatok hagyományos
pásztor bemelegítési-, nyújtási- és szalagerősítő gyakorlatokkal
Mintegy 200 hagyományos fejlesztő alapgyakorlat és továbbfejlesztett változatuk gyakorlása.
20-40.

VI. Harci táncok összekötött mozzanatainak ütemgyakorlata
Ugrós-, kanász-, botoló, verbunk elemek. 15.

VII. Állóképességet, erőt, koordinációs készséget, küzdelmi gyorsaságot fejlesztő
gyakorlatok, rúgó-, ütő-, fejelő, fogó alapkészség fejlesztése, pásztor erősítő technika
Mintegy 120 hagyományos fejlesztő alapgyakorlat és továbbfejlesztett változatuk gyakorlása.
30-40.

VIII. Birkózási fogásokat előkészítő speciális izületvédő és rávezető gyakorlatok
Mintegy 20 hagyományos alapgyakorlat és továbbfejlesztett változatuk gyakorlása. 10.

VIIII. Magyar övbirkózás fogások rendszerezése, gyakorlása, ismétlése, magyarázata
Gyakorlás alaphelyzetekben, küzdelmi állapotban, gyakorlás több ellenfél ellen, birkózó
körtechnikák, terheléses körtechnikák, esetleges versengések, víz közegű gyakorlások. 40.

X. Magyar övbirkózás fogások Böllön jellegű rendszerezése, gyakorlása, ismétlése,
magyarázata
Gyakorlás alaphelyzetekben, küzdelmi állapotban, gyakorlás több ellenfél ellen. Böllön
jellegű küzdelem csoportban, alakzatban.15-20.

XI. Rövid bot, kard, fustély, hosszú bot, lándzsa, szabja, fokos, bárd, pajzs
iskolagyakorlatok ismétlés és kiegészítés, botforgatás variációk és összekötések 20-30.
Fegyver értelmezése, taktikai
alkalmazása, harci értelmezése
Szerszámfogás, fogások, magyarázata, fegyver
súlyponti- és energetikai rendszere, célszerűsége
Alapállás és egyensúly magyarázata Az iskolagyakorlatok rendszere, magyarázat
Vívás- mozgás összhangja Lépésgyakorlatok
Ellenőrzés Ismeretek elmélyítése
Az ún. fejpajzs alkalmazása és a
fegyver lendítésének módszerei
Tanult technikai elemek gyors közegben és
zavaró hatások jelenlétében

XII. Rövid bot, kard, fustély, hosszú bot, lándzsa, szabja, fokos, bárd, pajzs
iskolagyakorlatok ismétlés és kiegészítés, védekező gyakorlatok 20-30.
- egy fegyverrel előrelépő ellenfél ellen
lassan, irányokat értelmezve
- egy fegyverrel előrelépő ellenfél ellen lassan,
csapó és szúró mozdulatokkal

- 29 -

- egy fegyverrel előrelépő ellenfél ellen
folyamatosan gyorsulva, irányokat
értelmezve
- két fegyverrel előrelépő ellenfél ellen lassan,
irányokat értelmezve
- két fegyverrel előrelépő ellenfél ellen
gyorsan, irányokat értelmezve
- egy fegyverrel előrelépő ellenfél ellen
folyamatosan gyorsulva, váltakozó ritmusban és
lépési formával, irányokat értelmezve
- védekező gyakorlat több ellenfél ellen
lassan
- védekező gyakorlat több ellenfél ellen
folyamatosan gyorsulva
-Körgyakorlatok 1-12-ig -Sztituációgyakorlás- a mindenkori
élethelyzeteknek megfelelő 1-30

XIII. Páros vívómozzanat összeállítása 20.
-elemenkénti begyakorlás -összeállítás
-ellenőrzés -javítás
-gyakorlás egészében lassan -gyakorlás egészében folyamatosan gyorsulva
páros vívásmozzanat bemutató
több ember ellen, különböző fegyverekkel
csoportok rögzített harca egymás ellen

XIIII. Szabad vívás előkészítése, szabad fegyveres küzdelem gyakorlása 20.
-ütemgyakorlatok -kitörésgyakorlatok
-speciális reflexfejlesztés -dinamikai elemek elmélyítése
-taktikai alapelemek begyakorlása, a
küzdelem felépítése
-vívás a vívóhatáron
-küzdelem a fegyver és a test egységét
értelmezve
-szabad vívás szablya, bot alkalmazásával
védőfelszerelésben
-szabad vívás több ellenfél ellen,
pozíciókeresés és megközelítési sorrend
-szabad vívás csoportos küzdelem esetén

XV. Magyar íjász képességek előkészítése és gyakorlása 40.
Technikai sajátosságok, ösztönös lövés felkészítés, gyorstöltés variációk, párbajok, íjász
mesterlövészet, mozgásos cél-lövő kombinatív gyakorlás, csoportos alakzatok, íjász .foci.,
futásíjászat, harci íjász küzdelmek tompított heggyel védőfelszerelésben , könnyű íjakkal,
íjász ügyességi és kombinatív taktikai játékok, pl. íjász .ostábla., vagy .amőba..

XVI. Ostor és egyéb népi harci eszközök /kés, bicska, cüvek, hajítófa, kámfa, bilicke,
parittya, csúzli/ alkalmazása, hajítófegyverek kezelése 30.
Alaptechnikák elsajátítása, küzdelmi értelmezése, küzdelmi elemek összeállítása. Gyakorlás
alaphelyzetekben, küzdelmi állapotban, gyakorlás több ellenfél ellen

XVII. Lovas alapképességek gyakorlása, együttműködés kialakítása, lovas készségek, ló
harci alkalmazás alapjai 60-90.
Kommunikáció a lóval, ló ápolás, gondozás, ló irányítása, készségek kialakítása, magyar
lovaglástechnika, szőrén és nyeregben, íj, fokos, kopja, kard/szablya használatának alapjai
lóról. Lovas ügyességi versengések, sorjátékok, lovas birkózás, lovas menet, lovas alakzatok,
alakzatváltások.

- 30 -

XVIII. Kutyás alapképességek gyakorlása, együttműködés kialakítása, kutya és ember
közös harci együttműködésének alapjai 60-90.
Kommunikáció a kutyával, ápolás, gondozás, kutya irányítása, készségek kialakítása, játékos
küzdelem a kutya ellen, barátság elmélyítése, a kutya szerepe a harcban és
munkafolyamatokban, alaphelyzetek gyakorlása, ló-kutya-ember együttes működése.

XIX. Harci játék, küzdelmi népi játék, taktikai játék elsajátítása gyakorlása 10.
Játék tanulása, gyakorlása, továbbfejlesztése

XX. Harci tánc, fegyveres táncgyakorlat gyakorlása 15-25.
Tánc tanulása, gyakorlása, küzdelmi elemeinek továbbfejlesztése, tánckultúra elemeinek
egymáshoz kapcsolása, bemutató- és verseny koreográfiák összeállítása, gyakorlása

XXI. Népi gyógyászat, csontkovács és népi kenő technikák 10-30.
Egészségmegőrző, betegségmegelőző képességek fejlesztése, alapvető technikák elsajátítása,
gyakorlása.

XXII. Edzés vége
-közös ének
-Baranta kör /a legfiatalabbak középre/
-feladatszabás a következő edzésig
-bemutatók, rendezvények, hírek ismertetése

- 31 -

2. Önálló Gyakorlások
Az önálló gyakorlásoknak elsősorban az időkorlátok és az életmódbeli hiányosságok
miatt van szerepük. A közösségi gyakorlásokra mindig kevesebb az idő, mint amennyire
valójában szükségünk lenne. A Baranta legtöbb tartalma csoportos felkészülésről szól, de a
munkahely, az iskola, a magánélet egyéb irányú elfoglaltságai miatt sor kerülhet önálló
gyakorlásokra. A kezdeti stádiumban olyan feladatokat adjunk a barantázóknak, amelyek
sérülésveszélye alacsony. Az elrendelt önálló gyakorlásoknak legyen nyoma! A közösség
honlapján működtessük az edzésnapló rovatot /vagy kerüljön nyomtatott formában a kezébe/,
ahol az adott napokra a kirendelt edzésmennyiséget feltüntetjük. Gyakorlati tapasztalat, hogy
az önálló gyakorlások kultúrája szinte teljes egészében kiveszett. Számonkérésünk
fogalmazzon meg konkrét és visszaellenőrizhető teljesítményeket. Ha erre lehetőség van,
akkor az önálló gyakorlások is inkább egy társ jelenlétében zajlódjanak. Az önálló, vagy pár
gyakorlások előrevetíthetik egy új közösség helyszínét is. Egy- egy nyaralás, távollét során
mások is megismerkedhetnek a Barantával, új csoportok indulhatnak el. A Baranta mindenki
számára nyitott. Kisgyermekeknek és kezdőknek kisebb veszélyességű alapelemeket
tanítsunk. Mindenkinek mindent nem! Komolyabb tartalmak átadásához komolyabb vállalásra
van szükség..

Javasolt önálló gyakorlási formák:

-botforgatások
-íjászat /gyorstöltés/
-futó-állóképesség
-erősítő gyakorlatok
-nyújtó gyakorlatok
-hajító-,dobó gyakorlatok
-ostorgyakorlatok

A későbbiek során, iskolagyakorlatok, íjász párbaj és páros vívó gyakorlások is
bekerülhetnek ebbe a rendszerbe. A sérülésveszéllyel járó küzdelmi gyakorlások
mindenképpen edzéseken, ellenőrzött formában zajlódjanak.

3. Előadások
Az elméleti ismeretszerzés a Baranta esetében elkerülhetetlen. A csoportok tagjainak a
lehetőségek szerint ajánljunk, vagy rendezzünk előadásokat, ahol a történelem, a néprajz, a
szerves magyar kultúra értékeivel és filozófiájával megismerkedhetnek. A szellemileg
megrekedt ember előbb-utóbb testi képességeiben is megreked. Ismerkedjenek meg a
legfontosabb kérdésekkel, környezetük hasonlóan gondolkodó tagjaival. Ha lehetőség van rá,
akkor indítsunk előadássorozatot, ahol rajtunk kívül meghívott előadók a szerves magyar
kultúra értékeiről és működési sajátosságairól beszélnek.

4. Önálló ismeretszerzés
Ajánlott könyvekkel, filmekkel támogassuk érdeklődésüket. Készítsünk listát a
közelben lévő előadásokról, bemutatókról, kiállításokról. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a
magyar kultúrában élő emberek életében mindenkor jelentős szerepet játszott az önművelés,
az autodidakta ismeretszerzés. Legtöbb igazi nagyságunk iskola nélkül, a saját erejéből

- 32 -

sajátított el ismereteket. Az autodidakta rendszerint hatalmas önmotivációs és önképző
(akarat)erővel bír. A tudásszerzés hagyományos magyar viszonyaiban ennek a motivációs
bázisnak a megteremtése és fenntartása a legfontosabb feladat.

5. Edzőtáborok
Az edzőtábor a leghatékonyabb ismeretszerző tudásközlő rendszerek közé tartozik.
Egy hét komoly programmal rendelkező edzőtábor olykor 2 hónap munkáját is pótolhatja. A
másik fontos előny, hogy ellenőrizhető az edzéshatás, hiszen míg a heti 2-3 alkalommal
edzésre járó barantázók egy-egy vizsgaidőszak, családi program, munkahelyi elfoglaltság és
utazás következtében valójában rendszertelenül vesznek részt az edzéseken és így nem jöhet
szóba a képességek egymásra épülése és az alkalmazott módszer hatékonysága ellenére
nagyon lassú lesz a fejlődés. Egy edzőtábor ellenőrzött napirenddel, napi 5-9 óra
edzőmunkával, a 2-3 óra elméleti képzéssel, a 2-3 óra közös kikapcsolódásra fordított idővel,
a folyamatos terheléses együttléttel, a változatos programszerkezettel tökéletes edzéshatást és
közösségi összekovácsolódást jelenthet. Az edzőtáborok szervezése során törekedjünk arra,
hogy a tizedek, egyesületek tagjai közös szálláshelyen tartózkodjanak (jurta, nagyobb sátor,
közösségi helység), kerüljük a 2-3 fős sátrakban, szobákban való elhelyezést, az
elszeparálódás lehetőségét. Legalább naponta egy alkalommal biztosítsuk annak lehetőségét,
hogy minden résztvevő .közös asztalhoz. ülhessen le. A tábor résztvevőiből szervezzünk
szolgálatokat /őrség, kapu, ellátás, stb./. Ha a tábor rövidebb időtartalmú /pl. 1 hét/, akkor
merjünk keményebben terhelni a résztvevőket /teljes foglalkoztatás/. Két- három hét esetén a
napi edzésmennyiséget 2-3 órával csökkenteni kell /lehet/, a felszabaduló időt pedig helyben
szervezett, nem irányított programokra fordítani. Az edzőtáborokat olyan helyszíneken
rendezzük meg, ahol a természet közelsége, a nagy térfelhasználás és az .alacsony árfekvés.
biztosított.

6. Összevont szemináriumok
A jelenlegi szűkös anyagi lehetőségeink mellett az egyik leggyakrabban alkalmazott
távoktatási forma. Ma a legtöbb esetben az oktató megy az oktatandóhoz. Az 1-3 nap
időtartamban zajló szemináriumok célja többrétű lehet. Adhat iránymutatást és tájékozódást a
meghatározott Baranta képességekről, oktatási módszerekről és technikai elemekről illetve
egyes képességek, technikai elemek elmélyítését, vagy oktatási módszertani ismeretek
begyakorlását célozhatja meg. A szemináriumok során legfeljebb 3-4 témakör kerül
feldolgozásra. Törekedni kell arra, hogy ezen szemináriumok többsége elsősorban a teljes
begyakorlás élményét adja a hallgatóknak. A felkészüléssel eltöltött idő legnagyobb részét az
adott technikai elemek és módszerek tökéletes elsajátítására kell fordítani. Az oktatottak ne
csak emlékezzenek, hogy láttak már hasonlót, hanem nagy biztonsággal végre is tudják
hajtani és oktatni is a szemináriumokon elsajátított ismereteket. Az összevont foglalkozások
során minden esetben tartsunk elméleti Baranta továbbképzést is. Az egyes szemináriumok
anyagáról érdemes video- összegzést készíteni. Az ember felejt. Ez később nagy hasznunkra
válhat. Azt a felkészítést lehet hamar megunni, ahol nincs új tanulnivaló. A többnapos
összevonások során törekedni kell az éjszakai órák minél jobb kihasználására, a hagyományos
közösségi működés gyakorlására, a barátságok elmélyítésére. A rendszeresen .régebbi.,
tapasztaltabb edzővel, felkészítővel rendelkező csapatok tagjainak is előnyére válik az ilyen
foglalkozásokon való részvétel, akár segítőként, akár résztvevőként. Az ismeretek folyamatos
ismétlése, új összegzése, a változó módszerek, új technikai elemek megismerése nemcsak az
oktatói- és edzőmunka színvonalát emeli, de így biztosított az érdeklődés és az érdekeltség
folyamatos fenntartása is. Az összevont foglalkozásokon adjunk lehetőségek a kisebb
versengéseknek, hogy küzdelmi tapasztalatok is felhalmozódjanak a szemináriumok során.

- 33 -

7. Versenyek
A versenyek a megmérkőzés tapasztalatát adják. Folyamatosan visszaigazolják a
tanultak helyességét és eredményességét. A magyar ember természeténél fogva objektív.
Bizonyítást kíván a szavak mellé. Sőt! Elsődlegesen bizonyítást vár és inkább utána hallgatná
meg azokat a bizonyos szavakat. A Baranta versenyek folyamatosan változó, az anyagi
lehetőségek függvényében /védőeszközök/ egyre inkább harcszerűbbé váló rendezvények.
Objektív tudás felé vezetnek bennünket. A küzdelmek során nem a győzelem az elsődleges,
hanem a teljes odaadással küzdés megvalósítása során a velem küzdő fél és önmagam
magasabb szintre emelése. A továbblépéshez, a magasabb értékek eléréséhez egyedül
terméketlen vagyok. Szükségem van egy másik .felemre.: Egy küzdő .félre.. Ha a
felkészülésem tisztességes és kemény, ha a küzdelem során a legtöbb tudásomat nyújtom,
akkor a magyar gondolatiság értelmezése szerint nem lehetek vesztes. Mindenképpen több,
jobb, emberibb és magyarabb leszek a megmérettetés által. A versenyek valójában az élet
megkülönböztetett rítusai, szertartásai. Legfőbb céljuk a teljesítmények mérése és
visszaigazolása. A versenyek nem önmagukért vannak. Ma azt látjuk, hogy maga a versengés
diktál. A versengés csupán eszköz bizonyos célok elérése érdekében. A Barantában nem lehet
cél a valóság korlátozása csak azért, hogy könnyebben megrendezhetővé váljon egy
megmérettetés. Lehet, hogy ez nem közönségbarát magatartás, de a verseny ne a közönségről,
közvetítésről szóljon, hanem arról, ami miatt a Barantázók összegyűltek: a másik és
önmagunk emeléséről, az igazságról és a valóságba való belepillantásról. A szabályoknak
egyértelműeknek, egyre inkább a harcszerűség irányába mutatónak kell lenniük. A szabályok
halmozása a valóság eltakarására szolgál. A sportszerűséget a közösségi élet mindennapos
szabályai, a morál és az erkölcs, ne pedig azoktól elszakadt rendszerek határozzák meg. A
versenyek arra is alkalmasak, hogy a közösségek belelássanak az egyes személyek valódi

.mély . lelkületébe.. Aki a tisztes keménységen, az ésszel élő csibészségen kívül
erőszakoskodó, kegyetlenkedő, azt a közösség tagja itt láthatják meg igazán és dönthetnek
további sorsa felől. A Baranta megmérettetések alkalmasak arra, hogy egy-egy
.fegyvernemben., képességben kiemelkedőt ugyanúgy elismerjünk, mint a jó összetett
képességekkel rendelkező harcost. Itt sokkal több lehetőség van az önmegvalósításra, az
egyéni és a közösségi sikerre. A versenyek arra is rámutatnak, hogy hol, milyen színvonalú
munka folyik. Ez nemcsak a versenyeken elért eredményekre, hanem a közösségek tagjainak
viselkedésére, magyarságismeretük mélységére, csoportos szervezettségük, rendezettségük és
vezetésük milyenségére is vonatkozik. A magyar ember versengő jellem. Szereti a .sokat
próbált. embereket. Nevelési rendjét is úgy alakította ki, hogy az élet különböző időszakai
mellé odarendelte azokat a megmérettetéseket, amelyek biztosították az önmaga és a
környezete értékeivel tisztában lévő, magabiztos, elkötelezett, önállóan gondolkodó és
cselekvő személyiségek és az általuk létrehozott közösségek létrejöttét. A versengésekben
egyaránt lehetőséget kell adni az egyéni, a páros /ikres/, a csoportos-, csapat mérkőzéseknek.
Az edzések, összejövetelek során kisebb megmérettetésekkel készüljünk elő a nagyobbakra.
Küzdelmi versenyszámok esetén a lehető legtöbben gyakorolják be a vezetőbíró szerepét.
Miután a sérüléseknek itt a legnagyobb veszélye és a legtöbb problémának egy kemény,
egyöntetű és következetes vezetés tudja kivenni a .méregfogát., ezt a lehető legtöbb
embernek kell magas szinten művelni. Gyermekeknél rendezett versenyek során vegyük
figyelembe az adott korosztály életkorát. Minél korábban kezdi a versengést egy ember, annál
összerakottabb felnőtt lesz belőle. Egyetlen kérdésre kell figyelni csupán: a megmérettetésnek
a lehető legtöbb értéket kell közvetítenie. Ez a rendezők, felkészítők és elbírálók felelőssége.
- 34 -

8. Vizsgák
A fokozatvizsgák az összeszedettség és a céltudatosság próbái. Segítségükkel
versenyeken kívül lemérhetők az egyes fejlődési időszakokban elért eredmények. Tovább
segítik az önismeretet és visszaigazolják egyes felkészülési időszakok eredményességét. A
vizsgák a versenyeknél jóval összetettebb megmérettetési lehetőséget biztosít. Míg a
versenyeken a külső világgal való kapcsolattartás kerül előtérbe, a vizsgák a belső
összeszedettséget erősítik. A vizsga ünnep. A próbát tevő ember és az ezen alkalmat
megtisztelő és elismerő közösségek ünnepe.

