Új csapat Kunszálláson
Ostorjavító bőrös nap Hetényegyházán November 22-én vasárnap 9 órától
Kiskun összevonás: november 29. vasárnap 9-től 17 óráig
Baranta a bugaci “pásztorvilág” mindennapjaiban
http://hetenyvezer.gportal.hu/

Nyár végén a Kun Világtalálkozó nyitó rendezvényére meghívtak bennünket bemutató végett Kunszállásra. Bemutatkozott a kecskeméti Égi Csodaszarvas hagyományőrző lovasíjász csapat, a kunszentmiklósi Iloncsuk szabadcsapat, és a Kiskun Baranta színe-java. A bemutató után nagyon nagy érdeklődés támadt a barantázás iránt, megkérdezték, nem tudnánk-e edzéseket tartani Kunszálláson. Mivel Kunszállás Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Bugac között helyezkedik el, jó esély van arra, hogy a Kiskun Baranta újabb lelkes, és nagy létszámú közösséggel gyarapodjon. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy csapatainkat az országos baranta rendezvényekbe és a saját szervezésű találkozóink életébe is bekapcsoljuk. Ezért rendezünk összevonásokat, találkozókat, versenyeket, nagy létszámmal veszünk részt a felcsúti edzőtáborokon, nem is beszélve a Kurultajról és a MOGY-ról. Mindig ott vagyunk Csíksomlyóban, az OB-n, más versenyeken, és edzőtáborokon, edzőképzőkön is. Rendszeresen látogatjuk a ceglédi és zrínyis edzéseket, amit ott tanulunk, máshol tanítjuk. Barantázni csak így lehet, elszigetelve magányos csapatként nem. Bízom abban, hogy a jövőben a kunszállási legények és leányok közül is sokan velünk tartanak majd ezen a barantás országjáráson.
*


Ostorjavító bőrös nap Hetényegyházán

A nyári nagy használatban megfáradt, elszakadt, megviselődött ostorainkat tél előtt érdemes kicsit rendbe rakni. Megvizsgálni a lefonásokat, gyűrűfonásokat, s ha kell, újrafonni őket. Csapószíjat cserélni, sudarat fonni, majd beolajozni, befaggyúzni tetszés szerint.
November 22-én vasárnap 9 órától a hetényegyházi Művelődési Házban K. Tóth Endre kunszentmiklósi barantás barátunk segítségével megtanulhatjuk mindezeket és együtt, egymást okítva, segítve rendbe hozhatjuk fegyvertárunk e fontos darabjait. Endre az apaji és a félegyházi ostorkészítőktől tanulta a tudományát, és már készített saját ostort is. Érdemes a gyerekostorokat is elhozni, azokon úgyis sok a javítani való, és rajtuk gyakorolni is lehet.
A bőrök beszerzése miatt legyetek szívesek előzetesen szólni, hogy hányan jöttök, és kell-e például csapó. Kecskemétről jó áron tudunk beszerezni bőröket, de ha sokat veszünk egyszerre, akkor talán még kedvezőbb lesz.
Jelentkezés:
*

Kiskun összevonás: november 29. vasárnap 9-től 17 óráig
kun birkózó játékok, kun verbunk, csapatvívás

A Hetény Vezér Baranta három év alatt tíz csapat létrehozásában vállalt szerepet Dunavarsánytól Bácsalmásig. Edzéseinkre körülbelül 180-200-an járnak, többségében gyerekek. Külön gyerekedzést viszont sehol sem tartunk, mert igyekszünk úgy felépíteni a gyakorlást, hogy azt felnőtt is, gyerök is egyaránt élvezze. Ez amúgy könnyű feladat, mert a barantában a népi gyermekjátékok nagyon fontosak, de szabad küzdelmeink is inkább játékosak, küzdelmi játékok, mintsem vérre menő versengés. Bármely fegyverre való felkészítés egyik leghatékonyabb módja, hogy játékos formában ismerkedünk az adott eszközzel, ahelyett, hogy technikákon keresztül próbálnánk hozzá közelíteni. Technikákat akkor érdemes tanulni, mikor már megtanultunk a másikra, s magunkra vigyázva, önfeledten, könnyedén játszódni.

Ezért láttuk szükségét, hogy a novemberi összevonáson kun birkózó játékokkal foglalkozzunk. A birkózás az a versenyszámunk, amely a legtöbb sérülést okozza. Ez részben azért is van, mert az emberek rosszul fölépített izomzattal, egyoldalúan fejlesztett képességekkel érkezvén a barantába, teljes erőbedobással küzdenek, ezt azonban a szervezet, s főleg a térd, a hát, a derék nem bírja. A kunbirkózások olyan játékos küzdelmek, amelyekkel nehéz túlterhelni egy-egy izomcsoportot, nincsenek nagyon hosszú küzdelmek, viszont fölkészítik az embereket a későbbi jóval összetettebb pusztakezes virtuskodásokra. Egy-egy kun játék egy-egy izomcsoport fejlesztését segíti elő, például az ujjhúzás a kéz izmait, a nyakolás a nyak, és hátizmokat. Ráadásul a kötött szabályok szerint a küzdelem tiszta, csalni nemigen lehet, ezáltal az emberek megtanulnak becsülettel, magyar ember módjára küzdeni.