9. Közösségi rendezvények, ünnepek
A japán harcművészettel foglalkozónak a teaszertartás tisztessége, a magyarnak a
magyar népszokások és ünnepek ismerete jutott. A barantázók regöljenek, balázsjárást,
tűzugrást .műveljenek.. Évköri hagyományos rendezvényeink, szokásaink, ünnepi
alkalmaink cselekvései szerves módon tartoznak a harci kultúrához is. Ott ahol ezen szokások
már kiveszőben vannak, ott a Baranta közösségek tanulják meg ezek tartalmait és újítsák fel
környezetükben ezen történéseket. A legtöbb népszokásunk évezredes háttérrel rendelkezik.
Legtávolabbi múltunk értékei elevenedhetnek meg a segítségünkkel.

10. Közös munkavégzések
A magyar szokásrend szerint az a legény aki a szerszám, vagy a farönk végét is meg
tudja fogni. Aki dolgozni nem tud, az harcolni, szeretni és élni sem. A közös munka
lehetőséget ad a jobb megismerésre és egymás jobb feltérképezésére, élmények átadására, a
közösségi forma megszilárdítására. A munka a világ szerves kultúráiban a teremtett világ előtt
való tisztelgés is egyben. A munka, a teremtő emberi magatartás tisztelete önmagunk és
gyermekeink lelki és szellemi egészségének is egyik alapköve. Aki csak a harcot látja a szeme
előtt ne felejtse, hogy ebben a kultúrában minden erősít minden tartalmat. A harci edzettség
több erőt ad munkához, szeretethez, tánchoz, a munkavégzés több kitartást. Az elvégzett
mozdulatoknak a harcban is nagy jelentősége lesz. A magyar ember teremtő, termelő
tevékenysége teljes analógiában van sorsával. A közös munka közösen elvégzett önvédelem
is.

11. Csoportos erőpróbák
Ha kell /és lehet/ másszunk hegyet együtt, fussunk, lovagoljunk .valami nagyot.. Az
élet változatos. A teremtett világ ennek megfelelően ugyanilyen. Ismerjük meg ezt a világot.
Kelljünk át egyik végétől a másikig. Nézzük meg azon határainkat, amelyek csak az otthonitól
jóval eltérő közegekben rajzolódnak ki igazán. Küzdjünk meg némely félelmünkkel. Legyen
ez közös élmény.

12. Hadijátékok, seregszemlék
Minden előttünk lévő testvérnép és őseink is megtartották éves seregszemléjüket. Itt
derül ki, hogy valójában hányan vagytok, itt ismerhetik meg egymást a különböző vidékek
barantázói. Itt találkozhatnak egymással a fiatalok. Itt választhatnak maguknak olyan párt, aki
nem egy .másik világban. akar élni. Itt mutatkozik meg, a mozdíthatóság a vezetettség és az
egyöntetűség, a közös akarat. Ilyenkor ölt testet egy közös cél. Ennek a .látványát.,
tapasztalását kihagyni nagy hiba. Ha nem teszünk így, akkor könnyebben elhitetik velünk nap,
mint nap, hogy csak .ennyit. érünk. A seregszemlék kiváló alkalmat jelentenek arra, hogy

- 35 -

több száz, ezer ember irányítását és vezetését el lehessen gyakorolni, az elsajátított csoportos
képességeket egy hadijáték keretében próbára tenni. Megtapasztalni a csatazaj és az együttes
cselekvés hangját.

13. Bemutatók
Sokan dicsőítik, sokan ostorozzák a bemutatókat. Van aki az egyik legfontosabb
dolognak tartja, van aki a .másik világ. által odatolt csapdának, amibe a Baranta bele fog
esni. Jómagam nem látom túlértékeltnek sem pedig veszélyforrásnak a bemutatókat. /Az értük
adott ellenszolgáltatást már igen./ A bemutatók hatására végre lássanak az emberek, érezzék a
szépségeit a magyar világnak, had kezdjen el mocorogni bennük a valódi énjük. A
bemutatókra való felkészülés, azok előkészítése végrehajtása szintén .embertpróbáló.
tapasztalás. A legfontosabb mégis az, hogy rájön az ember, hogy hogyan lehet a többi
emberre hatni. Hogyan lehet visszarángatni őket a füstös gyárudvarokból, az elsötétített
irodákból a magyar kultúra virágzó mezejére. A bemutatók során legyünk magunk. Ne
játszunk szerepeket. A magyar kultúrát akarjuk megmutatni. Teljességében, ahogy tőlünk
telik. Egy Baranta bemutató szóljon magyar testről, magyar szellemről és magyar lélekről.
Sokszor problémát is okoz, hogy egy Baranta közösség mit is vállaljon el. Ehhez adnék némi
útmutatást. A harcművészeti bemutatókkal, fesztiválokkal nincs gond. Ott .magunkért.
hívnak bennünket, ismerik és elismerik az általunk végzett munkát. Hagyományőrző
rendezvényeken lehet egyes történelmi korokat megjeleníteni egy történelmi élőkép
bemutatásával, de ne feledjük soha elmondani /a bemutatóba beleszőve, vagy a felvezetésben
jelezve, hogy maga a belső tartalom honnan származik és mi az elérendő cél/. A
legegyszerűbb, ha egy rendezvény teljesen Baranta közösségek irányítása alatt áll és a
családoknak szóló teljes magyarságismereti programot nyújt. A történelmi élőképek,
várostromok, lovas tornák mellett a népi gyermekjátékok, a hagyományos virtuskodás, a
néptánc, a népzene, a gyermekfoglalkoztatás, népi orvoslás, kiállítások, színdarabok,
népszokások felelevenítése, táncház, istentisztelet, a föld terményei egy keretbe és
értékrendbe foglalva tükrözze a Baranta céljait. A történelmi korok nem akadályok. A
Barantázó minden korban otthonra lel, mivel ő mindig ugyanazt az értéket kívánja
megjeleníteni: a magyar embert. Ha kell néptáncos, ha kell solymász, csikós, betyár,
játszóház-vezető, harcos, csontkovács, zenész, kuruc, végvári vitéz, hazatalálás kori harcos,
szkíta ős, egyszerű pásztor a barantás. Nem a megfelelő gúnyát a legfontosabb beszerezni,
hanem a mögötte lévő magyar értéket megtanulni és megfelelően bemutatni.

Baranta oktatása nem barantásoknak

Az elmúlt időben rengetegszer találkoztam olyan .érdeklődőkkel., akik csak a
fegyveres technikák, vagy csak a pusztakezes technikák felől érdeklődtek. Őket nem érdekelte

.ez a magyarság dolog., ők csupán az általuk .harcművészeti tartalomnak. elismert manuális
képességekkel kívántak foglalkozni. Néha /a Baranta alapítójaként/ megkaptam azt is, hogy
rosszul látom az önálló magyar stílus helyét a világban, mert ez egy sport és ugyan hagyjam
már rá az emberekre, hogy ki mit gondol az ütések, fojtások, találatok és csapások mellé.
Szépen és reménytelenül értelmetlenül hangzik mindez. Ha valaki a magyar ember belső
működésére nem kíváncsi, soha sem tud olyan eredményesen tanulni és alkalmazni a Baranta
összegyűjtött készletéből, mintha ezeket az alapelveket az életvitelébe, cselekvésébe,
közösségi kapcsolatteremtésébe beépíti. A barantás, mint személy a magyar nemzet és
eszmeiség része. Volt aki még kisebb kiterjedésű szegmensekkel próbálkozott. Őt csak a bot,
- 36 -

az íj vagy csak a fokos érdekli. Még reménytelenebb a dolog, mert aki nem képes belátni,
hogy bizonyos fegyvereket csak előzmény-eszközök alkalmazásának elsajátítása után lehet
megtanulni, avval szemben már nemcsak világnézeti, de módszertani problémák is
felmerülnek. ,Ha valakit csak a .külső máz. érdekel, akkor a fegyveres alapgyakorlatok
esetében 1-10, 1-15 elemig tanítsunk. Ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy hagyományőrző
csoportokban csökken a sérülések veszélye. Ezek a csoportok jelentős létszámú fiatallal és
gyermekekkel is foglalkoznak. Nem mindegy, hogy mennyire veszélyes tudásanyagot
közvetítenek. Egy meggondolatlan elhatározás és az életidejük elején járó emberek válhatnak
súlyosan mozgáskorlátozottakká. Az ember azt gondolná, hogy a felnőttek meg csináljanak
azt amit akarnak és felvállalnak. Ez sem ilyen egyszerű. A mai világban egy munkaképességét
vesztett férfi egy egész családot dönthet romba felelőtlenségével. Erre senkinek sincs
szüksége. Bár a Baranta eszmeiségét felvállalni nem akarók más - .világgal. próbálkoznak,
de továbbra is hordozzák magukban /vagy gyerekeikben/ a lehetőséget, hogy ráleljenek a
szerves magyar működés útjára. Minden olyan emberrel szemben felelősségünk van, aki aktív
tagja lehet ennek a műveltségnek. Nem szabad olyan cselekvésekre biztatnunk senkit, amely
jóval meghaladja a testi-, szellemi-, lelki teljesítményeit. A Barantához .emberi és magyarul
eltöltött idő kell.. Az elsajátított tudás, a képességek egymásra épülnek. Ennek a folyamatnak
/főként a magasabb szinteken/ nincsenek kihagyható állomásai. mindezek a hiánya súlyos
sérüléseket vetíthet előre azoknál, akik ehhez még nem nőttek fel. A Baranta korai tartalmai
megfelelő módszerességgel bárkit hozzásegítenek ahhoz, hogy sérülések nélkül induljon el
ezen az úton. Ma a Baranta egyfajta divattá kezd válni. Egyre másra bukkannak fel olyan
csoportosulások, aki barantásnak vallják magukat, miközben soha nem tanultak ilyen
tartalmakat és elképzelésük sincs arról, hogy mit is tartalmazhat ez a mozgásanyag.

Nem attól válik valaki barantássá, hogy annak nyilvánítja magát, hanem attól, hogy
azzá műveli magát. Ehhez idő kell. Kinek több, kinek kevesebb.

Más képzettséggel rendelkező edzők bevonása a Baranta képzésbe

Ez egy nagyon nehéz, szorító probléma, mivel az edzőképzésnek még csak az elején
tartunk. Kevés az edző. Nem tudjuk azt a dinamikát biztosítani a tudásátadásnak, mint, ahogy
azt szeretnénk. Sokszor a legjobb szándékkal érkező embernek pedig nehéz azt mondani,
hogy segítségével lehet, hogy többet fog ártani, mint használni. A verseny-specifikus tudást
birtokló sportolók, hagyományőrzők stb. nehezen látják be, hogy a magyar ember és harcos
felkészültsége teljesen más alapokon nyugszik. Más módszerek, más technikai repertoár és
más célok. Minden példa sántít egy kicsit, de mégis had vegyünk egy egyszerű példát. A
legjobb példa a valóság. Nemrégiben 2-3 csapatunknál is jelentkeztek íjászattal már évtizedek
óta foglalkozó emberek, hogy segítenének a Baranta csapatok tagjainak az íjászat oktatása
során. Szép és becsülendő tett. A probléma azonban az, hogy semmit, vagy csak nagyon
keveset tudnak a Barantában alkalmazott íjászoktatásról. Egy jó íjász lehet, hogy
versenykörülmények között pontosabban és kisebb szórással lő, mint az íjászatot egy
résztevékenységnek felfogó barantás legény. A barantás azonban biztosan testtel fog célozni
és gyorsabban fog lőni. Az íjász, ha lefuttatunk vele 20 kilométert, bedobjuk egy patakba,
kihúzzuk a vízből ugyanazt a céltáblát már el sem fogja találni. A legtöbb sportoló nem esik át
olyan összegző jellegű testi-, lelki-, szellemi felkészítésen, mint amit a Baranta megkövetel.
Erre nincs is szüksége, hiszen az a kicsiny, szabályokkal lekorlátozott sáv -amit az adott
sportág hajlandó tudomásul venni a világból- ezt nem is igényli. A harc az élet része.
Nincsenek leszűkített sávok. Bármi, bármikor megtörténhet. Évtizedek óta foglalkozom

- 37 -

lövészeti felkészítéssel. Eszembe sincs pl. helységharc esetén egy behatoló csoportba
olimpikon lövőket rakni. A harchoz és a sporthoz két teljesen más felkészítés szükséges. Jobb
megvárni, míg ezeket a tartalmakat magam is elsajátítom és tovább tudom adni, mint később
rossz beidegződések miatt tízszer hosszabb időn keresztül tanítani valamit. Addig tanítsunk a
már elsajátított elemekből. A Barantában minden egymásra épül és együttesen hat, ezért lehet
sokkal gyorsabban tanulni. A módszereink évszázadok alatt bevált oktatási technikák. Ha
valaki szemmel célzást és fix pontos lövést tanít egy barantásnak, akkor azt nehéz lesz később
testtel célzás és gyorstöltést tanítani neki. Aki megszokja, hogy az íjász edzés abból áll, hogy
előveszem az íjam és lövök az később nehezen érti majd meg, hogy miért is kell

.megszakadni. egy íjászedzésen, vagy felugorva , megpördülve, gurulva lőni. Többször
előfordult, hogy a Barantában még kevésbé járatos edző más harcművészetekben szerzett
technikai és módszertani ismereteivel próbálta pótolni a lukakat. Tapasztalat. Nem maradnak
meg a fiatalok ezekben a közösségekben. Meg kell változni, meg kell érteni a magyar ember
lényegét, s ebbe már sok idegen elem nem fog .elférni.. Ismertessük meg az ilyen segítőkkel
a Barantát, kezdjen el botozni, ostorozni az .az íjász. és legközelebb küldjük el egy Baranta
íjászképességekkel foglalkozó továbbképzésre. Meg lesz győzve. Ekkor már nagy segítség
lehet a csoport számára és az íjász felkészítés egy részét rá lehet bízni. Nem jó sorrendeket
állítani, de ha megkérdezni, hogy melyek azok a szakemberek, akik a legtöbbet tudnak
segíteni a Baranta edzések során, akkor a birkózókat venném előre /bár a
szabályrendszereikkel egyre jobban teszik tönkre őket, de ez még a felkészítési rendszereiket
nem érte utol/. Kb. húsz- harminc hagyományos fogás elsajátítása után /ez szerencsére nekik
gyorsan megy/ máris bevethetőek. Őket követik a hasonlóan széles eszközrendszerrel
foglalkozó más harcművészetek mesterei és a sor végén az eszközspecialisták és a sportolók
állnak. Fel kell készülni arra, hogy a szakemberhiány miatt kialakult ideiglenes állapotot
bizonyos erők megpróbálják felhasználni arra, hogy meggátolják a Baranta ilyen mérvű
terjedését. A környező stílusokban folyamatosan érkezhetnek jelzések súlyos sérülésekről,
éjjel-nappal orvoshoz járó emberekről, katonai hagyományőrzők mindenfajta végzettség
nélkül tarthatnak foglalkozásokat, bemutatókat, okozhatnak súlyos sérüléseket egymásnak, ha
nálunk ha nem fog történni semmi, akkor is csak velünk fognak foglalkozni. A Baranta
látható. Nem is célja semmilyen illegalitásba vonulás. Ez lesz az a bizonyos fogás, amivel
mindenhol élni akarnak /elfeledkezve arról, hogy 4-5 évig cselgáncsos edzői minősítéssel
tanítottak karate stílusokat hazánkban, mivel az állam ellenállása miatt nagyon nehezen
sikerült a bürokrácián keresztülverni a karate diplomát/. Ilyen esetekben a már meglévő edzői
végzettségekre kell támaszkodni /szövetségi engedély kiadása/ és a felmerült feszültséget a
szkíta erkölcs szabályai szerint kell rendezni. Rövidesen lesz a kellő számú szakember. Ha
akadályoznak bennünket, az vezethet barantázók elvesztéséhez, de ott ahol tiltani próbálják,
pontosan a tiltás miatt alakul ki egy nagymértékű ragaszkodás és elkötelezettség. Az idő .
történetesen- most nekünk dolgozik.
Ikresedés az edzésvezetésben is

Törekedjünk rá, hogy a helyettes- vagy segédedző személyét is megtaláljuk az edző,
vagy csapatvezető mellet. A helyettesítés biztosítja a folyamatos edzést, az együtt
munkálkodás pedig gyorsítja a tanulási-, oktatási folyamatot.

- 38 -

Együttműködés más harcművészetekkel

A Baranta látványos tartalmakkal rendelkezik. Jó edzésvezetés és közösségépítés
mellett néhány év múlva nem fogtok a termekben elférni. Általánosan az a megfigyelés, hogy
a kezdő alkalmakkor nagyon sokan érdeklődnek, majd ennek a viszonylag nagy létszámnak
néhány hónap alatt a jelentős része távozik. Ezután egy rövidebb .holt-idő. következik, majd
megindul a csapat /közösség/ feltöltődése. Időről- időre mennek majd el olyanok, akik nem
ebben látják az életük értelmét, de mindig többen érkeznek. A növekvő tudástartalom és a
közösség erejének, képességeinek megmutatására jó alkalmakat kínálnak a más
harcművészeti stílusok gálái, nyílt napjai, évzárói. Törekedjünk a legépítőbb jellegű
együttműködésre velük. Segítsük, támogassuk programjaikat, ezáltal a helyi harcművészeti
életben erősíthető a Baranta pozíciója. Ma már sokszor nem az a kérdés, hogy kinek hány
danja van, hanem az, hogy ő maga és a tanítványai mire képesek, milyen szellemben
cselekszenek. Egy ütőképes, megfelelő létszámú, megbízhatóan, felelősséggel működő
közösség adja a valódi minősítést. Ma a sporttal és a harcművészetekkel foglalkozók köre
folyamatosan szűkül. Viszonylag kevés stílus mondhatja el magáról, hogy évről- évre nő a
létszáma. Ott ahol a folyamatos növekedés jelen van /a Baranta ilyen/, ott azzal is kell
számolni, hogy a környező településeken dolgozó irányzatok tagjai is .felénk kopnak.. Ennek
nem kell nagy jelentőséget. Ezek egy része szinte .ABC sorrendben. keresgéli a helyét a
különféle stílusok erdejében. Egyszer itt, másszor ott látja a világ értelmét. Kitartása a legtöbb
esetben néhány hónap. Minden helyszínen természetesen rájön arra, hogy nem őbenne, a
stílusban van a hiba és máris jön a következő állomás. Ezzel a jelenséggel az edzők nagy
része teljesen tisztában van. Ha pedig egy korábban más harcművészetekkel foglalkozó
végleg .letáborozik. valamely Baranta vagy más harcművészeti közösség tüzéhez, az csak azt
jelenti, hogy egyre tisztul a világ és egyre többen találják meg a helyüket. Ebben pedig közös
a cél.

- 39 -

Az edzőképzés programja:

Péntek

19.00-ig, Beérkezés , szállásfoglalás
19.00-20.00 Vacsora
20.00-23.00 Baranta elméleti előadás

-a hagyomány szerkezete

-a magyar szerves tudás ismertető jegyei

-a Baranta helye a szerves kultúrában

-a magyar vállalás lényegi elemei

-a barantázó, mint új magyar vezető

-a Baranta közösség működése

-a .terjeszkedés. mibenléte
23.00-24.00 Szabad beszélgetés

24.00 Nap búcsúztató, Takarodó
Szombat

07.00 Ébresztő
07.20 Reggeli .Futáselmélet- és gyakorlat I.
07.50 Napköszöntés
08.00 Reggeli
08.50-10.00 Baranta bemelegítés és koordinációs fejlesztés rendszere
10.05- 11.05 Baranta erőgyakorlatok
11.10- 12.10 Baranta vívás- és harcelmélet gyakorlati megnyilvánulása
12.15-13.30 Vívás iskolagyakorlatok kard-bot 1-60 /technikai elsajátítás/
13.35-14.10 Ebéd
14.20-15.30 Iskolagyakorlatok oktatásának, a fogások elsajátításának és elmélyítésének
hagyományos módszerei
15.35- 16.35 A páros gyakorlások és páros vívógyakorlatok rendszere, a közösségi gyakorlás,
reflexgyakorlatok formái- az elérendő cél
16.40-17.50 Szabad vívás képességek előkészítése, fejlesztése szablyával és bottal
18.00 Vacsora
19.00-20.00 A Baranta edzések felépítésének szerkezete, a képzés céljainak megfogalmazása
20.00-21.00 Baranta együttlétek és a mindennapi élet kapcsolata, a bemutatók szerkezete,
iránymutatása
21.05-22.00 Baranta egyesületek, szakosztályok, csapatok létrehozásának módja,
kapcsolattartás, tudásterjesztés, együttműködés
22.00-23.00 Héjsza és Somogyi kanásztánc gyakorlás
23.00-24.00 Szabad beszélgetés
24.00 Napbúcsúztató, Takarodó
Vasárnap

07.00 Ébresztő
07.20 Reggeli .Futáselmélet- és gyakorlat II..
07.50 Napköszöntés
08.00 Reggeli
- 40 -

08.50-10.00-Baranta pusztakezes fogáskészlet
10.05-11.00 Pusztakezes alkalmazások terhelési és felkészítési rendszere, oktatási módszerek
11.00-12.00 A gyorstöltés íjásztechnika kialakítása és gyakoroltatásának rendszere

12.00 . Ebéd
13.00 Baranta Szövetségi Közgyűlés /akit érint/
Az edzőképzés étkezési és képzési díja 3500 Ft.
Minden résztvevő hozzon magával:
-edzőruhát /több váltást/
-étkészletet
-poharat
-jegyzetfüzetet, tollat- egyéb adatrögzítő eszközt
-gyakorló eszközöket
-rövid és hosszú botot
-íjat
-szabadvívó eszközt, kézvédőt, fejvédőt /ahol van/
-jó magyeri zenét

- 41 -

Baranta edzés . Foglalkozási vázlat

/Példa/

Az edzés előkészítése:

A megelőző edzésen megnevezésre kerül a következő edzés időpontja, tartalma,
alkalmazott eszközei. Kijelölésre kerülnek azok a személyek, akik rész-foglalkozásvezetőként
közreműködnek, valamint egyesületi edzésanyagok és eszközök előkészítői. Fel kell hívni a
figyelmet arra, hogy lehetőség szerint pontosan érkezzen mindenki, hogy 17.00-kor már meg
lehessen kezdeni a munkát, valamint hogy mindenki rendezze a beléptetéssel kapcsolatos
elmaradásait.

Az edzés tartalma:

I. Köszöntés
Létszám ellenőrzése Újoncok bemutatkozása
Az edzésen résztvevők nyilvántartása A foglalkozás anyagának ismertetése

Résztvevők

- 42 -

II. Általános Baranta elmélet
A Baranta mozgásanyaga az alábbi kutatási területekről került összegyűjtésre:

-A mai magyar hagyományokban fellelhető harci mozgásokban (ma is űzött
pusztakezes- és fegyveres (eszközös) pásztorhagyományok.

-A történeti források harci kiképzéssel foglalkozó leírásai.

-A hasonló életmódkultúrával, Magyarországon letelepedett néprészekkel
rendelkező nomád-, félnomád népek testkultúra ma is élő hagyományai

-Régi szabályleírások

-Fegyveres- és eszközös táncaink mozgásanyaga.

-A néphagyományok, a néprajz rejtett elemeinek kutatása (népi legendák, mesék,
szólások, elbeszélések, mondák, a paraszti eszközhasználat emlékei, népi
versengések).

-Ősi jellegű gyermekjátékaink kutatása.

-A gyakorlati régészet eredményei, következtetései.

-A korabeli-, rekonstruált fegyverek alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai.

-A modern katonai közelharc küzdelemközpontú megfogalmazásainak a korabeli
fegyverekre és védőeszközökre kivetített elvei.

-A képzőművészet harci mozgásokat megelevenítő alkotásainak elemzése (freskók,
ötvösmunkák, szőttesek, karcolatok).

-A magyar néprajz egyéb kutatási területei

- 43 -

III. Történet A
Milyenek voltak a magyarok?

Milyenek is voltak? Melyek voltak azok a tulajdonságaik, amelyeket a környező népek
elismertek és becsültek? Mi volt erejük titka? Milyenné kell válnunk, hogy hasonlítsunk
rájuk?

Gardézi írta 920 táján, hogy. a magyarok török fajúak. A magyarok bátrak, szép
külsejűek, és jó megjelenésűek. a magyarok ruhája színes selyem szövetből készült,
vagy brokát, fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gyöngyökkel berakottak, fényt
kedvelők."

A jólöltözöttség őseinknél annál is inkább volt feltűnő, mert a jólöltözöttség nemcsak az
előkelőkre, hanem a szabad harcosokra és a köznépre is érvényes volt. Nem véletlen, hogy a
"Dzsajháni-hagyomány" több szövege írja, hogy "a magyarok nagyon gazdag emberek",
illetve "vagyonosak és szembetűnően gazdagok". Bölcs Leó császár kiemeli, hogy a magyarok
a "perzsa-arab divatot utánozzák"; ezt erősíti meg Ibn Ruszta, aki szerint a "türkök" "ruházata
hasonló a mohamedán ruházathoz". II. Szilveszter pápa (+1003) jegyezte meg, hogy "egy nép
van Európában, amely nem európai: a magyar". Az ősmagyarok viseletére jellemző volt,
hogy a férfi- és a női viselet között alig volt különbség; legfeljebb a nők ruhái finomabb
anyagból készültek

A XI. században élt perzsa történetíró, Gardézi írta le a honfoglaló magyarok
házasságkötéséről, hogy a leánykéréskor a mennyasszony atyja gazdagságával arányban a
vőlegénytől eladó lányáért lovakból, pénzből, ingóságból álló vételárat kapott, míg ő a
vőlegény atyjának menyét-, hód-, coboly-, nyest és rókaprémet ad ajándékul. Ez volt az ara
szintén előre megállapított hozománya. Nem véletlen, hogy a hölgy egyszerre jelentett nőt és
hermelint és mindezek alapján nem nehéz felfedezni az összefüggést a meny és a menyét
között sem.

Abul-Hasszán Maszúdi a 934-es hadjárat alakalmával említi meg a magyarokat. .. A
magyarok a turkok közé tartoznak.a négy nép közös ősre viszi vissza családfáját.részben
nomádok, részben letelepültek..A turkok nyílzápora után rendezett sorokban végrehajtott
támadásukkal megszerzik a győzelmet.

Abu Marwan Hayyan /Kordova XI.sz./ írja: .A magyar félelmetes nép.Hét vezér alá
tartoznak, egyikőjüket, a legtekintélyesebbet gyulának nevezik.

Hudud al-Alam /X.sz./ . A madzsarik nagyon gazdag emberek. szemrevalók és
félelmetesek. Az összes körülöttük lakó pogány népekkel háborúskodnak és a magyarok
szoktak győzni..

Marvazi / XII.sz./ ..A magyarok a türkök egyik törzse.szemrevaló és szép külsejű
emberek és nagy testűek. Vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek
köszönhetnek...

- 44 -

Jakut /Abu Abdallah/ XII.sz. .. a turkok országába érkeztünk, amelyet Badzsirtnak
neveznek. Tőlük a lehető legjobban óvakodtunk, mert ők a türkök közül a
leggonoszabbak.és legvakmerőbbek..

Tahrihi Üngürüsz /Cengiz Orhonlu/ .A madzsar nép történelmi könyveiben meg van írva,
hogy a magyar nép török eredetű. Nagyszámú sátorlakó nép volt, amely ősidők óta megállás
nélkül vándorolt Kelet országaiban a Nagy Sztyep néven ismert széles pusztaságokon.Attól
az időtől fogva, hogy Hogy a magyarok elfoglalták a Sztyepet, 370 év telt el.. A 200 000
főnyi magyar nép másodszor felkerekedett a nagy pusztaságról és a régebbi hazájába
Magyarisztánba költözött, amelynek megszállása után ott megtelepedtek.

Bölcs Leó bizánci császár írja: . Csupán a bolgárok és kivülük a türkök népe ( a magyar)
fordít gondot az egyöntetű hadirendre. a türkök törzsei fürkészők és szándékaikat
rejtegetők.ügyesen kilesik a kedvező alkalmat és ellenségeiket nem annyira kardjukkal és
haderejükkel igyekeznek leverni, mint inkább csel, rajtaütés és a szükségesekben való
megszorítás útján. Fegyverzetük kard, bőrpáncél, íj és kopja, s így a harcokban legtöbbjük
kétféle fegyvert visel, vállukon kopját hordanak, kezükben íjat tartanak, és amint a szükség
megkívánja, hol az egyiket, hol a másikat használják.
Üldöztetés közben azonban inkább íjukkal vannak fölényben. sok gondot fordítanak rá,
hogy gyakorolják magukat a lóháton való nyilazásban.(49. és 51. fejezet.). Férfiakban
gazdag és szabad ez a nép s egyéb pompát és bőséget mellőzvén csupán arra van gondja, hogy
vitézül viselkedjék a maga ellenségeivel szemben (45.fejezet).Ez a nép egy fő alatt áll,
feljebbvalóitól kemény és súlyos büntetetéseket szenved elkövetett vétkeiért. a fáradalmakat
és nehézségeket derekasan tűri, dacol a hőséggel és faggyal és a szükségesekben való egyéb
nélkülözéssel, lévén nomád nép (46. fejezet).Ha az első ütközetben legyőzték is őket, nem
hagyják abba harcot, mint a többi nép, hanem míg csak teljesen tönkre nem silányítják őket,
mindenképpen iparkodnak ellenfeleik ellen támadni..

Fia Bíborbanszületett Konsztantinosz császár A birodalom kormányzásáról írt művében
mondja: .. Abban az időben nem türköknek mondták őket, hanem valamilyen okból
szabartoi aszphaloinak /rendíthetetlen szavárd/szabíroknak/ nevezték. A türkök hét törzsből
állanak, de sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha nem volt. A türköknek ez a nyolc
törzse nem hunyászkodik meg a maga fejedelmei előtt..

Georgiosz szerzetes /X.sz./ :.Gyermekem. tudd meg, hogy a magyarokat bűneink miatt
küldte az Úr..

Regino apát: ..a magyarok féktelen és minden fenevadnál féktelenebb népe. nem
törekszenek arany és ezüst után, mint a többi halandó.idegen hatalomtól örökké bántatlanul
vagy legyőzetlenül maradtak.természetük dölyfös, lázadó.. Mindig hajlamosak idegen
elleni vagy otthoni felkelésre, természetüknél fogva hallgatagok , készebbek a cselekvésre,
mint a beszédre.fáradalmakban és harcokban kemények, testi erejük roppant
nagy.haditaktikájuk annál veszélyesebb, minél szokatlanabb más népek számára..

Liuprandt : A magyarok népe vadságát minden nemzet tapasztalhatta.ördögi huj-huj
kiáltással vetik bele magukat a csatába..

Ekkehardt szerzetes /Heribald beszámolója/: A felderítők hirtelen kürtjelekkel üzentek.A
foglyok szokatlan dalára összegyültek.vezéreik előtt birkóztak és táncoltak, egyesek pedig
fegyvereiket összecsapva megmutatták, hogy mily járatosak a hadimesterségben.bizony

- 45 -

igen tetszettek nekem, nem emlékszem, hogy valaha vidámabb embereket láttam volna
kolostorunkban.ételt és italt bőven adtak nekem.életemben ilyen jót nem ettem..

Abu Hamid al-Garnáti: A magyar királynak megszámlálhatatlanul sok katonája
van.valamennyi nép fél a a támadástól, mert nagy a magyarok vitézsége...
Freisingi Ottó: ..amikor pedig a király akarja vezetni a sereget, akkor mindnyájan
ellentmondás nélkül egy hadban egyesülnek,..s akik a katonai rendből vannak,..csak a
legsúlyosabb okból mernek otthon maradni.

Ismeretlen /arab/: ..a magyarok mindannyian kötelesek követni a királyt, bárhová
kívánja.mindenféle zsold nélkül, és ameddig a királynak tetszik, akár tíz esztendőn keresztül
is.a magyarok a fegyverek bármelyik nemében nagyon jó harcosok, leginkább mégis kiváló
íjászok..

III. Történet B
A régi .betyáros. időkben a ló és marhalopás volt a betyárok leggyakoribb
tolvajlása, amit a lehető legravaszabb cselekkel vittek véghez. Az egyik kiskunfélegyházi
vásáron történt meg, hogy a vásározók nagy riadalmára hat legény esett egymásnak.
Keményen álltak neki a verekedésnek. A vásározók pihenését és étkeztetését ellátó
lacikonyhákból ugráltak elő. Olyan veszettül ütötték egymást, hogy mindenki biztos voltabban, hogy temetés lesz a vége. Csattogott a fokos, a balta, az ostor meg az ólmos bot. Óriási
nagy zajt csaptak és rettentő nagy port kavartak. Mindenki a látásukra gyűlt, de beavatkozni
már senki sem mert miután az egyik legény az okvetlenkedő felügyelő hajdút kobakon vágta.
Az asszonyok sírtak, a gyermekeiket gyűjtögették maguk köré, hogy ne essen bajuk.
Egyszerre abbamaradt a csata , a legények felpattantak lovaikra, s akkor derült ki, hogy
verekedés közben egyikük sem sérült meg. A szájtátó vásározók hamarosan rájöttek az okára.
Míg ezek parázsul csépelték egymást, társaik a vigyázatlan vásári jószágból egy csapatnyit
elkötöttek, de még vásárfiát is vittek magukkal a mátkáikban a felügyelet nélkül hagyott
sátrakból.

A történet jól példázza, hogy az akkori betyárok a hagyományos fegyverek széles
választékához értettek mesteri módon. Sokat gyakorolták az egymás közötti küzdelmet, amit
ilyen .bemutató. jellegű produkciókban is jól fel tudtak használni.

- 46 -

IIII. Koordinációs képességet fejlesztő bemelegítő gyakorlatok
hagyományos pásztor bemelegítési-, nyújtási- és szalagerősítő
gyakorlatokkal
- Ellentartó izmok feszítése mellett- -öklös karcsavarás
- alsó sasolás -felső sasolás
-rönközés -tolás lábbal.
- sárkány taposás - holdharapás
-egyensúly gyakorlatok - vakfutás
-távérzékelő lépés - oldalérzékelés
-vakjáték, vakharc - sarkolás
-daruzás - szélmalom
-lábterpeszek - térdizület reakció (hátra fekvéssel)
-csípőizület reakció térdfordítással - g.oszlop erősítés
-hátsó kézfogás -préselések

- 47 -

V. Állóképességet és koordinációs készséget fejlesztő gyakorlatok
-ingafutás -kar
körgyakorlatok
-test, kar, láb
ütemgyakorlatok
-forgó-ugró
gyakorlatok
-futóiskola
- kézjárás
gyakorlatok
- karhajlítás
kézenállva
- bakfitty -páros
erőgyakorlatok
-erősorok
3/3/3/3
-ütések és rúgások
támadott felületeinek
előkészítése
- ugrások -esésvariációk -esések eszközzel -esések
ellenféllel

- 48 -

VI. Birkózási fogásokat előkészítő speciális izületvédő és rávezető gyakorlatok
- nyakkörzések - terheléses
nyakgyakorlatok
- váll- és
könyökgyakorlatok
- csípő és
törzsgyakorlatok
- izülettorna
- előkészítő
nyújtások
befejező
gyakorlatai
- alaphelyzet
felvétele, az
egyensúly helyes
értelmezése
- alaphelyzetben
tolások és húzások
gyakorlása
irányváltoztatásokkal
- alaphelyzet
bontása
- alaphelyzetből
végtagok fogása
és húzása
- nyakfogás
gyakorlása
-végtagfogás
bontása
-nyakfogás bontása -ráterhelés
helyzete
- menekülés
ráterhelésből

Tradicionális magyar övbirkózás /Kajar/
Hungarian Traditional Wrestling ./Kajar/
( alap-fogásgyakorlatok )

Gyakorlat
neve:
Mongol kényszerítő fejfogás
(ismétlés)
Mongol fejfogás Böllön
alkalmazásának változatai
Leírása: Az övbirkózás alappozíciójában
ellenfelünk tarkójára helyezzük erősebb
kezünk tenyerét. (A másik a vállon
támaszkodik.)
Az ellenfél fejét beszorítjuk a tenyerünkkel a
bicepsz és a váll köztes részére. A szorítás
közben a kéz és a törzs alkosson egy mozgató
egységet. A végrehajtó kezem könyökét
lemozgatom 45 fokkal. Ez az akciót indító
állapot.
A végrehajtó kezünk oldalára eső lábunkkal
hátralépünk, ezáltal mozgásra kényszerítjük a
két test közös súlypontját. Az ellenfél
oldalirányba feszített fején (a halánték alsó
harmadában) saját fejünk nyomó erejével
idézzünk elő kényszerítő
hatású fájdalmat a
súlypont-árhelyezés megkezdése előtt.
A hátralépést követően saját egyensúlyunk
pontos megtartásával kísérjük ellenfelünket a
földre.
Az ellenállás mértékének megfelelően
alkalmazzuk a fejszorítás erejét, valamint
támadási pontját. A saját testsúly erejére
támaszkodva az ellenfél ellépését követve,
illetve azt megelőzve ellenállás esetén (pl.
ellépő kimozgás) körkörös elmozgásokkal
ismételjük meg az akció indítását.
-A mongol kényszerítő fejfogás
alkalmazása során az eredetileg vállon
nyugvó másik kéz az ellenfél álla alá
támaszkodik és fölfelé irányuló
feszítéssel a kritikus pont irányába
forgatja a nyaki csigolyákat, miközben a
mozgást indító kéz alkarja a vállon és a
kulcscsonton feltámaszkodva
megakadályozza a menekülést és
biztosítja a megfelelő feszítőerőt és
rögzítettségi állapotot.
.ÁLLTÁMASZ-
-A mongol kényszerítő fejfogás
alkalmazása során a tarkót fogás során az
erősebb kéz hüvelykujja az ellenfél
fülkagylója alatti területen az állkapocs
csatlakozási pontját is nyomja a feszítés
pillanatában.
.FÜL ALATTI NYOMÁS ujjal .
- A fejfogás helyzetéből a tarkó alsó
harmada helyett a fülkagyló területét
támadjuk szorítással.
.FÜLNYOMÁS fejjel .
A fejfogás helyzetéből a tarkó alsó
harmada helyett tovább csúsztatjuk a
fejünket és a nyak oldalsó területének
(esetlegesen a fül alatti állkapocs alsó
szegélye) nyomással történő támadása
során a két kéz támasztó segítségével
oldalról idézünk elő csigolyafeszítést
vagy törést.
.HAJDÚ NYAKFESZÍTÉS-
Megjegyzés: Az akciót indító állapotot többször elő kell
készíteni. A hibákat folyamatosan javítani kell.
A teljes gyakorlatsor végrehajtása során már
A Böllön jellegű
gyakoroltatás során a
törekedjünk a fogás földön, rögzítéssel

- 49 -

az első alkalommal enyhe ellenállást
tanúsítson az ellenfél. Az alapmozgás helyes
begyakorlása után a következő gyakorlási
formákra kell áttérni:
-a fogás befejezésének kierőszakolása az
ellenfél fej ellentartása esetén
-a fogás befejezésének kierőszakolása az
ellenfél oldalirányú menekülése esetén
-a fogás befejezésének kierőszakolása az
ellenfél fogás-bontási kísérlete(i) esetén
-a tarkóra történő
ráfogás akadályozásának és
ellentevékenységének alkalmazási formái
-a fogás keresztülvitele a gyengébb kéz
irányába eső
láb (nadrág) fogásával
kiegészítve
-fogás keresztülvitele elléptetés utáni lábra
lépés és karfeszítés után
-a fogás keresztülvitele az (ellenfél) elléptető
mozgás utáni hátsó helyzetben maradt
(utánlépő) láb (nadrág) fogásával kiegészítve
-a fogás keresztülvitele az (ellenfél) elléptető
mozgás utáni elülső helyzetben maradt
(előrelépő) láb hátsó söprésével
-a fogás gyakorlása szabad küzdelmi
állapotban
történő változatainak ismertetésére.
Biztonsági Az oldalra feszítés mértékére, a hátralépés A gyakorlatokat tökéletesen
utalás: sebességére, az ellenfél önveszélyeztető
hibáira, a támadási pont megválasztására
folyamatosan figyelni kell.
bemelegített gyakorlópárok esetében is
csak a feszítési pillanat első üteméig
hajtjuk végre!!!
Gyakorlat
neve:
Hajdú tarkófordítás
(ismétlés)
A hajdú tarkófordítás Böllön
alkalmazásának változatai
Leírása: Alaphelyzetben az ellenfél vállán nyugvó
kezet alulról a fejünk mellett kitoljuk úgy,
hogy az ellenfél tarkónkat fogó kezét
lesöpörjük. A mozdulatot folytatva .az ellenfél
testéhez szorosan tapadva a kezünket a válla
fölött a hónalja alá helyezzük, miközben
másik kezünkkel a fejét és a tarkóját lefelé
szorítjuk. Az akciót indító kezünket helyezzük
a tarkót leszegő kezünk csuklójához
(kulcsoljuk rá), majd a fej és a kar együttes
elforgatásával jobb lábbal hátralépve
helyezzük át a súlypontunkat és kényszerítsük
a földre az ellenfelet.
A kéz és a csukló kapcsolatának létrejötte
után a fejet kissé elferdítve betolom a
mellkas bal oldalára, majd az egész testet
megemelve saját súlyával feszítem a
nyakcsigolyákat a szükséges pillanatig.
-HAJDÚ felső GERINCFESZÍTÉS-
A földre fordítás utáni pillanatban a
földre leülő ellenfél combjára ülve
továbbra is fenntartani a fogás feszítő
erejét a mellkasomhoz préselve rögzítem
az ellenfelet vagy a fejet oldalra tovább-
forgatva feszítek tovább, esetlegesen
előre dőlve fejezem be az akciót (az élet
vége).
-HAJDÚ alsó GERINCFESZÍTÉS-
Megjegyzés: -gyakorlat ütemezése
-folyamatos végrehajtás
-gyakorlás ellenállás során
-szabadulás a fogásból
-gyakorlat ütemezése
-folyamatos végrehajtás
-gyakorlás ellenállás során
-szabadulás a fogásból
Biztonsági
utalás:
nincs Csupán az első fájdalmi pillanatig hajtjuk
végre. Kezdők lendületes végrehajtást
nem csinálhatnak.
A gyakorlat
neve:
Hajdú csuklófordítás Hajdú csuklófordítás böllön
alkalmazása