Mivel csapatainkban egyre többen vettek vívó fejvédőt, csapatvívást is tudunk gyakorolni az összevonáson. A csapatvívás szintén játékos küzdelmi gyakorlás, rengeteg tapasztalást ad a harcról, és magunkról is.

A nap folyamán kun verbunkot is fogunk tanulni kecskeméti néptáncos barátainktól.


Kiskun összevonás: november 29. vasárnap 9-től 17 óráig
Helyszín: Kecskemét-Hetényegyháza, iskola tornacsarnoka
Étkezés: önellátással
Edzésvezető(kun birkózás): Dékány Tamás
Jelentkezés:

Szabadvívó felszerelést, botokat, köteleket, kukoricacsutkát lehetőség szerint hozzatok magatokkal!

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

*


Baranta a bugaci “pásztorvilág” mindennapjaiban


A Duna-Tisza közi homokhátságot, a kunok betelepedése óta pásztorkodással foglalkozó emberek lakják, és művelik. A ’48-as szabadságharc idejéből már leírt történeteket is olvashatunk a pásztorok mindennapjairól. (Szappanos Jolán: A nagy pusztán, Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon)
Mára már kevés pásztorember él e vidéken, de ünnepeinken, rendezvényeiken mindég szóba kerül ez az életforma, hivatás. Nem véletlen, hiszen ha már nem is állatok legeltetéséből él közvetlenül e vidék, azért évszázadokra visszatekintve mégis csak pásztoremberek utódai ők. Van bennük kitartás, bátorság, és tettrekészség. Minden olyan tulajdonság, ami a baranta hagyományok megéléséhez elengedhetetlen.
Ezen meggondolásból kezdeményeztük az idei év elején a Kurultaj képekben kiállítás Bugacra hozatalát, Varga Mihály barátommal. Augusztus közepére már bemutató Baranta edzést is hirdettünk. Ahova szép számmal eljöttek érdeklődők, szülők és gyerekek egyaránt. Az ott jelenlévők többsége beállt körünkbe táncolni, és bátran ismerkedtek a Hagyományos Magyar Harcművészet fegyvereivel is.
A nagy érdeklődésre való tekintettel szeptemberben összevont testnevelés órát tartottunk a Bugaci Rigó József ÁMK tanulóinak. Az iskolavezetéssel való megbeszélés szerint a felső tagozatos osztályokat kértük el a bemutatóra, de amikor a helyszínre érkezve Gombai Miklós barátommal összecsaptuk hegy nélküli “vívólándzsáinkat” bemelegítés gyanánt, minden irányból elkezdtek jönni az alsóbb osztályos gyerekek is. És mire az ostort megcserdítettük, akkorra már körbefogtak minden irányból a kíváncsi tekintetek. Röviden bemutattuk miről is szól a baranta valójában. A bemutatónk tényleges sikerességét azonban akkor könyvelhettük el, amikor lehetőséget adtunk a botbirkózás kipróbálására. Mert ugye azt kivétel nélkül mindenkinek ki kellett próbálni...
Kunok I. világtalálkozójának bugaci rendezvényén, a Szent Mihály napi vigasságok két fő napja, a cikkem bevezetőjében említett pásztoréletről szólt. Az első napon amatőr fogathajtó verseny, második napon történelmi élőképek mellett, a hajdani Szent Mihály napi történéseket mesélte el igen ízös beszédjivel egy cifraszűrös dudás embör.
Ezért aztán ezen az ünnepen is ott volt a helye a barantának. Két napon keresztül reggeltől estig lehetőség volt kipróbálni, megismerni a Hagyományos Magyar Harcművészetet. A foglalkoztatásra segítségül jöttek a kiskunfélegyházi, és a Hetény Vezér baranta csapat tagjai. Volt is feladat bőven mert például az íjászatot több száz érdeklődő gyerek és felnőtt próbálta ki. Igen népszerű volt a szabadvívás, és természetesen a tánc sem maradhatott el. Melyben a gyerekek a szülőkkel, és óvó nénikkel vidáman járták a kedves útját, és a serény magyaros moldvai táncainkat.
A pásztorünnep véget ért. A jószágokat behajtották a téli szállásra, a számadók a rovásbot segítségével elszámoltak a gazdákkal. Hajdanában ilyenkor tért haza a pásztorok többsége a családjához, és maradt otthon Szent György napjáig. Ilyenkor bizonyára ők is jobban ráértek barantázni.
Tesszük ezt ma, mi is, mert az idén ősztől már a bugaci iskolásoknak is van lehetősége baranta foglalkozásokon részt venni.
Szűcs László – Kiskun HSE – Bugac