- 50 -

(ismétlés)
Leírása: Alaphelyzet felvétele után erősebb kezünkkel
lökjük el magunkat ellenfelünktől, miközben a
vállára helyezett másik kezünk felkarjára
csúszik rá. Ez után a felszabaduló kezünkkel
rögtön megfogjuk az ell. Erősebb kezének
csuklóját, majd emeljük fel a kezét
fejmagasságig (rántó mozdulattal) /Ellenállás
esetén fejünk toló mozdulatával
besegíthetünk/. Gyengébb kezünket
csúsztassuk le a saját csuklónkig, arra fogjunk
rá. Eközben a csuklót tartó kezet kissé
csúsztassuk le, majd mindkét kezünket az
ellenfél füle fölött hátravezetve (csuklóját
felfeszítve), oldalra elmozogva a földre
kényszerítjük, majd a kéz-él torokra tolásával
és a bordák térddel történő oldalirányú
benyomásával a földön rögzítjük. /Nagyobb
ellenállás esetén lábsöpréssel együtt
alkalmazzuk./
- a csuklófeszítés pillanatában a csuklót a
rántó mozdulat során továbbtörjük.
HAJDÚ csuklófordítás töréssel
- a földre rögzítés után a bordákat térdr
úgással törjük (a testsúly lendületét
felhasználva), vagy lassú, de erőteljes
nyomással a levegőt a tüdőből
kipréseljük.
HAJDÚ csuklófordítás tüdőpréssel
a földre rögzítés során a másik térdünkkel
támadhatjuk a földön lévő fej
halántékterületét is /kombinálva a
tüdőpréssel/
HAJDÚ csuklófordítás kombinálva
Megjegyzés: Az akciót indító állapotot többször elő kell
készíteni. A hibákat folyamatosan javítani kell.
A teljes gyakorlatsor végrehajtása során már
az első alkalommal enyhe ellenállást
tanúsítson az ellenfél. Az alapmozgás helyes
begyakorlása után a következő gyakorlási
formákra kell áttérni:
-a fogás befejezésének kierőszakolása az
ellenfél ellentartása esetén
-a fogás befejezésének kierőszakolása az
ellenfél oldalirányú menekülése esetén
-a fogás befejezésének kierőszakolása az
ellenfél fogás-bontási kísérlete(i) esetén
A Böllön jellegű
gyakoroltatás során a
törekedjünk a fogás földön, rögzítéssel
történő változatainak ismertetésére és
lassú , előkészítő jellegű végrehajtására
Biztonsági
utalás:
Az oldalra feszítés mértékére, a hátralépés
sebességére, az ellenfél önveszélyeztető
hibáira, a feszítési határpont megválasztására
folyamatosan figyelni kell.
A Böllön jellegű gyakoroltatás során tilos
a teljes feszítések alkalmazása!
A gyakorlat
neve:
Mongol csuklófogás
(ismétlés)
Mongol csuklófogás böllön
alkalmazása
A gyakorlat Alaphelyzet felvétele után erősebb kezünkkel Az előkészítést fejütés és könyökle
írása: lökjük el magunkat ellenfelünktől, miközben a
vállára helyezett másik kezünk felkarjára
csúszik rá. Ez után a felszabaduló kezünkkel
rögtön megfogjuk az ell. Erősebb kezének
csuklóját. A másik kezünket az ellenfél hóna
alatt előretoljuk. A csuklót fogó kezünkkel az
ellenfél karját nekifeszítjük a mellkasunknak,
majd a csuklót betörjük. A betört csukló
fogását a hónalj alatt áthozott kezünkkel
átvesszük, a felszabaduló kezünkkel pedig az
ellenfél könyökét a saját hónunk alá toljuk és a
fogást így rögzítjük. A csukló feszítésével
/súlypontot elmozgatva és lehelyezve/ az
ellenfelet a földre kényszerítjük.
bordaütés előzze meg.
A földrevitel során a .fogást fenntartva-
mi is a földre fekszünk és tovább
feszítjük a csuklót, majd oldalra kúszva
elfordítjuk és törjük.
Ellenállás esetén fejeljünk bele az ellenfél
állkapcsába oldalról.
Megjegyzés: -gyakorlat ütemezése -gyakorlat ütemezése

- 51 -

-folyamatos végrehajtás
-gyakorlás ellenállás során
szabadul
ás a fogásból
-folyamatos végrehajtás
-gyakorlás ellenállás során
szabadul
ás a fogásból
Biztonsági
utalás:
Előfeszítés mértékének szabályozása. A Böllön jellegű gyakoroltatás során tilos
a teljes feszítések alkalmazása!
A gyakorlat
neve:
Magyar külső ráma Magyar külső ráma böllön
alkalmazása
A gyakorlat Alaphelyzet felvétele után gyengébb
leírása: kezünkkel lökjük el magunkat ellenfelünktől,
miközben erősebb kezünkben tartjuk a
csuklóját. Gyengébb kezünk alkarjával az
orsócsont felső élét nyomva alacsonyabb
helyzetbe kényszerítjük az ellenfelünket.
Ekkor jobb kezünkkel megemeljük a csuklóját
fej magasságig, miközben /bal/ kezünkkel az
ellenfél könyökhajlatába feszíti a sajátját úgy,
hogy a két alkarral/kézéllel egy keretet alkot az
ellenfél halántéka körül. Ezt a keretet
megfeszítve az ellenfél fejét 45 fokban oldalra
feszítve előrelépve /esetlegesen az ellenfél
könyökére fejjel ráfeszítve/ a földre
kényszeríteni.
A földre juttatás után a külső karunkat
a halántékról a nyak oldalsó felére
csúsztatjuk le a halántékról. A másik
alkarunkkal továbbfeszítjük a fejet úgy,
hogy a nyaknál ellentartunk. A saját
testünk előredöntésével továbbfeszítünk a
végső helyzetig.
Megjegyzés: -gyakorlat ütemezése
-folyamatos végrehajtás
-gyakorlás ellenállás során
szabadul
ás a fogásból
-gyakorlat ütemezése
-folyamatos végrehajtás
-gyakorlás ellenállás során
szabadul
ás a fogásból
Biztonsági
utalás:
Előfeszítés mértékének szabályozása. A Böllön jellegű gyakoroltatás során tilos
a teljes feszítések alkalmazása!
A gyakorlat
neve:
Magyar belső ráma Magyar belső
ráma böllön
alkalmazása
A gyakorlat Alaphelyzet felvétele után gyengébb A nyakra helyezett alsó kar az
leírása: kezünkkel lökjük el magunkat ellenfelünktől,
miközben erősebb kezünkben tartjuk a
csuklóját. Gyengébb kezünk alkarjával az
ellenfél hóna alá fogva a tarkójára feszítjük a
kezünket. Az ellenfél erősebb kezét -a tarkó
lenyomásával egy időbena
saját nyakához
húzzuk, úgy, hogy az alkar a nyak vonalába
kerüljön. Ezt a keretet megfeszítve az ellenfél
fejét 45 fokban oldalra feszítve előrelépve a
földre kényszerítem.
ádámcsutka helyzetébe kerüljön. A
befeszített állapot után a két karom
egymás felé mozog. A jobb kezem
alkarjával az ellenfél nyakát oldal irányba
töröm, a földre kerülve pedig testsúllyal
feszítem.
Megjegyzés: -gyakorlat ütemezése
-folyamatos végrehajtás
-gyakorlás ellenállás során
szabadul
ás a fogásból
-gyakorlat ütemezése
-folyamatos végrehajtás
-gyakorlás ellenállás során
- szabadulás a fogásból
Biztonsági
utalás:
Előfeszítés mértékének szabályozása. A Böllön jellegű
gyakoroltatás során tilos
a teljes feszítések alkalmazása!
A gyakorlat
neve:
Keresztfogás Keresztfogás böllön alkalmazása
A gyakorlat
leírása:
Alaphelyzet felvétele után gyengébb
kezünkkel lökjük el magunkat ellenfelünktől,
miközben erősebb kezünket az ellenkező vállra
helyezzük nyomó/fogó helyzetben, míg a
másik kezünket az ellenfél kezeit félresöpörve
a másik vállára /ruhájára/ helyezzük. A két
fogó kezet ollózó mozdulattal egymás felé
közelítem úgy, hogy az ellenfél fejét 45 fokban
A földre kerülés során az arccsontot
támadom a térdemmel.

- 52 -

oldalra feszítve előrelépve a földre
kényszerítem.
Megjegyzés: -gyakorlat ütemezése
-folyamatos végrehajtás
-gyakorlás ellenállás során
- szabadulás a fogásból
-gyakorlat ütemezése
-folyamatos végrehajtás
-gyakorlás ellenállás során
- szabadulás a fogásból
Biztonsági
utalás:
Előfeszítés mértékének szabályozása. A Böllön jellegű
gyakoroltatás során tilos
a teljes feszítések alkalmazása!

- 53 -

VII. Kard iskolagyakorlatok 1-20, ismétlés és kiegészítés
Kard értelmezése Szerszámfogás magyarázata, célszerűsége
Alapállás és egyensúly magyarázata Az iskolagyakorlatok rendszere, magyarázat
Vívás- mozgás összhangja Lépésgyakorlatok
Ellenőrzés Kard iskolagyakorlatok 1-20-ig
Az ún. fejpajzs alkalmazása és a
fegyver lendítésének módszerei

Egykezes/másfélkezes kard /But/
Hungarian Sword-Fighting . But/
( alap-iskolagyakorlatok )

Az iskolagyakorlatok a Baranta technikai elsajátításának alapgyakorlatai. Egy részük a
fegyveres alapmozgások megtanításában segédkezik /alapállás, alap forgatások, elmozgások,
védőmozgások, fegyverelvételek, ugró testhelyzetek/, egy részük valós harci mozzanat
/akció/ modellezése. Minden Baranta fokozatvizsgához szorosan kapcsolódnak. Az egyes
szintekhez megfelelő számú iskolagyakorlat alkalmazói /készség/ szintű ismerete szükséges.
Az iskolagyakorlatok számozása követhető a Baranta Szövetség által kidolgozott rendszerben,
de más rendszerben összeállított mozgásbázis szerint is. A gyakorlatok mennyiségi
ismeretének azonban egyeznie kell.

Az iskolagyakorlatok elősegítik, hogy a gyakorlásokat végrehajtó barantázók egy
felépített rendszer szerint csiszolják mozgásukat, kombinatív készségüket és elsajátítsák a
fegyver kezeléséhez és az azzal való mozgáshoz feltétlenül szükséges alapismereteket. Az
iskolagyakorlatokat célszerű állandó jelleggel vívópárban /folyamatosan cserélődő/
gyakorolni, mivel az ellenfél mozgási reakcióinak folyamatos érzékelése elősegíti a valós
vívás során az eseményekre történő gyors reagálást.

A gyakorlatok esetében nem a naptári idő a legfontosabb mérőszám, hanem a
végrehajtások száma, minősége és gyorsasága. A gyakorlások során ajánlott képzettebb
vívópárral gyakorolni, mert így lényegesen lerövidül a képzési idő és a hibák azonnali javítása
elősegíti a megfelelő stílus kialakítását. Az egyes elemeket lassan, elemző magyarázattal kell
betanítani, ezután következik a folyamatos végrehajtás. A gyakorlatok megfelelő ismerete
esetén a mozgás gyorsítására, valamint a gyakorlófegyverek súlyának növelésére kell fektetni
a legnagyobb súlyt. Az iskolagyakorlatok többsége magyar táncvívási elemeket tartalmaz. A
mozgás oktatása során először az ún. .Vonalvívás.-t kell oktatni, majd a az .elmozgásosk
öríves. alaplépések rögzítése után a .belső körös. harci szemlélet lépéstechnikáját.

A Barantában a kard alkalmazása során egy 90 cm hosszúságú keményfa bottal
sajátítják el a az egy kezes és a másfél-kezes kard alap mozgatási formáit.

- 54 -

Magyar jellegzetességek:

-A gyakorló kardként funkcionáló bot a testmagasságnak megfelelő 80-90 cm / +5%,
-5%/ hosszúságú, 3-4 cm átmérőjű keményfából /tölgy, bükk, kőris/ készült
harceszköz.

-Az oktatás elején keresztvas nélkül is alkalmazható.

-A magyarságnál az ún. .szerszámfogás. volt elterjedt, ami azt jelenti, hogy (az
oktatás elején már másfél-kezes fogással kezdünk, hogy ki legyen kényszerítve a
testrészek harmonikus mozgása, a másik kéz közelítő helyzete /egykezes
alkalmazásnál/) a jobb kéz a markolatgombhoz, a bal kéz a keresztvashoz van
közelebb. Ennek a fogásformának a más kardfogással rendelkezőkkel szemben
számos előnye van (kiforgatások, ellépések, fegyverelvételek), azonos fogású
ellenfél esetében viszont nincs.

-A vívás halasztó jellegű, ami azt jelenti, hogy egy magasan fejlett védekezési
rendszert felépítve időarányos információt gyűjt az ellenfélről, majd a hibákat
kihasználva támad.

-A vívás során folyamatosan törekednek a vívás-mozgás összhangjánakmegteremtésére. Így biztosítják az ellenfél megfelelő távolságban tartását és a
minimális reagálási időt /a védekezés szempontjából/.

-A védekezés blokkolás és csúsztatás kombinációjára épül, ami a legtöbb esetben az
élhez közelítő helyzetű és a fegyver alsó kétharmadával valósít meg.

-A vívás alaphelyzete 45 fokos döntésű, markolat-köldök elhelyezkedésű, rogyasztott
vállszélességű támadó terpesz.

-A magyarok az egyenes fegyverek használatánál kerülték a kéz nyújtott helyzeteit, a
támadások iránya egyben védő irány is.

-Az ún. .fej-pajzs. rendszert használták, ami a nehezebb eszközök kezelését segítette,
valamint a támadásokat az utolsó pillanatig fenntartott horizontális helyzetekből
indítja.

-Az alkalmazások közben jelentősek a már-már öncélúnak tekinthető virtuóz
forgatások, amelyek a váratlan támadás lehetőségét teremtik meg az ellenfél
megfélemlítése mellett.

-Jelentős szerepe van a kard alkalmazása során a kéz, a láb és a fej /ütés, rúgás,
söprés, fejelés/ kisegítő szerepének.

-A gyalogos /thug/ alkalmazás mellett jelentős szerepe van a kard lovas /ráró/
alkalmazásának is.

Elem
sorszám
a
Az elem leírása Kiegészítés
1. A karddal (bal lábbal támadólag előrelépve) felülről egyenes
ütés a fejre, amit a védő a feje fölé és maga elé emelt, 40-45
fokban tartott penge kiterjedésével /erő ellentartással/ véd
(ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet hátra lépve). A
védő fegyvert tartó keze a saját jobb válla előtt és fölött
helyezkedjen el.
Röviden: FEJ
Vívás - mozgás összhangja a
védőnél és a támadónál.
2. A karddal a nyak, a halánték, illetve a váll felületét támadjuk
balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés kivitelezése után a
kard pengéjével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve ).
Röviden: NYAK-NYAK
Vívás-mozgás összhangja a
védőnél és a támadónál, a
védekező minden támadó
lépésre ellentétesen reagál.
3. A karddal (bal lábbal támadólag előrelépve) felülről egyenes Vívás - mozgás összhangja a

- 55 -

ütés a fejre, amit a védő a feje fölé és maga elé emelt, 40-45
fokban tartott penge kiterjedésével /erő ellentartással/ véd (
ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet hátra lépve). A
védő fegyvert tartó keze a saját jobb válla előtt és fölött
helyezkedjen el., majd a kard pengéjével a nyak, ill. a váll
felületét támadja balról (bal lábbal előrelépve), utána
ütemkiesés nélkül a pengével jobb oldalról ( jobb lábbal
előrelépve ).
Röviden: FEJ-NYAK-NYAK
védőnél és a támadónál, a
védekező minden támadó
lépésre ellentétesen reagál.
4. A karddal a nyak, a halánték illetve a váll felületét támadjuk
balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés kivitelezése után a
pengével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez után
ütemkihagyás nélkül a pengével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő
lábát balról, majd a
másik oldalról ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). A védő fél a
súlypontot a támadási iránynak megfelelően változtassa, úgy,
hogy a védekezés során a védő penge 90 fok körüli értéket
zárjon be a támadó fegyverrel, teste pedig minden mozzanatnál
ún. .kizárt. állapotban legyen az ellenfél eszközéhez képest.
Vívás -mozgás összhangja a
támadónál és a védőnél, a
védekező minden támadó
lépésre ellentétesen reagál.
Röviden: NYAK-NYAK-LÁB-LÁB
5. A karddal (bal lábbal támadólag előrelépve) felülről egyenes
ütés a fejre, amit a védő a feje fölé és maga elé emelt, 40-45
fokban tartott penge kiterjedésével /erő ellentartással/ véd
(ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet hátra lépve). A
védő fegyvert tartó keze a saját jobb válla előtt és fölött
helyezkedjen el.
A karddal a nyak, a halánték illetve a váll felületét támadjuk
balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés kivitelezése után a
pengével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez után
ütemkihagyás nélkül a pengével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő
lábát balról, majd a
másik oldalról ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). A védő fél a
súlypontot a támadási iránynak megfelelően változtassa, úgy,
hogy a védekezés során a védő penge 90 fok körüli értéket
zárjon be a támadó fegyverrel, teste pedig minden mozzanatnál
ún. .kizárt. állapotban legyen az ellenfél eszközéhez képest.
Vívás- mozgás összhangja a
védőnél és a támadónál, a
védekező minden támadó
lépésre ellentétesen reagál.
Röviden: FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB
6. A karddal (bal lábbal támadólag előrelépve) felülről egyenes
ütés a fejre, amit a védő a feje fölé és maga elé emelt, 40-45
fokban tartott penge kiterjedésével /erő ellentartással/ véd
(ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet hátra lépve). A
védő fegyvert tartó keze a saját jobb válla előtt és fölött
helyezkedjen el.
A karddal a nyak, a halánték illetve a váll felületét támadjuk
balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés kivitelezése után a
pengével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez után
ütemkihagyás nélkül a pengével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő
lábát balról, majd a
másik oldalról ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). A védő fél a
súlypontot a támadási iránynak megfelelően változtassa, úgy,
hogy a védekezés során a védő penge 90 fok körüli értéket
zárjon be a támadó fegyverrel, teste pedig minden mozzanatnál
ún. .kizárt. állapotban legyen az ellenfél eszközéhez képest.
Az utolsó láb támadásnál egy lendülettel átfordítja az ellenfél
fegyverét (láb-fej fölött-láb ívben) a másik oldalra ,majd az
leszorítva a földön tartva a fölül levő kezével vagy a kard
UA.
Az utolsó mozzanatnál az
ellenfél mozgásával belesegít
a lökés hatásosságába.

- 56 -

markolatával eltaszítja az ellenfelét magától.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB- ÁTFORDÍT -ELLÖK
7. A karddal (bal lábbal támadólag előrelépve) felülről egyenes
ütés a fejre, amit a védő a feje fölé és maga elé emelt, 40-45
fokban tartott penge kiterjedésével /erő ellentartással/ véd
(ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet hátra lépve). A
védő fegyvert tartó keze a saját jobb válla előtt és fölött
helyezkedjen el.
A karddal a nyak, a halánték illetve a váll felületét támadjuk
balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés kivitelezése után a
pengével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez után
ütemkihagyás nélkül a pengével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő
lábát balról, majd a
másik oldalról ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). A védő fél a
súlypontot a támadási iránynak megfelelően változtassa, úgy,
hogy a védekezés során a védő penge 90 fok körüli értéket
zárjon be a támadó fegyverrel, teste pedig minden mozzanatnál
ún. .kizárt. állapotban legyen az ellenfél eszközéhez képest.
Az utolsó láb támadásnál az ütés ütemében kilöki oldalra az
ellenfél fegyverét, sarkon fordul (a fejét gyorsabban fordítva az
ütés irányába, mint a fegyvert ), s az alsó bordák magasságát
támadva üt, amit az ellenfél ég felé szúrt egyenes tartással , a
támadás elől kissé oldalra kilépve véd.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-KICSAP-MEGFORDUL -
OLDALT
UA.
Az utolsó mozzanatnál az
ellenfél a test vonalával
párhuzamos irányba állítja a
fegyverét és a penge
kiterjedésével védekezik a
bordákat megcélzó ütés ellen.
8. A karddal (bal lábbal támadólag előrelépve) felülről egyenes
ütés a fejre, amit a védő a feje fölé és maga elé emelt, 40-45
fokban tartott penge kiterjedésével /erő ellentartással/ véd
(ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet hátra lépve). A
védő fegyvert tartó keze a saját jobb válla előtt és fölött
helyezkedjen el.
A karddal a nyak, a halánték illetve a váll felületét támadjuk
balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés kivitelezése után a
pengével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez után
ütemkihagyás nélkül a pengével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő
lábát balról, majd a
másik oldalról ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). A védő fél a
súlypontot a támadási iránynak megfelelően változtassa, úgy,
hogy a védekezés során a védő penge 90 fok körüli értéket
zárjon be a támadó fegyverrel, teste pedig minden mozzanatnál
ún. .kizárt. állapotban legyen az ellenfél eszközéhez képest.
.Az utolsó láb támadásnál az ütés ütemében kilöki az ellenfél
fegyverét oldalra, majd támadja a fejet oldalról a halántéknál, az
ív végénél pedig a másik oldalra érve visszafelé támadja a
bokákat. Az ív alsó részéhez érve visszafordulva az alsó bordák
magasságát támadva üt.
Röviden: FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-KICSAP- FEJ
FÖLÖTT-LÁB ALATT- OLDALT
UA.
Az utolsó mozzanatnál az
ellenfél fejét lehúzza
derékmagasságig, majd a
következő ütemnél felrántja a
lábait térd magasságig, s az
utolsó mozzanatnál az
ellenfél a test vonalával
párhuzamos irányba állítja a
fegyverét és a penge
kiterjedésével védekezik a
bordákat megcélzó ütés ellen.
Csak reagáló mozdulatra
ütünk!
9. A karddal (bal lábbal támadólag előrelépve) felülről egyenes
ütés a fejre, amit a védő a feje fölé és maga elé emelt, 40-45
fokban tartott penge kiterjedésével /erő ellentartással/ véd
(ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet hátra lépve). A
védő fegyvert tartó keze a saját jobb válla előtt és fölött
helyezkedjen el.
A karddal a nyak, a halánték illetve a váll felületét támadjuk
balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés kivitelezése után a
UA.

- 57 -

pengével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez után
ütemkihagyás nélkül a pengével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő
lábát balról, majd a
másik oldalról ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). A védő fél a
súlypontot a támadási iránynak megfelelően változtassa, úgy,
hogy a védekezés során a védő penge 90 fok körüli értéket
zárjon be a támadó fegyverrel, teste pedig minden mozzanatnál
ún. .kizárt. állapotban legyen az ellenfél eszközéhez képest.
Az utolsó láb támadás után a pengével a fejet támadjuk
fölülről, majd pedig alulra fordítva a pengével támadunk alulról
felfelé a has, illetve a torok irányába.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-FEJ-TOROK
A torok támadásakor kissé el
kell rugaszkodnunk a földtől.
10. A karddal (bal lábbal támadólag előrelépve) felülről egyenes
ütés a fejre, amit a védő a feje fölé és maga elé emelt, 40-45
fokban tartott penge kiterjedésével /erő ellentartással/ véd
(ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet hátra lépve). A
védő fegyvert tartó keze a saját jobb válla előtt és fölött
helyezkedjen el.
A karddal a nyak, a halánték illetve a váll felületét támadjuk
balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés kivitelezése után a
pengével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez után
ütemkihagyás nélkül a pengével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő
lábát balról, majd a
másik oldalról ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). A védő fél a
súlypontot a támadási iránynak megfelelően változtassa, úgy,
hogy a védekezés során a védő penge 90 fok körüli értéket
zárjon be a támadó fegyverrel, teste pedig minden mozzanatnál
ún. .kizárt. állapotban legyen az ellenfél eszközéhez képest.
Az utolsó láb támadás után a pengével (fordulás nélkül) a
bordákat támadjuk oldalról az egyik, majd a másik irányból, fej
fölötti váltással. A védő
fél az oldalcsapások során a támadó
fegyverének teljes kizárására törekedve oldalirányú ellépéssel és
törzsfordítással, fél-közép rogyasztással helyezkedik el.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-OLDALT-OLDALT
Az utolsó mozzanatnál az
ellenfél a test vonalával
párhuzamos irányba állítja a
fegyverét és a penge
kiterjedésével védekezik a
bordákat megcélzó ütés ellen
az egyik ill. a másik irányba.
11. A karddal (bal lábbal támadólag előrelépve) felülről egyenes
ütés a fejre, amit a védő a feje fölé és maga elé emelt, 40-45
fokban tartott penge kiterjedésével /erő ellentartással/ véd
(ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet hátra lépve). A
védő, fegyvert tartó keze a saját jobb válla előtt és fölött
helyezkedjen el.
A karddal a nyak, a halánték illetve a váll felületét támadjuk
balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés kivitelezése után a
pengével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez után
ütemkihagyás nélkül a pengével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő
lábát balról, majd a
másik oldalról ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). A védő fél a
súlypontot a támadási iránynak megfelelően változtassa, úgy,
hogy a védekezés során a védő penge 90 fok körüli értéket
zárjon be a támadó fegyverrel, teste pedig minden mozzanatnál
ún. .kizárt. állapotban legyen az ellenfél eszközéhez képest.
Az utolsó láb támadásnál az ütés ütemében kilöki az ellenfél
fegyverét oldalra, majd (a lendületi irányt visszavezetve)
támadja a fejet oldalról a halántéknál (gyakorlásnál a fej
magassága fölött), az ív végénél pedig a másik oldalra érve
visszafelé támadja a bokákat (gyakorlásnál közel a földhöz). Az
ív alsó részéhez érve visszafordulva az alsó bordák magasságát
támadva üt.
UA.
Az utolsó mozzanatnál az
ellenfél fejét lehúzza
derékmagasságig, majd a
következő ütemnél felrántja a
lábait térd magasságig, a
támadó ellentétes felugrással
és lehajlással követi a
mozdulatsort, s az utolsó
mozzanatnál az ellenfél a test
vonalával párhuzamos
irányba állítja a fegyverét és
(rogyasztva) a penge
kiterjedésével védekezik a
bordákat megcélzó ütés ellen.
Csak reagáló mozdulatra
ütünk!

- 58 -

Röviden: FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-KICSAP- FEJ
FÖLÖTT(láb alatt)-LÁB ALATT(fej fölött)- OLDALT
12. A karddal (bal lábbal támadólag előrelépve) felülről egyenes
ütés a fejre, amit a védő a feje fölé és maga elé emelt, 40-45
fokban tartott penge kiterjedésével /erő ellentartással/ véd
(ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet hátra lépve). A
védő, fegyvert tartó keze a saját jobb válla előtt és fölött
helyezkedjen el.
A karddal a nyak, a halánték illetve a váll felületét támadjuk
balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés kivitelezése után a
pengével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez után
ütemkihagyás nélkül a pengével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő
lábát balról, majd a
másik oldalról ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). A védő fél a
súlypontot a támadási iránynak megfelelően változtassa, úgy,
hogy a védekezés során a védő penge 90 fok körüli értéket
zárjon be a támadó fegyverrel, teste pedig minden mozzanatnál
ún. .kizárt. állapotban legyen az ellenfél eszközéhez képest.
Az utolsó láb támadásnál egy lendülettel átfordítja az ellenfél
fegyverét (láb-fej fölött-láb ívben) a másik oldalra ,majd az
leszorítva a földön tartva az ellenfél fegyverét a továbbforgató
irányban megfordul a test tengelye körül, elcsap az ellenfél feje
fölött, majd visszacsapva támadja a bordákat oldalról. A védő az
oldalra történő védekezés kardállását felhasználva befűzi az
ellenfél kardját és a fejek fölé kényszerített kardokon át (hát a
hátnak helyzetben) az ellenfelet saját tengelye körül
megforgatja, s kardját a földre zárja. A földre zárás után rálépve
a földre tapossa.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-ÁTFORDÍT -HÁTTAL
FORDUL-FEJ FÖLÖTT-VISSZA OLDALT- BEFŰZÁ
TFORGAT TENGELY KÖRÜL-LEZÁR-TAPOS
UA.
Gyakorlás során az ellenfél
rásegít a beforgatásoknál és a
befűzéseknél..
13. A karddal (bal lábbal támadólag előrelépve) felülről egyenes
ütés a fejre, amit a védő a feje fölé és maga elé emelt, 40-45
fokban tartott penge kiterjedésével /erő ellentartással/ véd
(ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet hátra lépve). A
védő, fegyvert tartó keze a saját jobb válla előtt és fölött
helyezkedjen el.
A karddal a nyak, a halánték illetve a váll felületét támadjuk
balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés kivitelezése után a
pengével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez után
ütemkihagyás nélkül a pengével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő
lábát balról, majd a
másik oldalról ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). A védő fél a
súlypontot a támadási iránynak megfelelően változtassa, úgy,
hogy a védekezés során a védő penge 90 fok körüli értéket
zárjon be a támadó fegyverrel, teste pedig minden mozzanatnál
ún. .kizárt. állapotban legyen az ellenfél eszközéhez képest.
Az utolsó láb támadásnál az ellenfél egy fejre mért ütéssel
támad előre. A fej támadást védve a fegyver keresztvasával az
ellenfél pengéjét oldalra és lefelé kiszorítva magam mellé zárom
a fegyvert, majd a fegyver markolatával (gombjával az arc
irányába / a fejre/ (sisakra) csap.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB - FEJ . KERESZTVASSAL
LETFORGAT- GOMBBAL FEJRE / SISAKRA/ ÜT
Csak reagáló mozdulatra
ütünk!
A gyakorlásnál a védő segíti
az átforgatást , a sisakra mért
mérsékelt erejű ütést
lereagálja egy ellentétes
irányba történő fejrántással.

- 59 -

14. A karddal (bal lábbal támadólag előrelépve) felülről egyenes
ütés a fejre, amit a védő a feje fölé és maga elé emelt, 40-45
fokban tartott penge kiterjedésével /erő ellentartással/ véd
(ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet hátra lépve). A
védő, fegyvert tartó keze a saját jobb válla előtt és fölött
helyezkedjen el.
A karddal a nyak, a halánték illetve a váll felületét támadjuk
balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés kivitelezése után a
pengével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez után
ütemkihagyás nélkül a pengével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő
lábát balról, majd a
másik oldalról ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). A védő fél a
súlypontot a támadási iránynak megfelelően változtassa, úgy,
hogy a védekezés során a védő penge 90 fok körüli értéket
zárjon be a támadó fegyverrel, teste pedig minden mozzanatnál
ún. .kizárt. állapotban legyen az ellenfél eszközéhez képest.
Az utolsó alsó helyzet után a védő fegyverével egyenes ütést
mér a fejre, amit a oldalirányba kilépve hárítunk és blokkolunk,
majd az ellenfél fegyverét egy ütemben kissé félretolva a fejre
vágunk, vagy szúrunk.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-FEJ-OLDALT-
FÉLRETOL-FEJRE ÜT
Vívás- mozgás összhangja a
védőnél és a támadónál, a
védekező minden támadó
lépésre ellentétesen reagál.
Az oldalra lépés és a fegyver
félretolása egy ütemben
történjen.
15. A karddal (bal lábbal támadólag előrelépve) felülről egyenes
ütés a fejre, amit a védő a feje fölé és maga elé emelt, 40-45
fokban tartott penge kiterjedésével /erő ellentartással/ véd
(ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet hátra lépve). A
védő fegyvert tartó keze a saját jobb válla előtt és fölött
helyezkedjen el.
A karddal a nyak, a halánték illetve a váll felületét támadjuk
balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés kivitelezése után a
pengével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez után
ütemkihagyás nélkül a pengével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő
lábát balról, majd a
másik oldalról ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). A védő fél a
súlypontot a támadási iránynak megfelelően változtassa, úgy,
hogy a védekezés során a védő penge 90 fok körüli értéket
zárjon be a támadó fegyverrel, teste pedig minden mozzanatnál
ún. .kizárt. állapotban legyen az ellenfél eszközéhez képest.
Az utolsó láb támadásnál egy lendülettel átfordítja az ellenfél
fegyverét (láb-fej fölött-láb ívben) a másik oldalra, majd az
leszorítva a földön tartva az ellenfél fegyverét, háttal mér a fejre
egyenes ütést, majd pedig kissé lehajolva jobbra fordulva egy
szúró-csapó mozdulattal támadja az ellenfél térde és combja
közötti területet.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-ÁTFORDÍT -HÁTTAL
FEJRE-ALUL OLDALRA CSAP
UA.
A fejre mért ütés a test
tengelyében történjen!
A védő gyors mozdulattal
foglalja el védő pozícióját.
16. A karddal (bal lábbal támadólag előrelépve) felülről egyenes
ütés a fejre, amit a védő a feje fölé emelt, vízszintesen tartott
penge kiterjedésével véd ( ideális vívótávolságot tartva jobb
lábbal egyet hátra lépve), majd a pengével a nyak, ill. a váll
felületét támadja balról (bal lábbal előrelépve), utána
ütemkiesés nélkül l jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez
után ütemkihagyás nélkül a pengével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő
lábát balról, majd a
másik oldalról ugyanígy (jobb lábbal előrelépve).
A védekező ezek után visszatámad egy fejre mért ütéssel. A
támadás felfogása után a támadó az ellenfél kardját beforgatja a
A támadó a beforgatás
közben tértnyerően előrelép.
A kard hónaljba szorításával
egyidőben a másik kezével
ráfog a penge elejére. A
feszítés után a kettős
kardfogást nyitja a kard

- 60 -

hóna alá, majd ezt a fegyvert testsúlyának hátradöntésével
kifeszíti az ellenfél kezéből.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-FEJ-BEFORGAT-HÓNALJ
FOG-MEGFESZIT- KIDOB
kiesése érdekében.
17. A karddal (bal lábbal támadólag előrelépve) felülről egyenes
ütés a fejre, amit a védő a feje fölé és maga elé emelt, 40-45
fokban tartott penge kiterjedésével /erő ellentartással/ véd
(ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet hátra lépve). A
védő fegyvert tartó keze a saját jobb válla előtt és fölött
helyezkedjen el.
A karddal a nyak, a halánték illetve a váll felületét támadjuk
balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés kivitelezése után a
pengével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez után
ütemkihagyás nélkül a pengével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő
lábát balról, majd a
másik oldalról ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). A védő fél a
súlypontot a támadási iránynak megfelelően változtassa, úgy,
hogy a védekezés során a védő penge 90 fok körüli értéket
zárjon be a támadó fegyverrel, teste pedig minden mozzanatnál
ún. .kizárt. állapotban legyen az ellenfél eszközéhez képest.
Ekkor az ellenfél visszatámad egy fejre mért ütéssel. A támadást
kivédve, oldalra lépve a kard pengéjével (a másik kézzel
rásegítve) az ellenfél kardját kitolja oldalra (balra). Az oldalra
történő mozgással párhuzamosan a saját fegyver
markolatával/gombjával továbblendít és /előrelépve/ az ellenfél
fejét támadja.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-FEJ-FÉLRETOL-OLDALT
LÉP-ELŐRE LÉP-KERESZTVASSAL FEJRE TOL
UA.
Az utolsó mozzanatnál
visszatartani a támadó
fegyvert.
18. A karddal (bal lábbal támadólag előrelépve) felülről egyenes
ütés a fejre, amit a védő a feje fölé és maga elé emelt, 40-45
fokban tartott penge kiterjedésével /erő ellentartással/ véd
(ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet hátra lépve). A
védő fegyvert tartó keze a saját jobb válla előtt és fölött
helyezkedjen el.
A karddal a nyak, a halánték illetve a váll felületét támadjuk
balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés kivitelezése után a
pengével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez után
ütemkihagyás nélkül a pengével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő
lábát balról, majd a
másik oldalról ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). A védő fél a
súlypontot a támadási iránynak megfelelően változtassa, úgy,
hogy a védekezés során a védő penge 90 fok körüli értéket
zárjon be a támadó fegyverrel, teste pedig minden mozzanatnál
ún. .kizárt. állapotban legyen az ellenfél eszközéhez képest.
Visszatámad oldalra. A védő az ellenfél fegyverét fordított
védekező tartással /előrelépve/ beforgatva megfordul a saját
tengelye körül, az ellenfél felé szúr, aki hátralépve a kard
pengéjével oldalt elvezeti a szúró kard hegyét.
Röviden: FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-OLDALT-
ELŐRELÉP-BEFORGAT-SZÚR-ELVEZET
Vívás- mozgás összhangja a
védőnél és a támadónál, a
védekező minden támadó
lépésre ellentétesen reagál.
19. A karddal (bal lábbal támadólag előrelépve) felülről egyenes
ütés a fejre, amit a védő a feje fölé és maga elé emelt, 40-45
fokban tartott penge kiterjedésével /erő ellentartással/ véd
(ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet hátra lépve). A
védő fegyvert tartó keze a saját jobb válla előtt és fölött
helyezkedjen el.
A karddal a nyak, a halánték illetve a váll felületét támadjuk
Vívás- mozgás összhangja a
védőnél és a támadónál, a
védekező minden támadó
lépésre ellentétesen reagál.

- 61 -

balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés kivitelezése után a
pengével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez után
ütemkihagyás nélkül a pengével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő
lábát balról, majd a
másik oldalról ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). A védő fél a
súlypontot a támadási iránynak megfelelően változtassa, úgy,
hogy a védekezés során a védő penge 90 fok körüli értéket
zárjon be a támadó fegyverrel, teste pedig minden mozzanatnál
ún. .kizárt. állapotban legyen az ellenfél eszközéhez képest.
Az utolsó láb támadás után a pengével (fordulás nélkül) a
bordákat támadjuk oldalról az egyik, majd a másik irányból, fej
fölötti váltással. A védő
fél az oldalcsapások során a támadó
fegyverének teljes kizárására törekedve oldalirányú ellépéssel és
törzsfordítással, fél-közép rogyasztással helyezkedik el. Az
utolsó oldalt csapás után a védő kézzel félretolja /oldalra/ az
ellenfél fegyverét és a belső helyzetben maradó szabad
fegyverével /hátralépés közben/ nyakra vág.
Röviden: FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-OLDALT-
OLDALT-FÉLRETOL-NYAKRA VÁG
20. A karddal (bal lábbal támadólag előrelépve) felülről egyenes
ütés a fejre, amit a védő a feje fölé és maga elé emelt, 40-45
fokban tartott penge kiterjedésével /erő ellentartással/ véd
(ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet hátra lépve). A
védő fegyvert tartó keze a saját jobb válla előtt és fölött
helyezkedjen el.
A karddal a nyak, a halánték illetve a váll felületét támadjuk
balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés kivitelezése után a
pengével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez után
ütemkihagyás nélkül a pengével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő
lábát balról, majd a
másik oldalról ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). A védő fél a
súlypontot a támadási iránynak megfelelően változtassa, úgy,
hogy a védekezés során a védő penge 90 fok körüli értéket
zárjon be a támadó fegyverrel, teste pedig minden mozzanatnál
ún. .kizárt. állapotban legyen az ellenfél eszközéhez képest. Az
utolsó láb támadás után visszacsap fejre. A fejre csapást a védő
az ellenfél támadó fegyverét belépő helyzetben fogadva
keresztlépéssel és kitartott kezű törzsfordítással az ellenfél
fegyvere alatt és teste mellett ellépve a hasfalat vágja, majd
továbblép.
Röviden: FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-FEJ-BELÉPVE
FORDUL-HASAT VÁG-TOVÁBBLÉP
Vívás- mozgás összhangja a
védőnél és a támadónál, a
védekező minden támadó
lépésre ellentétesen reagál.
Az utolsó mozdulatnál a
hárítás helyzetét a csapás
pillanatáig fenn kell tartani.
21. A karddal (bal lábbal támadólag előrelépve) felülről egyenes
ütés a fejre, amit a védő a feje fölé és maga elé emelt, 40-45
fokban tartott penge kiterjedésével /erő ellentartással/ véd
(ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet hátra lépve). A
védő fegyvert tartó keze a saját jobb válla előtt és fölött
helyezkedjen el.
A karddal a nyak, a halánték illetve a váll felületét támadjuk
balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés kivitelezése után a
pengével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez után
ütemkihagyás nélkül a pengével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő
lábát balról, majd a
másik oldalról ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). A védő fél a
súlypontot a támadási iránynak megfelelően változtassa, úgy,
hogy a védekezés során a védő penge 90 fok körüli értéket
zárjon be a támadó fegyverrel, teste pedig minden mozzanatnál
ún. .kizárt. állapotban legyen az ellenfél eszközéhez képest. Az
utolsó láb támadás után visszacsap oldalra. A védő ráfog az
ellenfél kardjának pengéjére, 45 fokban fölfelé továbbcsúsztatva
Vívás- mozgás összhangja a
védőnél és a támadónál, a
védekező minden támadó
lépésre ellentétesen reagál.

- 62 -

/emelve/ a saját fegyvere pengéjét támadja az ellenfél csuklóban
megtört kezét. A feltolás után a markolat mögötti területet
kifeszítve elveszi az ellenfél kardját, majd a felfelé toló
mozdulat folytatásaként lecsap a védtelen felsőtestre.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-VISSZA OLDALT-
RÁFOG-FELTOL-KIFESZÍT-FEJRE CSAP
22. A karddal (bal lábbal támadólag előrelépve) felülről egyenes
ütés a fejre, amit a védő a feje fölé és maga elé emelt, 40-45
fokban tartott penge kiterjedésével /erő ellentartással/ véd
(ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet hátra lépve). A
védő fegyvert tartó keze a saját jobb válla előtt és fölött
helyezkedjen el.
A karddal a nyak, a halánték illetve a váll felületét támadjuk
balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés kivitelezése után a
pengével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez után
ütemkihagyás nélkül a pengével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő
lábát balról, majd a
másik oldalról ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). A védő fél a
súlypontot a támadási iránynak megfelelően változtassa, úgy,
hogy a védekezés során a védő penge 90 fok körüli értéket
zárjon be a támadó fegyverrel, teste pedig minden mozzanatnál
ún. .kizárt. állapotban legyen az ellenfél eszközéhez képest. Az
utolsó láb támadás után visszacsap fejre.
Az utolsó láb támadásnál egy lendülettel átfordítja az ellenfél
fegyverét (láb-fej fölött-láb ívben) a másik oldalra, majd ezzel
egy időben a jobb lábbal támadja a fejet. A földre lépés után
folytatja /testfordulat után/ a másik lábbal söpörve, ezt követően
pedig alsó csapással támadja az ellenfél lábát.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁBÁ
TFORDÍT .RÚGS
ÖPÖR-ALUL CSAP
Vívás- mozgás összhangja a
védőnél és a támadónál, a
védekező minden támadó
lépésre ellentétesen reagál.
23. A karddal (bal lábbal támadólag előrelépve) felülről egyenes
ütés a fejre, amit a védő a feje fölé és maga elé emelt, 40-45
fokban tartott penge kiterjedésével /erő ellentartással/ véd
(ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet hátra lépve). A
védő fegyvert tartó keze a saját jobb válla előtt és fölött
helyezkedjen el.
A karddal a nyak, a halánték illetve a váll felületét támadjuk
balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés kivitelezése után a
pengével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez után
ütemkihagyás nélkül a pengével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő
lábát balról, majd a
másik oldalról ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). A védő fél a
súlypontot a támadási iránynak megfelelően változtassa, úgy,
hogy a védekezés során a védő penge 90 fok körüli értéket
zárjon be a támadó fegyverrel, teste pedig minden mozzanatnál
ún. .kizárt. állapotban legyen az ellenfél eszközéhez képest. Az
utolsó láb támadás után visszacsap fejre.
A védekező ezek után visszatámad egy fejre mért ütéssel. A
támadás felfogása után a támadó az ellenfél kardját beforgatja a
hóna alá, majd a saját kard pengéjét az ellenfél nyakára feszíti.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-FEJ-BEFORGAT-
HÓNALJ FOG-NYAKRA TOL
Vívás- mozgás összhangja a
védőnél és a támadónál, a
védekező minden támadó
lépésre ellentétesen reagál.
24. A karddal (bal lábbal támadólag előrelépve) felülről egyenes
ütés a fejre, amit a védő a feje fölé és maga elé emelt, 40-45
fokban tartott penge kiterjedésével /erő ellentartással/ véd
(ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet hátra lépve). A
Vívás- mozgás összhangja a
védőnél és a támadónál, a
védekező minden támadó
lépésre ellentétesen reagál.

- 63 -

védő fegyvert tartó keze a saját jobb válla előtt és fölött
helyezkedjen el.
A karddal a nyak, a halánték illetve a váll felületét támadjuk
balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés kivitelezése után a
pengével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez után
ütemkihagyás nélkül a pengével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő
lábát balról, majd a
másik oldalról ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). A védő fél a
súlypontot a támadási iránynak megfelelően változtassa, úgy,
hogy a védekezés során a védő penge 90 fok körüli értéket
zárjon be a támadó fegyverrel, teste pedig minden mozzanatnál
ún. .kizárt. állapotban legyen az ellenfél eszközéhez képest. Az
utolsó láb támadás után rálép az ellenfél kardjára és a földre
tapossa.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-RÁLÉP
25. A kardot fordított fogással tartva a karddal (bal lábbal
támadólag előrelépve) felülről egyenes ütés a fejre, amit a védő
a feje fölé és maga elé emelt, 40-45 fokban tartott penge
kiterjedésével /erő ellentartással/ véd (ideális vívótávolságot
tartva jobb lábbal egyet hátra lépve). A védő fegyvert tartó keze
a saját jobb válla előtt és fölött helyezkedjen el.
A karddal a nyak, a halánték illetve a váll felületét támadjuk
balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés kivitelezése után a
pengével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez után
ütemkihagyás nélkül a pengével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő
lábát balról, majd a
másik oldalról ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). A védő fél a
súlypontot a támadási iránynak megfelelően változtassa, úgy,
hogy a védekezés során a védő penge 90 fok körüli értéket
zárjon be a támadó fegyverrel, teste pedig minden mozzanatnál
ún. .kizárt. állapotban legyen az ellenfél eszközéhez képest.
Röviden:
FORDÍTOTTAN FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB
Vívás- mozgás összhangja a
védőnél és a támadónál, a
védekező minden támadó
lépésre ellentétesen reagál.
Az ívre folyamatosan
figyelni, csuklóhelyzetet
kiemelni.

- 64 -

VIII. Kard védekező gyakorlat
- egy fegyverrel előrelépő ellenfél ellen
lassan, irányokat értelmezve
- egy fegyverrel előrelépő ellenfél ellen lassan,
csapó és szúró mozdulatokkal
- egy fegyverrel előrelépő ellenfél ellen
folyamatosan gyorsulva, irányokat
értelmezve
- két fegyverrel előrelépő ellenfél ellen lassan,
irányokat értelmezve
- két fegyverrel előrelépő ellenfél ellen
gyorsan, irányokat értelmezve
- egy fegyverrel előrelépő ellenfél ellen
folyamatosan gyorsulva, váltakozó ritmusban és
lépési formával, irányokat értelmezve
- védekező gyakorlat több ellenfél ellen
lassan
-védekező gyakorlat több ellenfél ellen
folyamatosan gyorsulva

- 65 -

VIIII. Lándzsa-bot iskolagyakorlatok 1-25, ismétlés és kiegészítés
Bot- lándzsa értelmezése Fogásformák magyarázata, célszerűsége
Alapállás és egyensúly magyarázata Csúsztatás rendszere
Vívás- mozgás összhangja Lépésgyakorlatok
Ellenőrzés Lándzsa .bot iskolagyakorlatok 1-10-ig
A fegyver lendítésének módszerei

Vívólándzsa-Hosszú bot /But/

/Hungarian Stick-Fighting . But/

( alap-iskolagyakorlatok )

Az iskolagyakorlatok a Baranta technikai elsajátításának alapgyakorlatai. Egy részük a
fegyveres alapmozgások megtanításában segédkezik /alapállás, alap forgatások, elmozgások,
védőmozgások, fegyverelvételek, ugró testhelyzetek/, egy részük valós harci mozzanat
/akció/ modellezése. Minden Baranta fokozatvizsgához szorosan kapcsolódnak. Az egyes
szintekhez megfelelő számú iskolagyakorlat alkalmazói /készség/ szintű ismerete szükséges.
Az iskolagyakorlatok számozása követhető a Baranta Egység által kidolgozott rendszerben,
de más rendszerben összeállított mozgásbázis szerint is. A gyakorlatok mennyiségi
ismeretének azonban egyeznie kell.

Az iskolagyakorlatok elősegítik, hogy a gyakorlásokat végrehajtó barantázók egy
felépített rendszer szerint csiszolják mozgásukat, kombinatív készségüket és elsajátítsák a
fegyver kezeléséhez és az azzal való mozgáshoz feltétlenül szükséges alapismereteket. Az
iskolagyakorlatokat célszerű állandó jelleggel vívópárban /folyamatosan cserélődő/
gyakorolni, mivel az ellenfél mozgási reakcióinak folyamatos érzékelése elősegíti a valós
vívás során az eseményekre történő gyors reagálást.

A gyakorlatok esetében nem a naptári idő a legfontosabb mérőszám, hanem a
végrehajtások száma, minősége és gyorsasága. A gyakorlások során ajánlott képzettebb
vívópárral gyakorolni, mert így lényegesen lerövidül a képzési idő és a hibák azonnali javítása
elősegíti a megfelelő stílus kialakítását. Az egyes elemeket lassan, elemző magyarázattal kell
betanítani, ezután következik a folyamatos végrehajtás. A gyakorlatok megfelelő ismerete
esetén a mozgás gyorsítására, valamint a gyakorlófegyverek súlyának növelésére kell fektetni
a legnagyobb súlyt. Az iskolagyakorlatok többsége magyar táncvívási elemeket tartalmaz. A
mozgás oktatása során először az ún. .Vonalvívás.-t kell oktatni, majd a az .elmozgásosk
öríves. alaplépések rögzítése után a .belső körös. harci szemlélet lépéstechnikáját.

A Barantában a hosszú bot /but/ alkalmazása lényegében megegyezik a vívólándzsa
alkalmazásával. A hegy csak tovább növeli, bővíti a fegyver alkalmazási-technikai
gyakorlatrendszerét. A tradicionális magyar harcművészet egy eszközként kezeli és dolgozza
fel a két fegyvert.

- 66 -

Magyar jellegzetességek:

-A hosszú bot a testmagasságnak megfelelő 160-180 cm / +5%, -5%/ hosszúságú, 34
cm átmérőjű keményfából /tölgy, bükk, kőris/ készült harceszköz.

-A két véget a lándzsa értelmezése szerint hegyes végnek és tompa végnek nevezik.

-Három alapfogást különböztetünk meg: a hármas osztott fogás /Türje fogás/, amely a
zalai, az őrségi, a kunsági, bihari területeken volt használatban, a hátsó vívó fogás
/Pat fogás/, amely a somogyi, drávamenti, hansági, balatoni, szamosközi falvakban
alkalmaztak, valamint a fordító fogás /Hortobágy/ ami a nagykunsági, nyírségi,
felvidéki területeken volt közkedvelt.

-A fegyver valamely végének blokkolására előre készül az alkalmazó. Az első
támadás csak jelzés értékű, ez teremti meg a valódi akció lehetőségét.

-A csúsztató tartás mindhárom fogásnemre jellemző. Így biztosítják az ellenfél
megfelelő távolságban tartását és a minimális reagálási időt /a védekezés
szempontjából/.

-A botokon láncok, vagy akasztó horgok, szíjak /juhászkampó, csörgőbot, pányva/
jelenhetnek meg, ami a pásztorkultúra használati eszközeinek fegyverként való
alkalmazását bizonyítja.

-A támadások alapja a .váltó támadás., ami azt jelenti, hogy a blokkolt vég után a
másik véggel folytatjuk a támadást.

-Az alkalmazások közben jelentősek a már-már öncélúnak tekinthető virtuóz
forgatások, amelyek a váratlan támadás lehetőségét teremtik meg az ellenfél
megfélemlítése mellett.

-Jelentős szerepe van a bot-ládzsa alkalmazása során a kéz, a láb és a fej /ütés, rúgás,
söprés, fejelés/ kisegítő szerepének.

-A gyalogos /thug/ alkalmazás mellett jelentős szerepe van a vívólándzsa lovas /ráró/
alkalmazásának is.

Elem
sorszáma
Az elem leírása Kiegészítés
1. Vívólándzsa támadó végével (bal lábbal támadólag előrelépve )
felülről egyenes ütés a fejre /a lándzsa ellenkező vége a hónalj alá
zár/, amit a védő a két keze közötti nyél kiterjedésével véd (
ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet hátra lépve).
Röviden: FEJ
Vívólándzsa hármas
osztott fogás a védőnél
és a támadónál.
2. Vívólándzsa támadó végével a halánték, nyak, illetve a váll
felületét támadjuk balról (bal lábbal előrelépve), majd az ütés
kivitelezése után a tompa végével jobb oldalról ( jobb lábbal
előrelépve- lehetőleg mozgás közben a nyelet csúsztatva, hogy a
távolság nagyobb legyen ).
Röviden: NYAK-NYAK
Vívólándzsa hármas
osztott fogás a védőnél
és a támadónál, a
védekező minden
támadó lépésre
ellentétesen reagál.
3. Vívólándzsa támadó végével (bal lábbal támadólag előrelépve)
felülről egyenes ütés a fejre, amit a védő a két keze közötti nyél
kiterjedésével véd (ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet
hátra lépve), majd a lándzsa tompa végével a nyak, ill. a váll
felületét támadja balról (bal lábbal előrelépve), utána ütemkiesés
nélkül a támadó végével jobb oldalról ( jobb lábbal előrelépve ).
Röviden: FEJ-NYAK-NYAK
Vívólándzsa hármas
osztott fogás a védőnél
és a támadónál, a
védekező minden
támadó lépésre
ellentétesen reagál.
4. Vívólándzsa támadó végével a nyak, illetve a váll felületét
támadjuk balról ( bal lábbal előrelépve ), majd az ütés kivitelezése
után a tompa végével jobb oldalról ( jobb lábbal előrelépve ). Ez
után ütemkihagyás nélkül a vívó végével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő lábát balról, majd a
Vívólándzsa hármas
osztott fogás a védőnél
és a támadónál, a
védekező minden
támadó lépésre

- 67 -

tompa végével ugyanígy (jobb lábbal előrelépve).
Röviden: NYAK-NYAK-LÁB-LÁB
ellentétesen reagál.
5. Vívólándzsa támadó végével (bal lábbal támadólag előrelépve)
felülről egyenes ütés a fejre, amit a védő a két keze közötti nyél
kiterjedésével véd (ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal
elemenként egyet hátra lépve), majd a lándzsa tompa végével a
nyak, ill. a váll felületét támadja balról (bal lábbal előrelépve),
utána ütemkiesés nélkül a támadó végével jobb oldalról ( jobb
lábbal előrelépve). Ez után /ütemkihagyás nélkül/ a vívó végével
(bal lábbal előrelépve) támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől
levő lábát balról, majd a tompa végével ugyanígy (jobb lábbal
előrelépve).
Vívólándzsa hármas
osztott fogás a védőnél
és a támadónál, a
védekező minden
támadó lépésre
ellentétesen reagál.
Röviden: FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB
6. Vívólándzsa támadó végével (bal lábbal támadólag előrelépve)
felülről egyenes ütés a fejre, amit a védő a két keze közötti nyél
kiterjedésével véd (ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet
hátra lépve), majd a lándzsa tompa végével a nyak, ill. a váll
felületét támadja balról (bal lábbal előrelépve), utána ütemkiesés
nélkül a támadó végével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez
után ütemkihagyás nélkül a vívó végével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő lábát balról, majd a
tompa végével ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). Az utolsó láb
támadásnál egy lendülettel átfordítja az ellenfél fegyverét (láb-fej
fölött-láb ívben, ügyelve a vívópár testi épségére) a másik oldalra,
majd azt leszorítva a földön tartva a fölül levő
kezével vagy a
lándzsa nyelével eltaszítja az ellenfelét magától.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB- ÁTFORDÍT .ELLÖK
Vívólándzsa hármas
osztott fogás a védőnél
és a támadónál, a
védekező minden
támadó lépésre
ellentétesen reagál.
Az utolsó mozzanatnál
az ellenfél mozgásával
belesegít a lökés
hatásosságába.
Harcszerűen az
átfordítás során a
hegyes véggel arcon vág
vagy az átfordítás után a
tompa véggel halántékon
üt, vagy a hegyes véggel
/hátralépve/ fölcsap az
arc irányába.
7. Vívólándzsa támadó végével (bal lábbal támadólag előrelépve)
felülről egyenes ütés a fejre, amit a védő a két keze közötti nyél
kiterjedésével véd (ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet
hátra lépve), majd a lándzsa tompa végével a nyak, ill. a váll
felületét támadja balról (bal lábbal előrelépve), utána ütemkiesés
nélkül a támadó végével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve). Ez
után ütemkihagyás nélkül a vívó végével (bal lábbal előrelépve)
támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő lábát balról, majd a
tompa végével ugyanígy (jobb lábbal előrelépve). Az utolsó láb
támadásnál az ütés ütemében /és irányában/ kilöki /kicsapja/
oldalra az ellenfél fegyverét, sarkon fordul (a fegyvert a hóna alá
és az alkar belső oldalának támasztva, fejét gyorsabban fordítva az
ütés irányába, mint a fegyvert ), s az alsó bordák magasságát
támadva üt.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-KICSAP-MEGFORDUL .
OLDALT
Vívólándzsa hármas
osztott fogás a védőnél
és a támadónál, a
védekező minden
támadó lépésre
ellentétesen reagál.
Az utolsó mozzanatnál
az ellenfél a test
vonalával párhuzamos
irányba állítja a
fegyverét /hegyes véggel
a föld irányába/ és a két
kézfeje közötti nyél
kiterjedésével védekezik
a bordákat megcélzó
ütés ellen.
Harcszerűen egy rövid
/pillanatszerű/
átfordulás után .
érzékelve az ellenfél
hiányos védekezését- a
fegyvert a fordítás
közbeni rejtésből a
szabadon hagyott
felületet támadom.
8. Vívólándzsa támadó végével (bal lábbal támadólag előrelépve)
felülről egyenes ütés a fejre, amit a védő a két keze közötti nyél
kiterjedésével véd (ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet
Vívólándzsa hármas
osztott fogás a védőnél
és a támadónál, a

- 68 -

hátra lépve), majd a lándzsa tompa végével a nyak, ill. a váll
felületét támadja balról (bal lábbal előrelépve), utána ütemkiesés
nélkül a támadó végével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve).
Ez után ütemkihagyás nélkül a vívó végével (bal lábbal
előrelépve) támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő lábát
balról, majd a tompa végével ugyanígy (jobb lábbal előrelépve).
Az utolsó láb támadásnál az ütés ütemében /és irányában/ kilöki
/kicsapja/ az ellenfél fegyverét oldalra, majd az ellentétes végével
/tompa vég/ (ívesen felrántva) támadja a fejet oldalról a
halántéknál, az ív végénél pedig a másik oldalra érve visszafelé
támadja a bokákat. /A gyakorlások során a fej feletti ütés már
eleve az ellenfél magassága fölé helyezkedik, míg a boka
támadása a földhöz legközelebb történik./
Az alsó ív végéhez érve visszafordulva az alsó bordák magasságát
támadva üt.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-KICSAP-FEJ FÖLÖTT- LÁB
ALATT- OLDALT
védekező minden
támadó lépésre
ellentétesen reagál.
Az utolsó mozzanatnál
az ellenfél a fejét
lehúzza
derékmagasságig, majd a
következő ütemnél
felrántja a lábait térd
magasságig, s az utolsó
mozzanatnál az ellenfél
a test vonalával
párhuzamos irányba
állítja a fegyverét és a
két kézfeje közötti nyél
kiterjedésével védekezik
a bordákat megcélzó
ütés ellen.
Harcszerűen a fej
támadásakor az
alkalmazás mértékétől
függően a halánték-fültő,
a csuklyásizom, a
vállizület- kulcscsont
felületét támadjuk.
Kissé visszahúzott
véggel az arccsontra
mérhetünk ütést.
9. Vívólándzsa támadó végével (bal lábbal támadólag előrelépve)
felülről egyenes ütés a fejre, amit a védő a két keze közötti nyél
kiterjedésével véd (ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet
hátra lépve), majd a lándzsa tompa végével a nyak, ill. a váll
felületét támadja balról (bal lábbal előrelépve), utána ütemkiesés
nélkül a támadó végével jobb oldalról (jobb lábbal előrelépve).
Ez után ütemkihagyás nélkül a vívó végével (bal lábbal
előrelépve) támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő lábát
balról, majd a tompa végével ugyanígy (jobb lábbal előrelépve).
Az utolsó láb támadás után az ellentétes véggel a fejet támadjuk
fölülről, majd pedig a másik végével támadunk alulról felfelé a
has, illetve a torok irányába.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-FEJ-TOROK
Vívólándzsa hármas
osztott fogás a védőnél
és a támadónál, a
védekező minden
támadó lépésre
ellentétesen reagál.
Az utolsó
mozzanatoknál a védő a
hármas osztott fogásban
védett fej ütés után
/hátralépve/ a fegyvert
azonos helyzetben
lemozgatja a térd
magassága alá.
Harcszerűen a támadó
az utolsó /torok/
mozdulatot követően az
ütés után /kihasználva a
védő késlekedését/ a has
irányába szúr tovább.
10. Vívólándzsa támadó végével (bal lábbal támadólag előrelépve
)felülről egyenes ütés a fejre, amit a védő
a két keze közötti nyél
kiterjedésével véd ( ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet
hátra lépve), majd a lándzsa tompa végével a nyak, ill. a váll
felületét támadja balról (bal lábbal előrelépve), utána ütemkiesés
Vívólándzsa hármas
osztott fogás a védőnél
és a támadónál, a
védekező minden
támadó lépésre
ellentétesen reagál.

- 69 -

nélkül a támadó végével jobb oldalról ( jobb lábbal előrelépve ).
Ez után ütemkihagyás nélkül a vívó végével (bal lábbal
előrelépve) támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő lábát
balról, majd a tompa végével ugyanígy (jobb lábbal előrelépve).
Az utolsó láb támadás után az ellentétes véggel (fordulás nélkül) a
bordákat támadjuk oldalról az egyik, majd a másik irányból,
váltott fegyvervéggel.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-OLDALT-OLDALT
Az utolsó mozzanatnál
az ellenfél a test
vonalával párhuzamos
irányba állítja a
fegyverét és a két
kézfeje közötti nyél
kiterjedésével védekezik
a bordákat megcélzó
ütés ellen az egyik ill. a
másik irányba.
11-14. A támadó folyamatosan , ütemenként előrelépve támadja a nyak,
ill. a fej oldalsó felületét egy csapó-szúró mozdulattal, majd a
fegyverét enyhén hátrahúzva megismétli ugyanezt a fej másik
oldalán, majd kis oldalsó ívvel ugyanazon az oldalon támadja a
lábszárat. Ezután újból kissé hátrahúzva a fegyverét támadja
ugyanígy a másik lábszárat.
Röviden:
FERJRE-FEJRE-LÁBRA-LÁBRA
A fegyvert vívófogásban
tartja a támadó és a
védő fél.
15-19. A támadó a kezében csúsztatva a fegyvert szúr a fej irányába, a
nyak egyik ill. másik irányába, majd pedig a térd egyik ill. másik
irányába.
Röviden: FEJHEZ-VÁLLHOZ-VÁLLHOZ-LÁBHOZ-
LÁBHOZ
A támadó vívófogással
támad , a védő hármas
osztott fogással
védekezik.
20. Vívólándzsa támadó végével (bal lábbal támadólag előrelépve
)felülről egyenes ütés a fejre, amit a védő a két keze közötti nyél
kiterjedésével véd ( ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet
hátra lépve), majd a lándzsa tompa végével a nyak, ill. a váll
felületét támadja balról (bal lábbal előrelépve), utána ütemkiesés
nélkül a támadó végével jobb oldalról ( jobb lábbal előrelépve ).
Az utolsó mozzanatnál felülről-alulra irányuló forgatással
becsavarja az ellenfél fegyverét és maga előtte elforgatva a fej felé
csavarva eldobja azt.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-KICSAVAR-ELDOB
Vívólándzsa hármas
osztott fogás a védőnél
és a támadónál, a
védekező minden
támadó lépésre
ellentétesen reagál.
21. A földre esett fegyvert a heggyel a súlypont alá helyezve
visszadobjuk az ellenfélnek.
Röviden:
VISSZADOB
22. Vívólándzsa támadó végével (bal lábbal támadólag előrelépve
)felülről egyenes ütés a fejre, amit a védő a két keze közötti nyél
kiterjedésével véd ( ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet
hátra lépve), majd a lándzsa tompa végével a nyak, ill. a váll
felületét támadja balról (bal lábbal előrelépve), utána ütemkiesés
nélkül a támadó végével jobb oldalról ( jobb lábbal előrelépve ).
Ez után ütemkihagyás nélkül a vívó végével (bal lábbal
előrelépve) támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő lábát
balról, majd a tompa végével ugyanígy (jobb lábbal előrelépve).
Az utolsó láb támadásnál az ütés ütemében kilöki oldalra az
ellenfél fegyverét, sarkon fordul (a fegyvert a hóna alatt és az
alkar belső oldalának támasztva, fejét gyorsabban fordítva az ütés
irányába, mint a fegyvert ), s az alsó bordák magasságát támadva
üt. Ezután ebben a helyzetben maradva a belső , szabad
másikvégével ismétlek a másik oldal bordáinak irányába forgás
nélkül.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-KICSAP-MEGFORDUL -
OLDALT-OLDALT
Vívólándzsa hármas
osztott fogás a védőnél
és a támadónál, a
védekező minden
támadó lépésre
ellentétesen reagál.
Az utolsó mozzanatnál
az ellenfél a test
vonalával párhuzamos
irányba állítja a
fegyverét és a két
kézfeje közötti nyél
kiterjedésével védekezik
a bordákat megcélzó
ütés ellen az egyik, majd
a másik irányba.

- 70 -

23. Vívólándzsa támadó végével (bal lábbal támadólag előrelépve
)felülről egyenes ütés a fejre, amit a védő a két keze közötti nyél
kiterjedésével véd ( ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet
hátra lépve), majd a lándzsa tompa végével a nyak, ill. a váll
felületét támadja balról (bal lábbal előrelépve), utána ütemkiesés
nélkül a támadó végével jobb oldalról ( jobb lábbal előrelépve ).
Ez után ütemkihagyás nélkül a vívó végével (bal lábbal
előrelépve) támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő lábát
balról, majd a tompa végével ugyanígy (jobb lábbal előrelépve).
Az utolsó láb támadásnál az ütés ütemében kilöki oldalra az
ellenfél fegyverét, sarkon fordul (a fegyvert a hóna alatt és az
alkar belső oldalának támasztva, fejét gyorsabban fordítva az ütés
irányába, mint a fegyvert ), s az alsó bordák magasságát támadva
üt. Ezután újból megfordulva a másik végével ismétlek a másik
oldal bordáinak irányába .
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-KICSAP-MEGFORDUL -
OLDALT-MEGFORDUL-OLDALT
Vívólándzsa hármas
osztott fogás a védőnél
és a támadónál, a
védekező minden
támadó lépésre
ellentétesen reagál.
Az utolsó mozzanatnál
az ellenfél a test
vonalával párhuzamos
irányba állítja a
fegyverét és a két
kézfeje közötti nyél
kiterjedésével védekezik
a bordákat megcélzó
ütés ellen az egyik, majd
a másik irányba.
24. Vívólándzsa támadó végével (bal lábbal támadólag előrelépve
)felülről egyenes ütés a fejre, amit a védő a két keze közötti nyél
kiterjedésével véd ( ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet
hátra lépve), majd a lándzsa tompa végével a nyak, ill. a váll
felületét támadja balról (bal lábbal előrelépve), utána ütemkiesés
nélkül a támadó végével jobb oldalról ( jobb lábbal előrelépve ).
Ez után ütemkihagyás nélkül a vívó végével (bal lábbal
előrelépve) támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő lábát
balról, majd a tompa végével ugyanígy (jobb lábbal előrelépve).
Az utolsó láb támadás után az ellentétes véggel a fejet támadjuk
fölülről, majd pedig a másik végével támadunk alulról felfelé a
has, illetve a torok irányába. A torokra támadás kivédése után a
fegyvert tovább tolva szúrunk a nyak mellé.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-FEJ-TOROK-SZÚR
Vívólándzsa hármas
osztott fogás a védőnél
és a támadónál, a
védekező minden
támadó lépésre
ellentétesen reagál.
Az utolsó szúró
mozzanatnál a védő a
szúrással ellentétes
irányba rántja a fejét.
25. Vívólándzsa támadó végével (bal lábbal támadólag előrelépve
)felülről egyenes ütés a fejre, amit a védő a két keze közötti nyél
kiterjedésével véd ( ideális vívótávolságot tartva jobb lábbal egyet
hátra lépve), majd a lándzsa tompa végével a nyak, ill. a váll
felületét támadja balról (bal lábbal előrelépve), utána ütemkiesés
nélkül a támadó végével jobb oldalról ( jobb lábbal előrelépve ).
Ez után ütemkihagyás nélkül a vívó végével (bal lábbal
előrelépve) támadjuk belülről kifelé az ellenfél elől levő lábát
balról, majd a tompa végével ugyanígy (jobb lábbal előrelépve).
Az utolsó láb támadásnál az ütés ütemében kilöki az ellenfél
fegyverét oldalra, majd az ellentétes végével (ívesen felrántva)
támadja a fejet oldalról a halántéknál, az ív végénél pedig a másik
oldalra érve visszafelé támadja a bokákat. Az alsó ív végéhez
érve visszafordulva az alsó bordák magasságát támadva üt. Az
ütés után visszafordul, a másik irányból támadja a bordákat. A
védő ekkor átfordítja fej fölött a támadófegyverét, majd a másik
oldalon a földre szorítja. A támadó erre lehajol kihúzza a
fegyverét ellentétes irányba fordulva földre való leszorításból és a
fegyvere másik végével támadja az ellenfél bokáját, majd a lábak
vonalán túljutva ugyanazon fegyvervéget visszafordítva lezárja a
támadást egy bordákat megcélzó ütéssel.
Röviden:
FEJ-NYAK-NYAK-LÁB-LÁB-KICSAP-FEJ FÖLÖTT- LÁB
ALATT- OLDALT-MEGFORDUL-ÜT-ÁTFORDIT-
LESZORIT-KIHÚZ-MEGFORDUL-LÁB ALATT-OLDALT
Vívólándzsa hármas
osztott fogás a védőnél
és a támadónál, a
védekező minden
támadó lépésre
ellentétesen reagál.
Az utolsó mozzanatnál
az ellenfél fejét lehúzza
derékmagasságig, majd a
következő ütemnél
felrántja a lábait térd
magasságig, s az utolsó
mozzanatnál az ellenfél
a test vonalával
párhuzamos irányba
állítja a fegyverét és a
két kézfeje közötti nyél
kiterjedésével védekezik
a bordákat megcélzó
ütés ellen.

- 71 -

X. Páros vívómozzanat összeállítása
-elemenkénti begyakorlás -összeállítás
-ellenőrzés -javítás
-gyakorlás egészében lassan -gyakorlás egészében folyamatosan gyorsulva
páros vívásmozzanat bemutató

XI. Levezető gyakorlatok
-nyújtások -légzőgyakorlatok
- harci játék

XII. Edzés vége
-sorakozó
-feladatszabás a következő edzésig
-bemutatók, rendezvények, hírek ismertetése

- 72 -

A Baranta versenyszámai

A meghirdetett versenyszámok követik a harci történések
egymásutániságát :

-futár pálya (333 öl- 3333 öl között)
-fegyveres táncgyakorlat ,tánc-és szoborgyakorlat (formagyakorlat)
-íjász mesterlövészet (jel)
-íjász párbaj
-hajítófegyver párbaj pálya
-szabad vívás gyakorló fegyverrel
-tradicionális magyar övbirkózás (kajar)
-lovas pálya
-páros vívás bemutató

-böllön /ebben az évben nem került megrendezésre/

Az íjász mesterlövészet (jel) versenyszám

Az előkészített fegyverekkel és négy vesszővel a versenyzők jelentkeznek a
versenybírónál, aki a sorrend megállapítása után az első terepszakaszhoz vezeti a
versenyzőket. A lövési irányhoz 90 fokos szögben , az első lővonal mögött 3 m-re
felsorakoztatja a versenyzőket. A sorrendnek megfelelően egyenként szólítja a versenyzőket,
akik a lővonal mögé állva 1 lövést adnak le a célra. A lövés leadására a szólítástól számítva
12 másodperce van. A lövés után hátramegy és a sor végére áll. Miután minden versenyző
lőtt, a versenybíró a következő lővonalhoz vezeti a versenyzőket. A verseny során négy
terepszakaszról (20m, 30m, 40m, 50m) leadnia 1-1 lövést a célterületen lévő célra. A
célokban a megült találat számít.

A célok:

8.sz. cél, vagy körös cél.

A távolságok növelésével az adott cél pontértéke folyamatosan növekszik. Az összesen
elérhető pontszám 1000 pont.

céltávolság cél megnevezése találati pont értéke
20 méter 1 lövés 100 pont
30 méter 1 lövés 200 pont
40 méter 1 lövés 300 pont
50 méter 1 lövés 400 pont

- 73 -

Az íjász párbaj versenyszám

Az előzetes sorsolás alapján a győztesek továbbjutnak, és kieséses rendszerben
küzdenek meg a versenyszám elsőbbségéért és az 1000 pontért. A párbaj alapfegyvere a
hagyományőrző íj és 4 nyíl.

A szabályokról röviden:

-Két versenyző küzd meg egymással egymás melletti pályán, ugyanarról a vonalról

indulva.
-A küzdelmek két győzelemig tartanak.
-A versenyzők 50 méterre felsorakoznak az ellenfelet jelképező céloktól.
-Az indulóvonalra leszúrnak egy nyilat, két vesszőt az íjhoz fognak, a harmadikat az

ideg mellé készítik úgy, hogy a nokkvég nincs az idegen.
-Vezényszóra a cél felé rohamoznak , s közben a nokkvég az idegre kerül.
-A céltól 30 méterre megérkeznek 3x2 méteres tüzelőállásba, ahol futtában, vagy

megállva felhúzzák az íjat és erről a területről rálő a célra, ami emberalak, vagy 40 cm
sugarú kör. Ha előbb talál, mint ellenfele, akkor győzött és "lelőtte" őt.

-Ha egyik sem talált, akkor továbbfut az ugyanilyen kialakítású 20 m-es terepszakaszon
található tüzelőállásba. Ha itt sem talál egyik sem, akkor a 3 méterrel hátrébb lévő
zászló megkerülése után ugyanerről a terepszakaszról térdelve háttal lő.

-Ha ekkor sem talál egyik sem, akkor visszakell futni az 50 méteren hagyott negyedik
vesszőig, amit megfogva újból előrefut és valamelyik tüzelőállásból rálövi a célra.

-Ha ekkor sem sikerül a párok egyikének sem a találat, akkor ismételnek és ha
másodszorra sem sikerül a teljes pályán találatot elérni , akkor mindkettőt kizárják a
versenyből.

Az értékelés:

A párbaj végső
győztese
1000 pont
Döntős 900 pont
Negyeddöntős 700 pont
döntős-2 győzelem 600 pont
döntős-3 győzelem 500 pont
döntős-4 győzelem 400 pont
döntős-5 győzelem 300 pont
döntős-6 győzelem 200 pont
döntős-7 győzelem 100 pont

A hajítófegyver párbaj versenyszám

Első mozzanatként az adott fegyverrel felmérésre kerül a dobás távolsága, ahol a 20 m
felett megkezdett méterenként 20 pontot szerezhet a versenyző a párbaj pontszámán kívül.

A párbaj során a hajító-gerellyel (kelevézzel) vagy csatacsillaggal kell egy ellenféllel
párhuzamosan indítva leküzdeni a célt. A céltól 30 távolságban felsorakoznak a kisorsolt
versenyzők úgy, hogy a bal kezükben egy-egy pajzs és 3 fegyver van. Az .Előre!. vezényszó

- 74 -

után előrefutva az ellenfélnél gyorsabban kell eltalálni a célt. Aki előbb talált, az jut tovább. A
pálya kialakítása során az egyes versenyzők kifutási vonala legalább a cél síkjától V alakban
helyezkedjen el. A két kifutási vonal szöge legalább 30 fok legyen.

Gerellyel az elülső alapvonal /nem lehet átlépni/ távolsága a céltól 20 méter,
csatacsillag esetén 12 méter. Az alkalmazott fegyvert a helyszínen határozzák meg. A kelevéz
esetén egy földbe szúrt zászlóhoz kell a lehető legközelebb dobni (1 m sugarú kör az érvényes
találat), míg csatacsillaggal egy 12 méterre lévő fa emberalakot kell úgy eltalálni, hogy a
fegyver megüljön a célban. Fegyverek a helyszínen biztosítva vannak, de saját eszköz is
alkalmazható. Ha egy kifutás után a három eszközt elhasználva egyik versenyző sem talált,
akkor ismétlő kifutást rendelnek el. Ha ekkor sem találnak, akkor mindkettő kiesik a további
küzdelmekből.

Az elérhető pontszám szintén 1000 pont. A dobásokat kívülről a csoportellenfelek
dobott labdákkal zavarhatják meg. Találat esetén a versenyző elesik a további dobásoktól és
az addig elért eredménye a mérvadó.

fegyver
gerely 30-20 m között, 3 dobás
csillag 30-12 m között 3 dobás

Lovas pálya- vagy Lovas birkózás

A versenyzők egy 2x100m hosszú pályát kell teljesíteniük a kisorsolt lovon, ahol az
elhelyezett akadályokat (legalább 4) a megadott sorrendben kikerülik. A győztes ideje 1000
pont, másodpercenként 20 ponttal csökken a továbbiak pontértéke. Pályahiba esetén 1-400
pont vonható le.

Lovas birkózás esetén kieséses rendszerben, nyereg nélküli, egy méneshez tartozó
lovakon folyik a küzdelem. A lóhoz és szerszámzatához érni /belekapaszkodás, rántás ütés,
rúgás/ nem szabad. A másikat a lóról a földre kell kényszeríteni és a küzdelem helyszínét úgy
elhagyni, hogy a földre eső ne tudja a földről támadni a lovast.

A futár -és harci képességi pálya versenyszám kezdete (777 öl)

Ezen versenyszám során egy hagyományos hosszúságú (1500 m) pályát kell teljesíteni
egy megadott keretidőn belül, könnyített egyéni felszereléssel (szálfegyvert). A győztes ideje
1000 pontot ér. Ha ennél kevesebb idő alatt teljesíti, akkor annyiszor 10 pontot elveszít az
1000-ből, amennyi másodperccel lassabb volt.

A fegyveres táncgyakorlat (tánc- és szoborgyakorlat)

A versenyszám a vívás bemutató helyszínén kezdődik, ugyanazon bírók előtt. Ekkor
egy több mint 100, kevesebb mint 180 másodperces fegyveres táncgyakorlatot kell bemutatni
egy választott fegyverrel, amely bemutatja az adott eszköz alkalmazási lehetőségeit és
tartalmaz gyors dinamikai, készségbemutató, valamint lassú és egyensúlymegtartó elemeket
is. A versenyszám során előnyben részesülnek a már ismert hagyományos gyakorlatok
megjelenítői, továbbfejlesztői. Lehetőség van a páros és csoportos megmutatkozásra is. Itt a
csoport /pár/ által mutatott teljesítmény alapján kerülnek megállapításra a pontszámok
Természetesen a több eszköz egyidejű alkalmazásának bemutatására is lehetőség van.

- 75 -

- ajánlott táncok: somogyi ugrós, somogyi kanásztánc, szatmári verbunk, dunántúli
ugrós, hajdútánc, botolók
A legmagasabb elérhető pontszám 1000 pont.

A vívás bemutató kezdete

A versenypárok a bírók (akurok) előtt bemutatják közös, rögzített vívásbemutatójukat,
amelynek 40 másodpercnél hosszabbnak kell lenni és a megadott korszak magyar fegyverei
közé tartozik a pásztorbottól a kétkezes kardig.

A bemutató során a bírók 4 szempont alapján díjazzák a teljesítményeket amelyre a
vívópárok közösen kapnak pontot:

Értékelési szempont 1. ért. bíró 2. ért. bíró 3. ért. bíró 4. ért. bíró 5. ért. bíró
harcszerűség 1-100 pont 1-100 pont 1-100 pont 1-100 pont 1-100 pont
dinamika 1-40 pont 1-40 pont 1-40 pont 1-40 pont 1-40 pont
pontosság 1-40 pont 1-40 pont 1-40 pont 1-40 pont 1-40 pont
stílus 1-20 pont 1-20 pont 1-20 pont 1-20 pont 1-20 pont

A legmagasabb elérhető pontszám 1000 pont. A tavalyi verseny tanulsága, hogy 500
elért pont már nagyon jó eredménynek számít. A bírók között más fegyveres harcművészetek
oktatói is szerepelnek.

A szabad vívás gyakorló (fa) fegyverrel versenyszám kezdete

Az előzetesen párokba sorsolják a versenyzőket. A győztesek továbbjutnak és kieséses
rendszerben küzdenek meg a versenyszám elsőbbségéért és az 1000 pontért.

A párbaj alapfegyvere a fa szablya, védőeszköze a vívósisak, a kesztyű és a bármilyen
anyagból készült alkarvédő. A fa fegyvert a rendezőbizottság biztosítja (85 vagy 90 cm
hosszú egyszerű hengeres fa bot, vagy tompított hegyű fa szablya markolattal melynek
tömege egységesen 400 és 1000 gramm között van).

A gyakorló fegyverzet szemüregbe való behatolása ellen mindenki saját
védőfelszerelést is használhat. Ennek hiányában a rendezőbizottság által biztosított
eszközt köteles használni.

A szabályokról röviden:

-az arc, az ádámcsutka, nemi szerv támadása tilos, kizáráshoz vezethet (ha a védekező

mozzanat következtében a védő fél fegyverével, kezével tesz olyan mozdulatot, ahol a

támadó fegyvere tilos területet ér és az ellenfél jelentősen nem sérült meg, akkor a

küzdelem tovább folytatódhat)

-a párbaj 5 pontig tart

-a könyök és váll közötti terület, a láb találata 1 pont

-a fej találat 3 pont

-a mellkas, has, hát találata 2 pontot ér

-kézfejvédő, alkarvédő és fejvédő használata megengedett

-együttes találat nincs

-a töredékmásodpercekkel korábban bevitt találat együttesnek minősül

-csak az ellenfél fegyverének teljes kizárásával elért ún. "tiszta" találat ér el

- 76 -

-a támadások ereje nincs korlátozva, de a gyors pillanatszerű reakciók amúgy sem
teszik lehetővé a teljes erőből történő támadást, mivel az időveszteséget okoz. A
versenyeknél az ún. " fél erő " alkalmazása a leginkább célravezető. A versenyzőknek
rendelkezni kell olyan fájdalom-tűrőképességgel és sportemberi magatartással, amely
nem vezet sportszerűtlenséghez

-a találatok megítélésében elsősorban a bíró(k) határozata dönt, de ha a támadó a
megítélt találatra a "nem volt találat" szóbeli jelzéssel válaszol, akkor az a találat
törlésre kerül. Az esetlegesen a találatot elszenvedő versenyző véleménye nem
mérvadó.

-tilos a menekülés, intést von maga után (menekülés: 10 méternél nagyobb távolság
egyirányú hátráló megtétele, az irányváltó kimozgások, elfordulások nem tartoznak
ebbe a kategóriába)

-a döntő egyetlen találatig tart

A tradicionális magyar övbirkózás (kajar) versenyszám

Az előzetes sorsolás alapján kerülnek párokba a versenyzők, a győztesek továbbjutnak
és kieséses rendszerben küzdenek meg a versenyszám elsőbbségéért és az 1000 pontért.

A szabályokról röviden:

-Az övbirkózás a ütésmentes övbirkózás, a népi birkózási formák /csülökre menés, ölre
menés, böllön, övbirkózás, levan birkózás/ szabályozott elemeiből áll.
-Az ellenfelek mezítelen felsőtesttel (téli időszakban mellénnyel), nadrágban, övvel
felszerelve küzdenek egymás ellen.
-A versenyző célja az, hogy az ellenfelet olyan helyzetbe kényszerítse, hogy az a

könyökével, térdével, fenekével, hátával érintse a földet.
-Tilos ütni, rúgni, harapni, karmolni!
-A verejtékező felsőtestet időszakosan meg kell törölni.
-A körmöket le kell vágni.
-Vérző, sérült versenyző esetében a bíró(k) véleménye dönt a folytatásról.
-A láb söprése megengedett.
-A valódi harchoz hasonlóan nincsenek súlycsoportok. Aki kisebb , fürgébb, használja

ki ezen képességét, vagy más , a nehezebb ellenfeleknek kevésbé kedvező
versenyszámokban vágjon vissza!

-Nyakkulcsot csak 6 másodpercig alkalmazhat a versenyző. Ha ez idő alatt nem indít
akciót, akkor ebből a fogásból ki kell engednie ellenfelét! A nyakkulccsal együtt
földre eső versenyzőknek a kulcsot el kell engednie a földre esés pillanata előtt.

-Bár pontosan meghatározott küzdőtér nincs, de a versenyzőknek törekedni kell egy 20

m x 20 m-es területen belül maradni.
-A folyamatosan menekülő versenyzőt leléptetik.
-A versenyzők a küzdelem előtt és a végén hagyományosan köszöntik egymást
-A versenyzők kötelesek jelenteni a sérüléseket.

Az értékelés:

A kajar végső győztese 1000 pont
Döntős 900 pont

- 77 -

Negyeddöntős 700 pont
döntős-2 győzelem 600 pont
döntős-3 győzelem 500 pont
döntős-4 győzelem 400 pont
döntős-5 győzelem 300 pont
döntős-6 győzelem 200 pont
döntős-7 győzelem 100 pont

Böllön versenyszám:

Az előzetes sorsolás alapján kerülnek párokba a versenyzők, a győztesek
továbbjutnak és kieséses rendszerben küzdenek meg a versenyszám elsőbbségéért és az 1000
pontért. A böllön során fojtás, és feszítés megengedett. A küzdelem feladásig , vagy .kötözési
pozícióig. tart. Ütés- rúgás megengedett. Csak oktatói szintet elért barantázók számára
megrendezhető. Böllön küzdelmeket három szintben rendeznek meg:

1 rovásos böllön: fojtás, feszítés - feladás rúgás és ütés nélkül
2 rovásos böllön: fojtás, feszítés - rúgás és ütés engedélyezésével
3 rovásos böllön fegyveres vívás /gyakorló/, fojtás, feszítés, rúgás, ütés engedélyezésével

Az értékelés:

A böllön végső
győztese
1000 pont
Döntős 900 pont
Negyeddöntős 700 pont
döntős-2 győzelem 600 pont
döntős-3 győzelem 500 pont
döntős-4 győzelem 400 pont
döntős-5 győzelem 300 pont
döntős-6 győzelem 200 pont
döntős-7 győzelem 100 pont

Gyermekek számára megrendezett Baranta versenyek

A gyermekek /8-14 év/ életkori sajátosságait figyelembe véve az alábbi versenyek
kerülhetnek megrendezésre:

-övbirkózás /10 év felett/
-gyermek íjászat párbaj
-hajítófegyver párbaj
-futár pálya
-páros vívógyakorlat

- 78 -

A Baranta fokozatai

A fokozatok a régi pusztai tízes
harci rendszerek elvét követik. Emelkedő
rendben mutatják meg, hogy az adott
barantázó milyen mértékben birtokolja az
ősei által reá hagyományozott harci
örökséget, szemléletet valamint, hogy
milyen mértékben képes ezt alkalmazni és
fejleszteni. Az emelkedő tízes
rendszerhez a népi állatmegfigyelések
harci értékeit társító, régi magyar és kun
állatmegnevezések tartoznak.

Ezek nemcsak elért
teljesítményekről, hanem a természet és
az ember megismerésének bizonyos
szintjeiről is tájékoztatást adnak.

A test, a szellem együttes
fejlődése biztosítja a fokozatos
előrehaladást. A népi megfigyelések
állattulajdonságai jobban jelképezik a
haladás formáját és körülményeit, mint a
csak az emberre vetített egyedi
tulajdonságok. Ezek bizonyos keretek
között mozogva, de mégis önálló, egyedi
utat határoznak meg. A tulajdonságok
keverednek, csupán bizonyos elemeik
egyes fejlődési fokozatoknál jobban
előtérbe kerülnek.

A vizsgázott jogosult öltözetén, veretes övén megjelölni a teljesített fokozat
szimbólumát. A viselés nem korlátozódik csupán a veretes öv felületeire. Alkalmazható sporté
s harci ruházaton, különböző anyagokból készült vértezeten és egyéb felszerelésen. Az elért
fokozat szimbóluma ábrázolható önállóan, vagy egyéb stilizált környezetben.

A Baranta Szövetség hivatalos ábrázolása mellett a fokozat szimbóluma feldolgozható
a magyar jelkép- és szimbólumrendszer hagyományain alapuló önálló, egyedi formában is.

A fokozatok odaítélése során a vizsgabizottság azt a tényt jelzi, hogy az elvárt testi-,

lelki-, erkölcsi képességek, készségek és tartalmak magasabb szintre emelkedtek /közeledve a

harcos szintjéhez/.

- 79 -

Az első Baranta fokozat megszerzése után a barantázó jogosult /a rovás jel és
szimbólumrendszer szabályainak megfelelő/ személyes tulajdonjegyet /tamgát-rójegyet/
viselni. Az egyes állatnevek a harci képességek egy-egy szintjét jelölik az alábbiak szerint:

FOKOZAT
HAGYOMÁNYOS
NEVE
Mai jelentése
Bodur Törpe, apró állat- az önvédelem felvállalása
Borsuk Borz . a teljes odaadással küzdés
Burk Farkas . az együttműködés képessége
Rüs Hiúz . óvatosság és kiszámíthatatlanság
Bars Hó párduc . ruganyosság, test és erő optimális összhangja
Csanád Tompa orrú ló . természet és a harcos összhangja
Arslan Oroszlán . a magabiztosság és a nyugalom
Kaplony/Kaplan Tigris . a harc időpontjának és módján a helyes megválasztása
Belénd/Bilok Bölény/Tulok . Az ősi, ösztönös erők tudatos hasznosítása
Tepremez Rendíthetetlen . a népet jelképező tökéletesedő harcos, a
képességek teljessége nem más, mint az ember teljessége

A régi rurális társadalmakat kialakító népek szokásait követve a harcosok
legkiválóbbjait az adott nép nevével, vagy megtisztelő melléknevével illették. Ezzel utaltak
kiválóságára s, hogy benne foglaltatnak mindazon erények és értékek, amelyeket az adott nép
fontosnak, továbbörökítendőnek gondolt.

A magyarok környezetében élő pusztai népek még emlékeztek a nép tisztelgő
melléknevére. Az első írásos forrás is így őrizte meg a magyarok népnevét: .szabartoj
aszfaloj., .szavartü aszfalü. - .rendíthetetlen szabír / szavárd.. A kunok ezzel a névvel
/melléknévvel/ illetek hírneves magyar vitézeket. Az ő nyelvükön a rendíthetetlen .
Tepremez.

A legmagasabb fokozatot birtokló egyéneknek kötelességük a bennük lévő régi
értékeket továbbadni, továbbfejleszteni és megőrizni. Ők a letéteményesei a mindenkori
magyar harcosnak és ennek a népközösségnek.

A fokozatok az alábbi rendben követik egymást. Az első fokozat kivételével ezen
megnevezéseket megkerülni nem lehet. A 2. fokozattól a 10.-ig mindenkinek vizsgán, vagy
versenyen kell bizonyítania, hogy az elnevezésnek megfelelő harci értékekkel bír.

A fokozatok megszerzésének ideje és módjai

A Baranta rendszere elfogadja az egyének fizikai-, pszichikai- és szellemi
különbözőségét, ezáltal az előremeneteli rendszer ilyen irányban történő megnyilvánulását is.
Ezáltal csupán kereteket határoz meg időhatárokként. Az első keretszám azt az időpontot
jelöli amely időn belül nem lehet egy fokozatvizsgára jelentkezni.

Ez az első keretszám azonban a Barantával való foglalatoskodás kezdő időpillanatához
kötődik. A második keretszám azt mutatja, hogy az adott fokozatban mennyi időt tölt el az
adott .csatár.- barantázó. Ha ezt a keretszámot túllépi és még nem jelentkezett magasabb
fokozat teljesítésére, akkor meg kell ismételni az utolsó vizsgáját, hogy címét továbbra is

- 80 -

megtarthassa. Ellenkező esetben elveszíti fokozatát. A második keretszámba a vizsgabizottság
beszámíthatja a .társ harcművészetekben. eltöltött idő 1-30 % -át is.

A régi rendhez igazodva így próbálja a Baranta elkerülni a harci értékek
devalválódását. Kivételt képeznek azok a barantázók, akik átlépik az 50 éves korhatárt. Ezek
a barantázók, mint .megállapodottak., viselhetik címüket.

SZ. FOKOZAT HAGYOMÁNYOS
NEVE
ELSŐ
KERETSZÁM
MÁSODIK KERETSZÁM
1. Bodur 2 hónap 2 év
2. Borsuk 6 hónap 2 év
3. Burk 1 év 3 év
4. Rüs 2 év 3 év
5. Bars 3 év 4 év
6. Csanád 4 év 4 év
7. Arslan 5 év 5 év
8. Kaplony 6 év 5 év
9. Belénd 8 év 7 év
10. Tepremez 10 év 7 év

A barantázó az alábbi módon juthat fokozatokhoz

-A mindenkori éves Baranta Országos Fokozatvizsgákon. A vizsgarendi utasítás által
meghatározott aktuális követelmények teljesítése alapján a vizsgabizottság
megállapíthatja a cím jogosságát.

-Az évente egy alkalommal megrendezett Baranta Magyar Bajnokság öskü
kategóriájában elért győzelem és pontszám alapján. Kivételt képeznek a Bodur,
Borsuk valamint a Belénd, Tepremez fokozatok valamint a versenyeken sérülést
okozó versenyzők.

BARANTA MAGYAR BAJNOKSÁGON ELÉRT
ÖSSZESÍTETT PONTSZÁM ALAPJÁN
Az elnyerhető
fokozat
4000 pont Burk
5000 pont Rüs
6 000 pont Bars
6 500 pont Csanád
7 000 pont Arslan
7 500 pont Kaplony

Az első két fokozat esetében a harci szállást vezető oktur vizsgáztatása és ajánlása
alapján. /Harci szállásnak azok a felkészítő helyszínek számítanak, ahol legalább Bars
fokozatú (oktur) barantázó vezeti a kiképzést és az arra fordított idő eléri a heti 2x2 órát./

- 81 -

A vizsgák jogosultsága

-Vizsgára az a barantázó jogosult, aki rendelkezik a megelőző fokozat címével

valamint a harci szállást vezető oktur ajánlásával.
-Versenyzéstől eltiltott személy a tiltás idejéig nem vehet részt vizsgán.

A vizsgák lefolyása

Az 1-5 fokozat esetében:

A vizsgák egy nap alatt, napkelettől napnyugtáig tartanak. Elméleti vizsga Baranta
történetéből, szemléletéből, a .Szer-es. örökségből, szabályismeretből, szervezői- és
edzésvezetői ismeretekből, gyakorlati vizsga a Baranta meghatározott fegyvereinek
alkalmazásából, küzdelmi vizsgák és mozgásvizsgálatok a vizsgarendi utasítás alapján.

Az elméleti vizsga meghatározott ismeretek felmérését célozza meg. Ilyenek az
eszközhasználat, az eszközkészítés történetisége, a magyar történelem , életmódismeret.

A 6-10 fokozat esetében:

A vizsgák három nap alatt, nappal és éjszaka is tarthatnak. Elméleti továbbképzés
Baranta történetéből, szemléletéből, a .Szer-es. gondolatiságból, szabályismeretből,
szervezői- és edzésvezetői ismeretekből, gyakorlati vizsga a Baranta meghatározott
fegyvereinek alkalmazásából, küzdelmi vizsgák és mozgásvizsgálatok a vizsgarendi utasítás
alapján.

Az elméleti továbbképzést azt célozza meg, hogy a vizsgázó a Baranta egyes részeinek
elméleti kutatásaival foglalkozzon. Ennek értékmérői az időről -időre elkészített
kutatómunkák írásos beszámolói. Ezek taglalhatják gyakorlati tapasztalatok összefoglalását
illetve történeti kutatómunkát. Minden következő vizsgafokozathoz egyben új anyagot kell
benyújtani.

A vizsgák végrehajtásának általános rendje

Az 1-5 fokozat esetében:

A vizsgabizottság Baranta Instruktora összeállítja az elméleti feladatlap kérdéseit és
kisorsolja a végrehajtandó gyakorlati feladatokat. A gyakorlati vizsga előtt fogadja a
vizsgahelyiség előtt jelentkezőket, köszönti a barantázókat, ismerteti az elméleti vizsga
lefolyását, a válaszadásra biztosított időt. A vizsgalapok kiosztása után minden esetben 20
perc áll rendelkezésre a feladatok megoldására.

A megoldó kulcs alapján az eredmények gyors értékelésre kerülnek. Az Instruktor
kérdéseket intézhet az egyes vizsgázókhoz az eredmények tükrében. A teljesítmények
értékelése után a vizsgázók felkészülnek a gyakorlati vizsga végrehajtására és a
vizsgabizottság fogadására.

- 82 -

Időrend:

-A vizsga résztvevőinek felsorakozása
-A vizsgabizottság köszöntése
-A vizsgázók bemutatkozása
-Segítők és vizsgázók fogadalomtétele
-Gyakorlati feladatok ismertetése
-Bemelegítés
-Gyakorlati feladatok végrehajtása
-Értékelés
-Okmányok előkészítése
-A vizsga értékelése
-Oklevelek kiosztása
-Elköszönés

Az 6-10 fokozat esetében:

A vizsgabizottság egyedi végrehajtási rendet határoz meg. Alapelvként az alábbiakat
kell figyelembe vennie:
-A vizsgázó képességeit lehetőleg minden terepviszony esetében vizsgálja /sík, domb,

hegyvidék, vízpart, mocsár/
-A végrehajtások harmada éjszakai körülmények között folyjék le
-A három nap egyikében alvás nélkül, a másik nap koplalva /csak folyadék/ hajtsa

végre a feladatokat
-A próbák közötti távolságokat a vizsgázó minden esetben önerejéből /eszköz
igénybevétele nélkül/ teljesítse
-A vizsga helyszíne .tiszta. legyen /természetes-, csendes-, élő közösség környezete,
városi jellegű építmények nélkül/
-Harci egységekben végrehajtott feladatok esetén törekedni kell arra, hogy a
végrehajtás terepe a vezető és a vezetettek számára ismeretlen legyen

A vizsga öltözete

A Baranta nem törekszik teljes uniformizálásra. Ennek következtében a vizsga
öltözete változó lehet. Mindenki maga eldöntheti, hogy a rendszeresített öltözetben, vagy
könnyű sportöltözetben kíván a vizsgabizottság előtt megjelenni. Könnyű sportöltözet és
hagyományőrző viselet esetén a vizsga instruktorának véleményét ki kell kérnie minden
barantázónak mivel előfordulhat, hogy egyéni öltözete némely próba követelményeinek nem
felel meg.

Ez esetben a vizsga instruktora az adott feladatok végrehajtásának idejéig más
/megfelelő/ öltözet viselését rendelheti el a számára. A vizsgázók öltözetük megválasztásában
törekedjenek a vizsga követelményeinek megfelelő, a magyar viseleti hagyományokon
alapuló öltözetben megtisztelni a vizsgabizottság tagjait valamint a Baranta Harcművészetet.

A vizsga öltözete lehet:

-Baranta sportöltözet /Meggy-bordó ezüstsújtásos kaftán, fekete nadrág, negyedes ezüst

öv/
-Hagyományőrző öltözet
-Megengedett könnyű sportöltözet